Az egykori valósághőst emberrablás miatt ítélték el, immár jogerősen.

Auréliotól 2017-ben egy bajai szórakozó helyen ittassága miatt elaludt, s közben 130 ezer forintjától fosztották meg. Másnap társával visszatért, megütötte, majd ketten egy autóba tuszkolták áldozatukat. Csak azután engedték el, hogy aláírattak vele egy 180 ezer forintos tartozásról szóló papírt.

Ítéletével megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla a társtettesként elkövetett emberrablás bűntette miatt C . A. O. I. rendű és V. N. II. rendű vádlottak ellen folyamatban volt büntetőügyben az első fokon eljárt Kecskeméti Törvényszék ítéletét.

A vádlottakkal szemben első fokon kiszabott büntetéseken enyhített a Szegedi Ítélőtábla Az I. rendű vádlottat így jogerősen 2 év 3 hónap végrehajtandó szabadságvesztésre, míg a II. rendű vádlottat enyhít ő szakasz alkalmazásával 1 év 3 hónap szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A közügyektől eltiltás tartamát és a börtönt, mint a szabadságvesztés büntetés-végrehajtási fokozatát az I. rendű vádlott vonatkozásában nem változtatta meg a másod fokú bíróság, ahogy a korábban vele szemben kiszabott 1 év 2 hónap szabadságvesztés végrehajtásának elrendelését is változatlanul hagyta . A II. rendű vádlott esetén értelemszerűen mellőzte a végrehajtandó szabadságvesztéshez kapcsolódó mellékbüntetést, a közügyektől eltiltást.

A bíróság által megállapított tényállás lényege az ügy sértettje 2017. október 14-én egy bajai szórakozóhelyen legalább 130 ezer forintot tulajdonított el az ittassága miatt elalvó I. r. vádlott kabátjának zsebéből.

Másnap a vádlottak megjelentek egy szórakozóhelyen, ahol a sértettet az I. r. vádlott kérdőre vonta az eltulajdonított pénz miatt, majd társaival egy autóba tuszkolták. Ezelőtt azonban a II. r. vádlott által is lefogott sértettet az I. r. vádlott többször – annak arcán és felsőtestén – ököllel és tenyérrel meg is ütötte. A bántalmazás során a sértett 8 napon belül gyógyuló, könnyű sérüléseket szenvedett el.

A vádlottak a sértett szabadon bocsátását attól tették függővé, hogy az ellopott pénzt visszaadja. A sértett azonban ennek nem tett eleget, mivel a pénzt már elköltötte, ezért a vádlottak aláírattak vele egy szerződést, amelynek értelmében az I. r. vádlottól 180 ezer forintot kért korábban kölcsön, amit majd a sértett heti 20 ezer forintos részletekben törleszt vissza.

Az elsőfokú ítélettel szemben az ügyészség nem jelentett be fellebbezést, perbeszédében az elsőfokú ítélet helyben hagyására tett indítványt. Az I. rendű vádlott és védője a mai nyilvános tárgyaláson a korábbi fellebbezésüket módosítva tartották fenn, a felmentésre irányuló indítványukat visszavonták. Egyezően, elsődlegesen eltérő jogi minősítés, személyi szabadság megsértése bűncselekmény megállapítása miatt, másodlagosan enyhítés érdekében éltek fellebbezéssel, míg II. rendű vádlott és védője nem vitatta az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást és minősítést, mindketten a kiszabott büntetés enyhítése és végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztése céljából éltek fellebbezéssel.

Az immár jogerős ítélet szóbeli indokolása során dr. Benedek Tibor tanácselnök kiemelte, hogy a másodfokú eljárása során a Szegedi Ítélőtábla a törvényszék által első fokon megállapított tényállást – annak kiegészítéseivel és helyesbítéseivel – megalapozottnak találta. Törvényesnek ítélte a cselekmény minősítését is, csupán az emberrablás bűntettének jogszabályi alapját, pontosította a helyes fordulat megjelölésével.

A másodfokú eljárás során kiegészített és a büntetés kiszabása körében értékelt súlyosító és enyhítő körülményekre, valamint az elkövetés összes körülményére figyelemmel – arra többek között, hogy valójában a sértett lopási cselekménye indította el az emberrabláshoz vezető okfolyamatot, valamint, hogy az emberrablás önbíráskodás jelleggel valósult meg – az ítélőtábla a törvényszék által kiszabott szabadságvesztés tartamát mindkét vádlott vonatkozásában, különösen a jelentős időmúlásra tekintettel eltúlzottan súlyosnak ítélte.

Az eljáró tanács álláspontja szerint a büntetés a célját, az I. rendű vádlott esetében a törvényi minimumhoz közeli tartamban meghatározott, de végrehajtandó szabadságvesztés kiszabásával, míg a II. rendű vádlottnál a szabadságvesztés 2 évi próbaidőre történő felfüggesztésével is eléri.

A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on google
Google+
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest