Blog

Fél-elem
Helyette egész-ség! Mostanában nem túl nehéz aggodalmaskodni; minden felől ömlenek ránk a nyugtalanító hírek. Nem csupán a médiából érkeznek aggasztó információk, az egymás közötti kommunikációnk alján is szinte kivétel nélkül ott lapul a téma. A vírus beférkőzött a kapcsolatainkba, jelen van egy egyszerű bolti bevásárlásnál, a családi ebéd témái közt (már ha merünk még együtt étkezni), a napi teendőink elvégzése közben. Nem könnyű olyan pillanatokat megélni, ahol önfeledtek tudunk lenni…
Novemberi kihívások
Kezdeményezések, amelyekhez bátran kell csatlakoznunk.   A szokványosnak egyáltalán nem nevezhető évünk utolsó előtti hónapja másképpen helyezi az egészségünket a középpontba, mint a többi. Remélhetőleg jó szokásként kezd meggyökerezni és vírusként terjedni a szűrővizsgálatokon való részvétel. Annak ellenére, hogy egy ideje már léteznek ingyenes és bárki számára elérhető lehetőségek a témában, a tapasztalat az, hogy sokan mégsem élnek vele. Ha mégis pozitívak akarunk maradni, ami most nagyon fontos, évről-évre mégis…
Maradj még!
De van, hogy nem lehet. Életünk során sokszor intünk búcsút; egy kapcsolattól, egy személytől, az álmainktól, a rossz szokásainktól, a korábbi életmódunktól is elköszönhetünk. Lezárunk életszakaszt, barátságot, munkahelyi időszakot, felépített terveket. Még ha mi is döntünk a változásról, akkor is fáj az elmúlás. Szerintem nincs olyan ember, aki szeret búcsúzni; mert mindig mögötte van valami végleges, az üresség és a hiány érzése. Sokszor mindezt csak az elválás után érezzük, amit…
Fedezd fel!
Nagy ajándék, ha tudunk annak örülni, amink van. Könnyű azt állítani, hogy mindig képesek vagyunk rá, mégis a gyakorlat azt mutatja, hogy bár a szándék sokszor megvan bennünk, mégsem sikerül elégedettnek lennünk. Bizonyára ismerős érzés a hiányon, az apró hibákon, a félresikerült napon, a döntéseinken vagy balul elsült dolgainkon való rágódás, bizonytalanság, éjszakai töprengés vagy önmarcangolás. Sokszor olyasmin is bosszankodunk (feleslegesen), amin nem igazán tudunk befolyásolni, pl. óra átállítása, vacak…
Nem mindegy
És ha sokan így vélik, a világ is élhetőbb lehet. Még talán sosem volt annyi új és nem várt tapasztalásban részünk, mint az idén. (És hol van még a vége?)  Azon túl, hogy egy csomó felismerést tehettünk a magunk működésével kapcsolatban, ennyire nem éreztük a közösségben levés fontosságát sem. És most pont nem a csoportosulásokra gondolok, hanem az azonos elvek mentén működésre és a szabályok együttes betartására. Mert egyre inkább…
Saját kuckó
Fontos-e, hogy legyen? Ha túlesünk azon a stresszen, hogy vége a nyárnak, és ezzel együtt a melegítő napsugaras időszaknak, a gyors és gondtalan öltözködésnek, a késő esti beszélgetéseknek a szabadban, akkor ismét hangulatba jöhetünk. (Kivéve azok, akik eleve ősz-fanok, mert ők alig várták, hogy hulljanak a levelek, süljön a tök, lehessen télire eltenni finomságokat, be- és kifőzni, gesztenyézni és új színekbe öltözni…) Előbb-utóbb menthetetlenül felismerhetjük, hogy nagyon sok mindent lehet…
Tökös téma
Mert szezonja van, és most még nagyobb szükség van a vidámságra. És talán nem túlzás azt állítani, hogy mindenkinél van otthon valamelyik fajtája (már ha van kisebb-nagyobb kertje). Kinél díszít, van, aki a gazt próbálja uralni vele (általában nem jön be) és természetesen a legtöbben azért termesztik, mert szeretik. Van belőle bőven választék, szerencsére a tökfélék családja igen népes. (Jó esetben a sajátunk is, és így mindenki megtalálhatja az ízlésének…
Pár-kapcsoló
Adásban vagyunk te és én. Szóval, a mi. Nem tudom, ki gondolkodott már azon, mennyivel egyszerűbb lenne, ha a társunkhoz való viszonyulásunkat, és a köztünk lévő vibrálást, mondjuk, egy rádióhoz hasonlóan lehetne szabályozni. Nyilván nem mindenben, csak nagyjából. De ha jól bevált, akkor lehetne a működést a csúcson felejteni. (Ezzel szemben a tapasztalat az, hogy folyamatosan állítgatni kell és finomra hangolni. Melózni kell vele, semmi sem magától értetődő, még hosszú…
Kapunyitási pánik
Némi szünidős szusszanás után (már ha volt), az idei, nem szokványosnak mondható esztendő őszi hónapjai is sosem tapasztalt izgalmakkal indultak. Nyilván, minden új iskolai esztendő hat a nebulók és pedagógusok közérzetére (elég vegyesen, a többség inkább depis, de vannak kivételek), a szülőknek pedig leginkább a pénztárcájára. Bár most lehet, többen mégis várakozással tekintettek a tanévkezdés felé, annak reményében, talán visszatér az élet a korábban megszokott menetébe. Nyilván az érzés a…
Önként tessék!
