Sonkoly Tibor festőművész Rejtőzködő valóság címet viselő kiállításával vette kezdetét egy héttel ezelőtt a XIV. Natura Marosmenti Művésztelep, amelynek bejárása során beszélgettünk a bemutatkozó tárlat alkotójával.

A Rejtőzködő valóság címet viselő kiállítás alkotója a Makó Híradónak elmondta: a tárlatnak otthont adó Levéltár Galériában adott volt a hely, amely speciális, hétszögletű falrendszerrel épül fel, melynek felmérte a lehetőségeit, és e szerint válogatta be alkotásait. Ezek közül – tudtuk meg – fele idei készítésű volt, a másik fele pedig tükrözi az évtizedek munkáit.

– Több technikát alkalmazom; a pasztellt, az olajképet és egy vegyes technikát, amit az idén kísérleteztem ki magamnak. Mind a három technikai megoldás azt sugallja, hogy én általában gyorsan dolgozok, egy ültőhelyben szinte megoldom a képet. Az indítás nagyon fontos nálam, eldől a kép jövőbeni sorsa, mert nem nagyon szeretem az aprólékos kidolgozásokkal azt az élményszerű hatást megtörni, ami a kép születésekor keletkezett. Ehhez igazítom a technikai eszközöket – avatott be a részletekbe Sonkoly Tibor.

Mint kiemelte, ennek köszönhetően egy sokarcú kép bontakozik ki a kiállításon, hiszen mindegyik képe önálló ihletettségből születik, hiszen nem szokott sorozatot csinálni. „Nem érdekel, nem foglalkoztat a sorozat” – árulta el a festőművész, aki arra is rámutatott, hogy ez megnehezíti érdekes módon a mai kiállítási lehetőségeket, a kiállításának viszont mégis van címe: Rejtőzködő valóság.

– A valóság fogalma az emberiség évezredek alatt összegyűjtött tudását jelenti. Ez viszont két területre oszlik el: az egyén felé, amit átélünk, ezt nevezzük valóságérzetnek, ez az összegyűjtött tudásnak csak egy nagyon kicsi töredéke. A fennmaradt részt neveztem én el „rejtőzködő valóságnak”, ami addig rejtőzködik, amíg újra fel nem fedezzük – húzta alá Sonkoly Tibor, aki érdeklődésünkre a művésztelep tematikájához, Weöres Sándor: Csend című verséhez való kapcsolatáról is mesélt, miként fogadta.

– Kicsit idegenkedve, megmondom őszintén! Nem görcsölök rajtra, megpróbálok hozzá választani képet. Nem vagyok lelkes tematikus festő, de ha véletlen sikerül közelébe kerülni a megadott témának, akkor az jó dolog! – fogalmazott a festőművész a művésztelep második napján, aki Makóhoz való kapcsolatát is felidézte.

– Nekem Makóval negyvenéves kapcsolatom van. Vásárhelyi vagyok, és annak idején a megyei művésztelep kapcsán, amelyet Szeged szervezett Ásotthalmon, a ’80-as évekről beszélünk, érdekes módon Makó adott otthont a bemutatására, az ott készült anyagoknak, Szabó Lajos, akkori igazgató, néhai apósom közbenjárásával. Makó adott a kiállításokra lehetőséget, már onnan kezdődött ez a kapcsolat – idézte fel a kapcsolatot, amely akkor megszakadt, hiszen – mint rámutatott – számára elég volt a vásárhelyi szimpóziumra járni, valamint Somogy-Fajszra.

– Engem kielégített ez a mozgás, nem vagyok ilyen művésztelepről művésztelepre járó figura, de azért mindenütt jól érzem magamat. Így, Ildikó biztatására három évvel ezelőtt kerültem először ide, és olyan jól éreztem magam, hogy mondtam, hogy akkor ezt rendszeresíteni fogom, és harmadszorra vagyok ilyen minőségben itt, Makón – mondta el portálunknak Sonkoly Tibor.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on google
Google+
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest