Négyszázmillióért az ipari parkot bővítenék, de szolgáltató házzá alakítanák a régi református iskola (a címlapképen) épületét – pályázatok segítségével.

Drimba Tibor polgármester szerint a minibölcsőde áprilisban az alapkőletétellel indult építése volt az előző esztendő legnagyobb beruházása a faluban, melyre egy 132 milliós TOP-os pályázatot, majd később még 14 milliót nyertek. A minibölcsőde egyébként várhatóan február végén, március elején nyílik, s hét kisgyermeket fogad egyszerre, olyan anyukák gyermekeit, aki szeretnének ismét munkába állni.

– Az elmúlt évek helyi születési statisztikája bőven igazolta, hogy szükség van a már Martonosi György polgármestersége alatt is szorgalmazott minibölcsődére. Már a mostani, egymás után a harmadik évben is minden bizonnyal több mint húsz gyermekkel gyarapodik a község. Öt már januárban megszülethet, s jelenleg tizenöt kismamát gondoznak a védőnők – tette hozzá a polgármester azzal, hogy ebből is látható annak a kormányzati támogatási csomagnak a jótékony hatása, mely a kistérségi településeket próbálja életben tartani. Így a negyedik, jelenleg is futó Magyar Falu Programnak, de a kormányzati családpolitikának is. – Ezek nélkül a támogatások nélkül a kistelepülések lakosságlétszáma biztos, hogy nem növekedne – mondta.

A polgármester a tavalyi eredmények közé sorolta a Zengő óvoda tavalyi 34 milliós teljes belső felújítását, mely immár megfelel a nagyvárosi óvodák színvonalának.

Erre az esztendőre a helybéliek leginkább a iskolaudvaron emelendő tornacsarnok építése elkezdését várják, mely a helybéliek régi álma. – Bár akadtak olyanok, akik közösségi bejegyzéseikben megkérdőjelezték, hogy egyáltalán szükség van-e rá, de nincs igazuk, s már a felvetés is felháborító, hiszen nem lehet, hogy a helyi sport a függvénye legyen annak, hogy van vagy nincs ilyen. Másrészt azért is kell, mert ugyanolyan emberek élnek itt is, mint egy nagyvárosban, ahol van ilyen – mondta a polgármester, aki azt is elmondta, hogy a közbeszerzés lezárult, már csak a szerződéskötésre várnak. Az építkezés előtt összehívják az utcában élőket, hogy egyeztessenek annak érdekében, hogy az építkezés, az azzal járó forgalom minél kisebb problémát okozzon, se a helybéliek ne akadályozzák a kivitelezőket, se fordítva.

A helyi képviselő-testület erre az esztendőre több, mint egymilliárdos pályázati elképzeléseket állított össze. Körülbelül 400 millióért hoznának létre ipari területet/parkot az autópályán és az öntözőcsatornán túl. És vannak olyan érdeklődők, akik telephelyet keresnek Maroslelén, de a belterületen nincs erre alkalmas terület, s az itt élők nyugalmát sem szeretnék felkavarni. És a foglalkoztatás bővítése és a befolyó iparűzési adó előnybe hozná a falut. Bár az önkormányzatnak van belterületi út felújítására megnyert pályázata, de újabbakat is beadnak. A régi református iskola épületét szolgáltató házzá szeretnék átalakítani, ehhez azonban azt teljesen fel kell újítani, melyhez körülbelül 250 milliós pályázati forrásra volna szükség, mert nagy igény volna arra, hogy egy fodrász, masszőr, műkörmös rendezett körülmények között – ne háznál – dolgozzék. De pályáznának egy, szintén a nagyvárosokban fellelhető minőségű, felszereltségű helyi sportpark kialakítására, azaz a meglévő, fix gépekkel felszerelt sportparkot bővítenék.

Olyan focipályát, grundot is szeretnének, melyre bárki bármikor le tud menni, nem kellene alkalmazkodniuk a faluház udvari műfüves pálya nyitva tartásához. Ez a közösségi életet is erősítené.

Tavasszal elkezdik rendbe tenni a korábban kívülről megújul jegyzői lakást is, hogy ott kapjanak helyet a civil szervezeteknek, s itt működne az ifjúsági klub is.

– Jók és hosszútávra szólók a vidéki emberek életminősége javítását szolgáló befektetések, mint amilyenek a Magyar Falu Programban is szerepelnek – összegezte Maroslele polgármestere.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on google
Google+
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest