A környezetvédelem és a fenntarthatóság napjaink egyik legégetőbb kérdése. Miközben egyre több szó esik a megújuló energiaforrásokról, mint a nap- és szélenergia, gyakran elfelejtjük, hogy az átállás nem megy egyik napról a másikra. A fosszilis és megújuló energiák közötti átmenet fontos szereplője lehet a földgáz, amely – ha megfelelően használjuk – segíthet elérni a zöld célokat. De hogyan lehet egy fosszilis energiahordozó „zöld”? Nézzük meg közelebbről!
Mi is pontosan a földgáz?
A földgáz természetes eredetű fosszilis energiahordozó, amely főként metánból áll. Millió évekkel ezelőtt elpusztult növényi és állati maradványokból keletkezett, mélyen a föld felszíne alatt. Kitermelése után csöveken vagy cseppfolyósítva szállítják, és többféle célra használják: fűtésre, ipari folyamatokhoz, főzésre és egyre inkább elektromos áram termelésére is.
Habár nem megújuló energiaforrás, mégis sokkal tisztább, mint más fosszilis energiaformák, például a szén vagy a kőolaj. Égetése során kevesebb szén-dioxid és szennyező anyag kerül a levegőbe, ez pedig máris előnyt jelent az éghajlatvédelem szempontjából.
Miért lehet a földgáz a zöld technológia része?
Ez elsőre talán ellentmondásosnak hangzik, hiszen a földgáz is hozzájárul az üvegházhatás fokozódásához. Viszont, ha a képlet másik oldalát nézzük, kiderül, miért is olyan fontos szereplő az energiaátmenetben. A földgáz égése során jóval kevesebb szennyező anyag keletkezik, mintha a szenet vagy a kőolajat használnánk. Emellett nagy előnye, hogy a földgázos erőművek gyorsan beindíthatók, így olyan időszakokban is biztosítani tudják az áramellátást, amikor például nem fúj a szél vagy nem süt a nap, vagyis amikor a megújuló energiaforrások nem termelnek elegendő energiát.
Az is sokat nyom a latban, hogy a földgázinfrastruktúra már most is adott. Kiépült hálózattal rendelkezik, így nem szükséges hatalmas új beruházásokat eszközölni ahhoz, hogy használatban maradjon. Sőt, a technológia fejlődésének köszönhetően egyre több olyan megoldás létezik, amely lehetővé teszi, hogy a hagyományos földgáz mellé megújuló eredetű gázokat, például mezőgazdasági hulladékból előállított biometánt keverjenek. Ez tovább zöldíti a rendszert. Az is előfordulhat, hogy a jövőben ugyanazokat a gázcsöveket fogjuk használni, de nem fosszilis eredetű, hanem zölden előállított gázokat juttatunk el rajtuk keresztül a háztartásokba. Ez nemcsak környezetbarátabb, hanem hosszú távon fenntarthatóbb is lehet.
Földgáz mint átmeneti megoldás
Az energetikai átállás során nem lehet egyik napról a másikra teljesen lemondani a fosszilis energiáról. A megújuló energiaforrások bevezetése időigényes, és sok esetben még technológiailag sem elég kiszámítható. A földgáz ebben a helyzetben híd szerepet tölthet be – biztosítja az energiaellátást, miközben fokozatosan csökken a szén- és olajhasználat.
Ez az úgynevezett „átmeneti energiaforrás” szerep különösen fontos most, amikor Európa egyszerre törekszik az energiabiztonság megőrzésére és a klímacélok teljesítésére. A földgáz révén fenntarthatóbbá és megbízhatóbbá tehető az energiaellátás, amíg a teljesen zöld megoldások nem válnak mindenki számára hozzáférhetővé.
A technológiai fejlődés támogatása
A földgáz nemcsak önmagában lehet része a zöldebb jövőnek, hanem más technológiák alapjául is szolgálhat. Például fontos szerepet játszhat a hidrogénnel kapcsolatos fejlesztésekben. A földgázból előállított hidrogén – amennyiben a szén-dioxidot a folyamat során leválasztják és tárolják – szintén alacsony kibocsátású energiaforrás lehet.
Ezen kívül a földgázturbinás erőművek jól kombinálhatók megújuló energiát hasznosító rendszerekkel. Elképzelhető például olyan működési modell, amelyben napközben a naperőmű termel áramot, este pedig földgázzal működő egységek veszik át a szerepet. Ez a rugalmasság kulcsfontosságú ahhoz, hogy stabil legyen az energiaellátás, miközben egyre nagyobb arányban alkalmazzuk a nap-, szél- és vízenergiát.
Mi a helyzet Magyarországon?
Magyarországon a földgáz jelentős szerepet tölt be az energiaellátásban. A háztartások döntő többsége gázzal fűt, és sok ipari üzem is erre a forrásra támaszkodik. Az ország infrastruktúrája jól kiépített, ráadásul a földgáz tárolására is van lehetőség, ami nagy előny, hiszen növeli az ellátásbiztonságot, különösen a téli időszakban.
Az állami és európai uniós célok is egyre inkább azt ösztönzik, hogy a földgáz használata zöldebb irányba mozduljon el. Ebbe beletartozik például a biogáz és biometán fokozatos integrálása a hálózatba, az energiahatékonyságot növelő technológiák bevezetése, valamint a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási módszerek fejlesztése is. Ezekkel a megoldásokkal nemcsak a környezetet óvjuk, hanem hosszú távon gazdaságosabb rendszereket is ki tudunk alakítani.
A földgáz szerepe nem ellentétes a zöld jövővel
Sokan úgy gondolják, hogy a zöld jövő kizárólag a nap- és szélenergiáról szólhat, de az átállás nem ennyire fekete-fehér. A földgáz, különösen ha korszerű technológiákkal és felelősen használjuk, fontos építőköve lehet a fenntartható energiarendszernek. Segíthet fenntartani az ellátásbiztonságot, csökkenti a károsanyag-kibocsátást, és támogatja az új, zöld megoldások bevezetését. Nem arról van szó, hogy örökre a földgázra kell építenünk – de arról igen, hogy értelmesen és környezettudatosan használva nélkülözhetetlen társ lehet az energiaforradalomban.