Szép gesztusként szerencsemalacokkal köszöntötték az új évet a királyhegyesi általános iskola kisdiákjai.

A királyhegyesi iskola diákjai és dolgozói ezekkel, a képen látható a szerencsemalacokkal kívántak nagyon boldog és sikeres 2022-es évet minden ismerősüknek!

A malacok sorsáról egyébként nem sok tudható annyi bizonyos, hogy kétféle szerencsemalac is létezik a hagyományok szerint.

Az egyik a szilveszter éjszakáján mulatozás, szórakozás közben kisorsolt, ill. szórakozó társaságban körülhordozott néhány hetes élő malac; mely farkincájának érintése, meghúzása – a babonás hiedelem szerint – szerencsét hoz. Kihúzták, megnyerte a szerencsemalacot. Meghúzgálta a szerencsemalac farkát.

A másik fémből készült, rendszerint óraláncon függő, malac alakú, malacot ábrázoló kisebb dísztárgy. Elvesztette a szerencsemalacát. Szerette… az óraláncon a delejtűt, a szerencsemalacot. – írta róla Krúdy Gyula.

A harmadik gipszből vagy más anyagból készült, rendszerint aranyozott, malacot ábrázoló kisebb emléktárgy, amelyet újévkor rokonok, ismerősök, többnyire más ajándéktárgyakkal együtt, szerencsét kívánva szoktak egymásnak megküldeni vagy átadni. Olyan szerencsemalacot is adtak újévre, amelyek perselyként is használhatók.

A szilveszter körül egyébként számos magyar néphagyomány/babona is összegyűlt:

* Miért durrogtatnak szilveszter éjjeltől egészen másnap hajnalig? Úgy vélték, a zaj, az erős fény, a tűzijáték – ami amellett, hogy látványos – távol tartja, elijeszti a rosszat.

* Régen, Szilveszter éjjelén pontban éjfélkor az összes ajtót kitárták, hogy az óév kimehessen. Ugyanis ha nem távozik, akkor az újév nem tud bejönni.

* Hittek abban, hogy az újév első napja meghatározza az egész évüket. Amit január elsején cselekszik az ember, az hatással lesz az egész évre. Ezért igyekeztek tartózkodni a vitáktól, a veszekedéstől, mindenféle rossztól.

* Úgy gondolták, hogy aki január elsején korán kel, az friss és egészséges lesz az újévben, aki pedig lustának, betegnek és gyengének érzi magát, az egész évben ilyen lesz.

* Ahhoz, hogy bővelkedjenek jó ételben és italban az újévben is, az utolsó és első nap lakomát kell tartani.

* Ha újév napján édeset esznek, akkor az egész év édes lesz.

* Újévkor disznót kell enni, mert az kitúrja a szerencsét, szárnyast viszont tilos, mert azok elkaparják azt.

* Az ételekbe azért tettek lencsét, rizst, kölest, mert a sok szemű mag pénzbőséget jelent az újévben.

* Ha üresek a zsebek, a polcok vagy a szekrények, akkor az szegénységet jelent az elkövetkezendő évre, ezért meg kell tölteni a kamrát, a polcokat a zsebeket.

* Nem szabad tartozással kezdeni az újévet, ezeket még az óévben le kell rendezni.

* Nem szabad semmit kiadni a házból az újév napján, mert akkor sok kiadásunk lesz egész évben.

* Az ünnepi asztal terítője alá pénzérmét kell rakni, hogy jövőre szerencsénk legyen.

* Újév napján nem szabad hagyni, hogy a tűz kialudjon, és ollót sem szabad használni, mert az elvágja a szerencséjét.

* Nem mindegy, ki lép elsőként a házba újévet köszönteni. Ha férfi érkezik, az szerencsét hoz. Ha rossz kedvű vendég érkezik, akkor az új évben sok bánat éri a ház népét.

* Akitől ezen a napon csókot kapunk, az egész évben szeretni fog bennünket.

Régen forrásban levő vízbe tojást ütöttek, s ennek alakjából próbálták megjósolni a jövőt.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on google
Google+
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest