Várnak a balkonládák és a kiskertek a téli álom előtt. Szekeres Anna blogja.

Kiváló terápiás programot tartogat mindig az ősz azoknak, akik akár a legkisebb méretű kerttel vagy erkéllyel rendelkeznek, ami nyomokban vagy egészében növényeket is tartalmaz. Szerintem elemi igény a zöld felület, legyen szó bármilyen lakókörülményről. Már azáltal, hogy szép, színes virágokat szemlélünk a barátságtalan időben vagy figyeljük a veteményünk termőre fordulását, képes jobb kedvre deríteni bennünket. Nem beszélve arról, ha a magunk által termelt zöldségeket, gyümölcsöket fogyaszthatjuk vagy az a csokor díszíti az asztalunkat, amit mi magunk szedtünk. Azt tapasztaltam, hogy a munkahelyi pörgés és a szellemi igénybevétel mellett nagyszerű kikapcsolódás és felüdítő tevékenység a kerttel való foglalatoskodás.

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a társasházunk is gondoz egy kis darabka földet, amin kiélhetjük kertészkedési igényünket, de van lehetőség a lépcsőházban és a balkonon ládák gondozására is. A barátságos hangulat mellett jó csapatépítő is egy-egy kerti tevékenység, amiből most ősszel akad bőven. A betakarítások java már lezajlott, az ügyes háziasszonyok kamra polcain ott lapulnak a csinos befőttes és savanyúságos üvegek, felcímkézve és katonás sorba rendezve. Bennük a családi munka bizonyítékaként a nyár napérlelte ízeivel, amelyeket jó felidézni egy-egy közös ebéd finom fogása mellett. A hulló falevelek szőnyegei csodaszépek a parkokban és az erdőben, de a járdákon és az udvaron napi rendszerességgel késztetnek a sepregetésre. Az összegyűjtött kupacok azután jó, ha a komposzt edénybe vagy ezt a cél szolgáló kukákba, zsákokba kerülnek, de semmiképpen ne égetés tárgyává váljanak. Nem csupán azért, mert környezetszennyező, hanem amiatt, hogy sünik is lapulhatnak alattuk.

A tudatosság nem csak a lehullott lombok, hanem minden kerti munka esetében fontos. Rendje és módja van annak, mikor szedjük fel a répát, a babot, a káposztát, a tököt és hogyan, miként tároljuk őket a későbbi felhasználásig. Örülök, hogy alapvetően ezt mind otthon megtanulhattam és a nyitottság a téma iránt megmaradt bennem: hogy észre tudom venni, ha az üressé vált parcellák ásóért kiáltanak és arra várnak, hogy kicsit átmozgassuk és fellazítsuk a földet, ami majd tavasszal meghálálja ezt nekünk. Szeretem eltervezni, ha fát vagy bokrot akarok telepíteni és azt is, ha a metszés rejtelmeibe tudok elmélyülni. Meg jó figyelni azokra a növényekre, amelyeket ilyenkor kell felszedni és átteleltetni a ház fagymentes védelmébe. A balkonom muskátlijait ezért minden évben kétszer autóztatom, mert a túlélésre anyuék folyosóin van csak esélyük.

Az őszi kert egy jó összegzést ad arról, milyen évünk volt és milyen munkát végeztünk. És lehetőséget is, hogy mindig tanuljunk, és új elhatározásokat tegyünk. 

De leginkább arra tanít, hogy a természet körforgása és csodája örök.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on google
Google+
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest