Több szempontból is kimagasló év volt az idei a József Attila Múzeum életében: számos fejlesztés, új kiállítások és sikeres pályázatok is gazdagították az intézményt, de a múzeumpedagógia terén is szintet léptek.

– Azt gondolom így utólag, decemberben visszatekintve, hogy egy nagyon színes, nagyon gazdag és nagyon magas számokat produkáló év volt, meglepően, hiszen csak hat hónapot tudtunk nyitva tartani. Mind bevételben, mind látogatószámban csúcsokat döngettünk – hangsúlyozta Szikszai Zsuzsanna, aki aláhúzta, ez annak is köszönhető, hogy az emberek nem külföldet választották, hanem belföldet.

Nagyon sok embert vonzott a múzeum, ráadásul nagyon sok makói is ellátogatott az intézménybe. Az igazgató kiemelte: a legjobbat tudták kihozni az egész évből, persze e mellett mindig terveznek, nagyon sok olyan tervük is volt, amely tolódott, de alkalmazkodva a helyzethez, szabadtéri kiállításokat rendeztek, az első március 15. alkalmából született, amely Farkas Éva Erzsébet polgármester ötlete volt, a múzeum pedig megvalósította. Ezt követően több szabadtéri kiállítást szerveztek, többek között a költészet napjára és a városnapra is.

Megosztotta, hogy ez a csendesebb időszak olyan feladatokra is időt adott, amelyre a sok program mellett nem feltétlen tudtak volna időt szakítani; a leltározásra, a revízióra, a gyűjtemény kezelésére, átnézésére, valamint pályázatok bonyolítására.

Farkas Éva Erzsébet polgármester megtekintette az Aradi utcai raktárépületet

Az új, Aradi utcai raktárépületükben felépítették a salgópolcokat, elhelyezték a műtárgyakat, amelynek munkálatai több hetet vettek igénybe, és amelyhez az egész kollektívának ki kellett vonulnia. Másik nagy fejlesztésük a jéggyári raktárépületben volt, ahol a nyílászárók cseréjét tudták megvalósítani.

Május elején nyithatták meg a skanzent, melyet a zárt téri kiállítások követtek, azonban a számokban és a bevételeknél látszik, hogy a nyári időszak hatalmas dömping volt az intézmény dolgozói számára.

Bemutatkozik az új kiállítás a Múzeumok Éjszakáján

Állandó kiállítással is bővült a múzeum: a skanzenben megnyílt a közlekedési- és teherhordó eszközöket bemutató kiállítás, amelynek előkészülete sok munkát és időt igényelt.

– Ez egy nagy előrelépés, akkor tudtuk megvenni a Nagyatádi-kocsit, ez egy nagyon nagy dolog, és azt gondolom, hogy nemcsak a múzeumunk, hanem az egész város életében – mutatott rá az igazgató.

Elárulta, a Múzeumok Éjszakáján bemutatott kiállítás nagyon sok embert vonzott be; a bognárok, kovácsok leszármazottait, valamint azok a családok is ellátogattak, akiké valaha volt a kocsi, vagy épp egy kiállított szán, szekér, talicska.

Megérkezik a Nagyatádi-kocsi a József Attila Múzeumba

Fokmérője egy fejlesztésnek, hogy a makói látogatók hogy reagálnak Szikszai Zsuzsanna szerint, aki kiemelte, a turistáknak minden újdonság, azonban a makóiaknak nehéz újat mutatni, illetve olyan témát kell találni, ami megérinti őket, és véleménye szerint az új kiállítás ilyen volt.

Készültek továbbá az 1821-es nagy árvíz 200 éves évfordulójára is egy művészeti anyaggal, Jámborné Balogh Tünde és Gilinger Katalin fémjelezte művésztelep anyagával, amelyet nagyon sokan szerettek, továbbá fotó- és műtárgy kölcsönzéssel is sokan fordultak a múzeumhoz, az Eucharisztikus Kongresszuson is megjelentek a múzeum kisplasztikái.

