A város egyik legimpozánsabb klasszicista épülete, amely 1990 óta Makó közigazgatási központja.

Bár a XVIII. század végén Vertics József földmérő tervei szerint elkészült egy klasszicista stílusú megyeháza, az szűknek bizonyult, így épülhetett meg 1839-re az új széképület, Giba Antal földmérő tervei alapján, a korábbi 44 méteres utcafront így 76 méteresre bővült. A hat pilléren nyugvó árkádos oszlopos előcsarnok fölé kilátót is tervezett, melyet a lépcsőzetes oromfal koronázott meg, ezt 1906-ban alakították timpanonná, 1929-ben pedig Tarnay Ivor alispán kezdeményezésére az Úri utca felől háromszintes szárnyépülettel bővült.

– A megyeháza nagyhatású régi épület, semmi mütyürke nem rontja meg rajta az anyag önmagában rejlő egyszerű nagyvonalúságát. Nem is épület ez, hanem vár. Magabízó erőt és győzhetetlenséget hirdetnek falai – vélekedett róla Féja Géza.

Eötvös József 1869-ben a kiegyezés védelmében mondott itt beszédet, 1929-ben pedig Bartók Béla koncertezett. Tornyai János, Endre Béla gyűjteményes kiállítást rendezett az épületben. Az újkori olimpiai játékok centenáriuma alkalmából, 1996-ban az a város olimpikonjai emlékére az önkormányzat márványtáblát helyezett el az előcsarnokban.

A városháza előtt áll a Kossuth Lajos szobra, aki 1887 óta Makó díszpolgára. Szobrát Kallós Ede alkotta meg.

A makói Városháza 1990 óta Makó közigazgatási központja, 1950 előtt Csanád vármegye székhelye. A városi címert színes-mázas terrakotta stílusban 2000. május 7-én, a városnapon helyezték el a timpanonon.