Szívből téve az igazi. Mostanság egyre inkább előtérbe kerül az önként végzett munka fontossága, amit egyáltalán nem szabad alábecsülni. Nagyon fontos személyes és társadalmi aktivitásról van szó, aminek valóban mérhető eredményei vannak. Nem csupán az eredmények szempontjából, hanem az önbecsülésünkre gyakorolt jótékony hatása miatt is. Mert ez a kategória az, ahol igazán megtapasztalhatjuk, hogy jót tenni valóban értékes és hasznos dolog. Nem mindig éreztem ezt így, mert gyermek- és fiatal…
Adás-szünet
Kell egy kis relax – nyáron is. Ahányan vagyunk, annyiféle módon kapcsolódunk ki. Egy dolog talán közös pont lehet mindannyiunknál a témában, ez pedig az alvás. Persze eltérő mennyiségben és módon, de olyan emberről még nem hallottam, aki ne cserélődne ki egy jó kis szunditól. (Más kérdés, ha vágyakozunk utána, aztán stressz vagy zajok miatt végül éjszaka csak agyalunk vagy a barikat számoljuk. )Én a nyárban imádom, hogy ebéd után…
Idő-szerű
A lényeg most is belül van. Életünk egyik állandó tapasztalata szerintem az idő múlásával kapcsolatos. Folyamatosan rácsodálkozunk, mennyire gyorsan telik egy napunk, hetünk, az évszakok és az évek is. Azt érezzük, hogy egy gyorsvonaton ülünk, aminek a sebessége egyre csak gyorsul, az állomásjelző táblák után az egyre növekvő számokkal meg csak kapkodjuk a fejünket és közben azon törjük az agyunkat, hogy is történt mindez velünk. Hiszen még csak tegnap volt,…
Nyaralás a nagyszülőknél
A gyermekkor legszebb emlékei maradnak. Az idei nyáron aktívan bekapcsolódhattam egy kisiskolás lány szünidei hetébe. A programok fő helyszíne és gasztronómiai bázispontja a „messzi” mama és tata otthona volt. Ahol, mondanom sem kell, a hét nap annak varázsában telt, hogy a kisunoka szép élményeket szerezzen, meg közben nagyon jól is érezze magát. És ehhez igazából nem kellett sok. A nagyvárosban, esetleg társasházban élő gyerekek számára ugyanis óriási kaland a nagy…
Nyaralás egyedül?
Miért ne? Az idén úgy alakult, hogy a szokásos szünidei utazásnál eldönthettem, hogy maradok itthon útitárs hiányában, vagy veszek egy nagy levegőt és elindulok egyedül. Az utóbbit határoztam el januárban és meg is tettem hozzá a szükséges előkészületeket. A tavaszi és kora nyári felkészülési időszak aztán bőven tartogatott izgalmakat, leginkább amiatt, hogy megvalósul-e a kaland a határnyitások és a vírushelyzet miatt. Azt döntöttem el, hogy ráhagyatkozom a helyzetre és nem…
Nyári vágyak: újratervezés
Bármi is a helyzet, az élmény továbbra is a lényeg. Szerintem egyetérthetünk, hogy nagyon másként alakul ez a szezon a korábbiakhoz képest. Teljesen új hozzáállást, tervezést és szervezést igényel tőlünk most az áhított szabadság (már ha akad még időszak, meg rendelkezésre álló anyagi forrás, amivel gazdálkodhatunk). A még „normál” időszakban lefoglalt utak nagy fejtörést okoznak: el merjünk-e indulni, és ha igen, akkor hogyan és mire érkezünk haza. Meg érdemes-e kockáztatni…
Lépj tovább!
Ideje a bátorságunkat összeszedni. Nem tudom, ki hogyan van vele, én most jutottam el oda, hogy szinte belefáradtam az állandó aggódásba. Az utóbbi hónapok annyira kilúgoztak, hogy most már úgy érzem, jöjjön, aminek jönnie kell, de meg kell élnem egy pár gondtalan napot is. Kicsit ki kell menekülnöm a rám ömlő negatív hírekből, a mindenhonnan leselkedő negatív helyzetekből. Az elhatározás úgy vélem, sokunkban megvan, de jó kérdés, hogy hová mehetünk,…
Hahó, nyár van!?
De. Nem tudom, hogy az eltelt hónapok bezártsága okán, vagy még az előttünk rémképként lebegő újbóli karantén helyzet miatt, de egyelőre nagyon gyengén adjuk elő magunkat a legforróbb évszak küszöbén. Jó, mondjuk, van még időnk, de mintha se kedvünk, se bátorságunk nem lenne úgy igazán élvezni a nagybetűs nyarat. De miért is? Eddig mondjuk az időjárás sem kényeztetett el bennünket, a rengeteg eső miatti panaszkodást most talán végre felválthatja a…
Offline nyár
Kütyük nélküli szünidőt mindenkinek! A munkahelyemen minden iskolai év végén azzal bocsátjuk el a diákokat, hogy töltsenek minél több időt a szabadban, kiránduljanak, sportoljanak, gyűjtsenek élményeket júliusban és augusztusban, ha van lehetőségük akkor vegyenek részt táborokban, tegyenek felfedezéseket és szerezzenek új ismereteket. Ne felejtsenek el otthon segíteni és persze lehet gyakorolni is a szünetben, ami esetleg nehezen ment vagy fejlesztésre szorul.  És ami a legfontosabb és egyben a legnehezebb is:…
Tanév-záróra
Visszapillantó digitális tanrenden túl, nyári szüneten innen. Eddigi életünk legkülönlegesebb iskolai esztendeje fejeződik be; az utolsó negyedév online munkahetei egyaránt tartogattak a családok és a pedagógusok számára is komoly kihívásokat. Március közepén új időszámítás kezdődött az iskolák életében, telve nyitott kérdésekkel, megoldásra váró feladatokkal, bizonytalanságokkal, és ami a leginkább furcsa volt – elszeparált körülményekkel. Emlékszem, a bejelentéseket megelőző héten, mikor felvetette valaki a változások lehetőségét, elképzelhetetlennek és távolinak tűnt ez…
Búcsú-szóra
A különleges ballagások margójára. A közép-és általános iskolai vagy felsőfokú tanulmányaikat a 2020-as évben befejezők számára nem csupán a magasabb szintre lépés miatt marad örökre emlékezetes az idei esztendő. Egyedi, (reméljük) megismételhetetlen tanév az övék, amelyek a lezárás gondolata ellenére mégis az újdonságról, a szokatlanról szólnak. A hagyományok újragondolásáról, a szándékról, hogy a megváltozott körülmények ellenére is maradandó, szép emlék lehessen az alma matertől való búcsúzás. Mert ugyan lehet élni…
Érezd is!
Alkalmak, amikor a szívünk is örül. Nem tudom, ki hogyan van az ünnepekkel, én nagyon szeretem őket. Bármilyen formájukban és minőségükben; legyen szó a sajátomról, vagy családtagéról, baráthoz kapcsolódóról, de egy közösségi vagy nemzeti eseményről is szívesen megemlékezem. És nem feltétlenül azért, mert ilyenkor általában nem kell dolgozni. Egyszerűen amiatt, mert kizökkentenek a hétköznapok megszokásából és más üzemmódba kapcsolnak át. Persze, ha hagyjuk és szeretnénk. Tudom, sokan egy rossz emlék,…
Hatások(k)
Mert az eltelt időszaktól többet kaptunk, mint azt gondoltuk volna. Ha készítettünk az idei esztendő elején egy kívánság vagy elvárás listát (én mindig szoktam), amiben lejegyeztük, mit szeretnénk 2020-ra, akkor talán nem tévedek, ha azt állítom, hogy mindenkié kicsit másként alakult eddig, mint azt tervezte. Lehet, hogy a végén sok lesz a pipa, de időben eltolódva, némi csavarral és kacskaringóval megoldva. Persze, nem lesz meglepetés, ha sok bejegyzés végül törlődik…
Selejtezni tudni kell!
És tényleg. Az elmúlt hetek belassulása sokunknál új felismeréseket és inspirációkat is hozott. Ilyen lehetett, amikor már eljutottunk abba az állapotba, hogy soha nem látott rend uralkodik a házban és létrejött a régóta vágyott mintakert, akkor belevághattunk a régóta halogatott területek felkutatásába is. Akinél van tároló, padlás, melléképület, az tudja, mire gondolok, de ha nem, akkor is az évek óta nem bolygatott fiókok, a „majd valamire még jó lesz szekrények”…
Maxoljuk ki a maszkot!
Az utóbbi hetek nélkülözhetetlen kelléké vált a bevásárlásainknál és a társasági életünkben egyaránt a szánkat-orrunkat eltakaró eszköz, amivel sokunk idáig csak az egészségügyi intézményekben és kórház sorozatokban találkozott. Ott láttuk, természetesnek tartottuk és nem volt kérdés a szükségessége – eddig. Azután jött, amit korábban nem igazán tudtunk elképzelni és a tenyérnyi textildarab hirtelen központi szereplővé vált. Az eltelt időszak egyik meg-megújuló vitaforrását képezte, kell-e vagy sem, kiknek ajánlják, hogyan kell…
Beindulunk?
Kicsit olyanok vagyunk, mintha ismeretlenként fedeznénk fel a saját környezetünket. Ha valaki azt mondja nekem az év elején, hogy majd alig várom, hogy mehessek dolgozni, vagy, hogy a napom fénypontja lesz, ha beülhetek egy kávézó teraszára sütizni szabadon – akkor kicsit furcsán néztem volna az illetőre. Az igen jól sikerült szilveszteri bulin éjfél után azt kívántam, csak rosszabb ne legyen ez az esztendő, mint a tavalyi volt, no meg, ha…
Benne vagy!?
Úgy gondolom, sok minden átértékelődhet bennünk az elmúlt időszak hatására. Biztosan nem múlnak el nyomtalanul bennünk az átélt hetek és majd visszatekintve igazán emlékezetes marad számunkra ez az egész esztendő is. De most nem a nyilvánvaló nehézségekre, bizonytalanságra és félelmekre szeretnék koncentrálni, amelyből volt bőven, hanem mindarra, amelyek megváltoztathatják hosszú távon a viszonyulásainkat, szokásainkat és egészében az egész életünket is.  Számomra ezek közül az egyik, hogy meg kell tanulnunk türelmesnek…
Kreatív karantén
Ötletek végtelen tárháza nyílt meg a falak között. A bezártság hatására jobbára a képzeletünket engedjük szabaddá és megvalósítunk sok mindent, amire eddig nem volt időnk. Feltehetően még soha nem voltak ilyen tiszták a lakások, rég nem látott rend uralkodik a szekrényekben és minden eddig halogatott és feltorlódott tennivalónkat kipipáltuk az elmúlt hetekben. Társasházi tapasztalat, hogy már a tárolók is olyan szintű rendezettséget mutatnak, amire eddig nemigen volt példa. A kerttel…
Lassíts!
Tudjuk, de miért megy olyan nehezen? Alapjáraton örülnünk kellene, hogy vissza kellett vennünk az iramból, de a tapasztalat az, hogy mégsem vagyunk képesek élvezni a jelenlegi helyzetet. Miközben a rohanós hétköznapokon sokszor ábrándoztunk a nyugalmasabb időszakokról, most mintha inkább már szívesebben pörögnénk újra. Talán azért, mert annyira belénk ívódott az intenzívebb munkamenet, hogy már el sem tudjuk az életünket képzelni másképp? Vagy az lehet a baj, hogy nem mi döntünk…
Húsvét, örök
Történjék bármi, van, ami nem változik. Viszont az is nagy bölcsesség, hogy vigyázzunk azzal, mit kívánunk, mert megkaphatjuk… Csak nem mindig abban a formában és módon, ahogy elképzeltük. Túlpörgetett eddigi életemben gyakran vágyakoztam pihenősebb napok után, amikor többet foglalkozhatok a szeretteimmel, ahol lenne időm mindenre az ünnepek előtt, leginkább saját magamra. Hát, most ez nagyjából teljesült is, bár hazudnék, ha azt mondanám, hogy teljes mértékben örülök neki. (Most erre egy…