Egy nagyon izgalmas tavasz és nyár után ősszel egy újabb kiállítást nyitottak meg a József Attila Múzeumban, melynek tervezése februárban kezdődött meg. Szikszai Zsuzsanna elmondta, hatalmas érdeklődés övezi a tárlatot, amelynek részeként egy működő toronyórát is megtekinthetnek a látogatók, melyet vissza fognak építeni a helyére, illetve olyan mesterekkel ismerkedhetnek meg, akiket az emlékezet még nagyon erősen őriz.

A felújított toronyóra szerkezetének egy részlete

– A kiállítás megnyitóján annyi ember volt, hogy nem fértünk be, és utána is napokig tömegével jöttek a makóiak, és olyan szép beírásokat kaptunk, illetve véleményeket és gratulációkat, hogy azt gondolom, hogy felülmúlta minden reményünket, hogy mennyire fogja érdekelni az embereket az óra, az idő, ezek a gyönyörű tárgyak – árulta el, továbbá kiemelte az órásmesterekkel való közös munkát.

Közben pedig a keresztek felújítása is zajlott, a rákosi kereszt is megújulhatott és visszakerülhetett a helyére, de a román kisebbségi önkormányzattal is pályáztak közösen, amelynek köszönhetően két kereszt szépült meg. Aláhúzta: ez is egy konzorcium, egy együtt gondolkodás, a jó ügyért való közös munka.

– Benne voltunk nagyon az Igazgyöngyök útjában is, a labirintus teljes anyagát én állítottam össze, illetve az én elképzeléseim szerint kerültek ki a fotók. Hogy ne csak Makót mutassuk meg, hanem mutassuk meg a környékbeli szakrális emlékeinket, templomainkat, az azon lévő szobrokat, a Mária szobrainkat, amelyek nemcsak Makón vannak, hanem a környező falvakban is – hívta fel a figyelmet.

Mindezek mellett számos kötetet is szerkesztettek a múzeumban, ráadásul az év utolsó napjaiban egy 25 millió forintra szóló pályázatot nyújtottak be, az Espersit-házban lévő József Attila kiállítás megújítására, amely az első rostán már átment, továbbá egy gyűjteménygyarapítási, valamint állományvédelmi pályázaton is dolgoznak.

Előrelépést jelentett az adattári szekrények cseréje, továbbá az intézmény múzeumpedagógiai szempontból is nagyon megerősödött, melyet Csengeriné Szabó Éva tart kézben, aki a kiállításokhoz készített múzeumpedagógiai órákat.

Családi nap a múzeumban

– Ebben is csúcsokat döntögettünk, volt olyan nap, hogy 4-5 iskolából jöttek hozzánk – árulta el Szikszai Zsuzsanna, aki szerint bár mindig is erős volt náluk a múzeumpedagógia, Csengeriné Szabó Éva személyével azonban ez megsokszorozódott. Felhívta a figyelmet továbbá a többi kollégája munkájára is, akik előadásokat tartottak, publikáltak, a tudományos munka nélkül pedig nincs meg egy múzeum sem – szögezte le.

– Egy nagyon erős évet zártunk. Nagyon erős volt már a ’19-es is, amiről azt hittem, soha nem fogjuk felülmúlni, de a Covid ellenére felülmúltuk, mind tartalmilag, mind fejlesztésekben, pályázatok elnyerésében és mind statisztikai számokban. Azt gondolom, hogy a számok magukért beszélnek: ha hozzánk hat hónap alatt több mint húszezer ember bejött, az egy fantasztikus szám! – emelte ki Szikszai Zsuzsanna. Érdeklődésünkre hozzátette: 2019-ben 27 500, 2020-ban pedig pár hónap nyitva tartással 16-17 ezer látogatója volt a múzeumnak.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on google
Google+
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest