Már egy gyermekkel is komoly támogatást lehet kapni lakásfelújításra, egy kistelepülési ingatlan esetében viszont több, mil­liós nagyságrendű állami juttatás is elérhető. A három éve elérhető falusi csok és a tavaly óta meglévő otthonfelújítási támogatás érezhető pezsgést hozott a felújításokban, ugyanakkor a szakemberhiány és a háborús infláció e téren is rendkívül erősen érezteti kedvezőtlen hatásait.

Klasszikus lakásfelújítási program vette kezdetét a múlt év elején: az akkori családügyi miniszter, ma már köztársasági elnök Novák Katalin nevével fémjelzett új otthonteremtési program egyik kulcselemeként lépett életbe az otthonfelújítási program. A lehetőség a Covid árnyékában is rendkívül sikeresnek bizonyult, olyannyira, hogy a legfrissebb adatok szerint időarányosan ezzel a családtámogatási formával élt a legtöbb család.

A Magyar Államkincstár (MÁK) minapi közlése szerint 2021. januári bevezetése óta idén május végéig több mint 150 ezer támogatási kérelem érkezett be, s a program népszerűségét mutatja, hogy jelenleg hetente átlagosan háromezren nyújtják be igénylésüket. A kincstár eddig 261 milliárd forintot utalt ki a családok részére.

Mire használható a lakásfelújítási támogatás?

Az otthonfelújítási támogatást házasságban élők, egyedülállók, élettársak is megkaphatják, a feltétel csak egy gyerek, akit a 12 hetes magzati kortól 25 éves koráig vesznek figyelembe. Ha a gyermek megváltozott munkaképességű, esetleg mozgáskorlátozottnak minősül, nincs életkori határ. Az igénylőknek megegyező lakóhellyel kell rendelkezniük, a gyermek(ek)nek ugyanabban a háztartásban kell élniük. Az egyik szülőnek egyéves, folyamatos (maximum harminc napra megszakított) társadalombiztosítási jogviszonyt kell még tudnia igazolni a juttatás igénybe vételéhez. (Hogy a kérelem benyújtása elektronikus úton miként történik, ahhoz az államkincstár honlapján tekintheti meg a kitöltést segítő videókat.)

A program segítségével a felújítási munkálatok költségeinek felét, de legfeljebb hárommillió forintot lehet támogatásként megkapni, ötven-ötven százalékban megosztva azt az anyagköltségek és a munkadíjak között.

Mivel a támogatás utófinanszírozást jelent – hiszen a számlákkal igazolt, elvégzett munkálatok alapján lehet megkapni az összeget –, kedvezményes, a csokos hitelhez hasonlóan legfeljebb háromszázalékos kamatozású hitelhez is hozzájuthatnak a családok. Ennek összege legfeljebb hatmillió forint lehet, amelyből utóbb, az otthonfelújítási támogatás elnyerésével előtörleszthető hárommillió forint. (Részletes tudnivalókért kattintson ide.)

A programot szabályozó rendelet igen nagyvonalú, hiszen a benne felsorolt többtucatnyi tevékenységre lehet igényelni a támogatást, amelyek között a lakásban vagy házban előforduló szinte bármilyen felújítási munkálat megtalálható, de még például beépített konyhabútor vagy szekrény is. Sőt kerti munkálatokra – így többek között térkövezésre, kerítésépítésre vagy autóbeálló, garázs építésére is – fordítható az összeg. Az államkincstár közlése szerint a támogatást a leggyakrabban belső terek felújítására, tetőfelújításra, napkollektorra és a külső nyílászárók cseréjére fordították.

A GKI és a Masterplast közös felmérése szerint a legnépszerűbb célok közé tartozik továbbá a fürdőszoba felújítása, a fűtési rendszer korszerűsítése, a napelemes rendszer kiépítése és a hőszigetelés. A felmérésből kiderül, hogy 2022 végéig a családok 7,8 százaléka biztosan, 12,4 százaléka valószínűleg élne az otthonfelújítási program lehetőségével.

Amilyen nagyvonalú a támogatás a felhasználás körét illetően, a visszaélések elkerülése érdekében annyira szigorú. Az államkincstár újra jelezte, hogy a támogatás kifizetését megelőzően valamennyi igénylést felülvizsgálják, de a közpénzek jogszerű felhasználása érdekében az elvégzett felújítási munkát helyszíni ellenőrzésen is jogosultak vizsgálni a megyei kormányhivatalok bevonásával. Aki megkapta az állami támogatást, annak az értesítést követően biztosítani kell az ingatlan megtekintését és együtt kell működnie a hivatal munkatársaival.

– Az ellenőrzés kiterjed valamennyi elvégzett és támogatott kivitelezési munkára, illetve felhasznált anyagra. Amennyiben a helyszíni ellenőrzésen az igénylésben szereplő adatokhoz, dokumentumokhoz képest eltérést állapítanak meg, az a támogatás részben vagy egészben történő visszafizetését is maga után vonhatja – hangsúlyozta a MÁK.

Falusi csok felújításra

A falusi csok célzottabb támogatást jelent, hiszen az csak tanyán, birtokközponton, illetve a preferált – korábban csökkenő lélekszámú – 2678 kistelepülésen vehető igénybe. A támogatás elnyerésének feltétele ugyanakkor kimondottan a felújítás-korszerűsítés. Költözés, ingatlanvásárlás esetén a család a támogatási összeg felét fordíthatja a vásárlásra, a juttatás másik felének kiutalása felújítási munkákhoz kötött.

A falusi csokot igénylő kétgyermekes család összesen 2,6 millió forint vissza nem térítendő támogatásra, emellett akár tízmillió forint kedvezményes hitelre jogosult, a háromgyermekesek pedig 10 + 15 millió forintra.

Saját, meglévő ingatlan esetén a felsorolt összegek felével gazdálkodhatnak a családok. A falusi csoknál lényegében mindenféle munkálatot el lehet számolni, ráadásul a juttatások kombinálhatók. Vagyis azok, akik a falusi csokot felveszik, jogosultak lehetnek az otthonfelújítási támogatásra is.

A falusi csokot eddig több mint 31 ezer család tudta igénybe venni.

S mindemellett ne feledkezzünk meg a babaváró támogatásról sem: az akár tízmillió forintnyi kedvezményes hitelt, mely három gyermek születése estén teljes mértékben vissza nem térítendő támogatássá válik, a legtöbben lakáscélra: vásárlásra, vagy éppenséggel felújításra fordítják.

Hogyan befolyásolja a szakemberhiány a lakásfelújítási támogatás igénybevételét?

Ugyanakkor évek óta gondot okoz a szakemberhiány. Nem ritka, hogy akár hónapokat kell várni egy-egy jó mesteremberre, jellemzően egy mostani megkeresésre már csak őszi időpontot tudnak mondani a legtöbben. Mégis megéri várni egy-egy megbízható, lelkiismeretesen dolgozó szakemberre, hiszen ahogy az erős kereslet idején lenni szokott, egyre több kóklerről, átverésről lehet hallani. Ez még egy kisebb, egy-két millió forintos felújítási munkálat esetén is rendkívül dühítő, különösen, ha a család régóta spórolt pénzéről van szó.

A jogorvoslati lehetőségek pedig bosszantóan sokáig elhúzódhatnak, már ha eredményre vezetnek egyáltalán.

Mindezt az utóbbi időben elképesztő ütemű áremelkedés tetézi. Már a Covid-járvány idején kialakult hiány egyes termékekből, az acél- és faáruk gyakorlatilag duplájukra emelkedtek. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a múlt évvel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy a világkereskedelmi árváltozások a magyar piacra is begyűrűztek, a csaknem felerészben importtermékeket beépítő hazai építési piacon 15–160 százalék építőanyag- és alapanyagár-emelkedéseket regisztráltak. Az ÉVOSZ hangsúlyozta, hogy az anyaghiányt a kormányzati intézkedésekkel ugyan sikerült elkerülni, a drágulást viszont nem lehetett kivédeni.

Az idén a háborús helyzet hatására talán a korábbinál is intenzívebben drágultak az építőanyagok: már az első negyedév végén átlagosan 15-25 százalékkal kerültek többe az építési termékek, mint 2021-ben. Az anyagárak emelkedése mellett pedig a szakemberek is egyre többért dolgoznak, már a szakmunkások körében is elérte az átlagkereset a négyszázezer forintot 2021 második fél évében.

Mindezek nyomán jellemzően mind többeknek kell újratervezniük lakásuk felújítását is, vagyis azt, hogy mi fér bele a költségkeretükbe. Miközben az alapkamat emelésével a lakáscélú hitelek is jelentősen megdrágultak, a támogatott, felújításra igénybe vehető hitelek ebben a helyzetben még inkább felértékelődnek.

Forrás: Magyar Nemzet

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on google
Google+
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest