A legforróbb nyári hetekben, aki teheti, bekapcsolja egy gombnyomással a lakás vagy az autó klímaberendezését, és örül, hogy nem kell a háton végigfolyó izzadságot állandóan törölgetnie. Kevesen töprengenek ilyenkor azon, hogy ezeknek a hűtőknek az egyre növekvő száma milyen hatást is gyakorol a városok klimatikus viszonyaira. Tényleg igaz, hogy a működésük során a szabadba kibocsátott hő hozzájárul az általános felmelegedéshez?

Mielőtt ezt a kérdést tisztáznánk, érdemes a klímaberendezések működési elvét megismerni. 

A mai modern klímák – függetlenül attól, hogy mobil vagy épp split klíma – a többi hűtőberendezéshez és fagyasztóhoz hasonlóan a hőszivattyú elvén alapulnak. A folyadék- és gázhalmazállapot változása közben rejtett hőfelszabadulás, illetve -elnyelés történik, gondoljunk arra, hogy a forró víz sem azonnal gőzölög el. Másrészt a gáztörvény szerint amikor egy gáz nyomását változtatjuk, akkor is jelentkezik a hőelvonás, illetve hőleadás jelensége. Ez a két mechanizmus működteti a hűtési rendszereket.

Miként azonban az összes elektromos készülék, úgy a klíma is bizonyos mértékig kedvezőtlen hatást gyakorol az éghajlatra. Egész pontosan 

A KLÍMABERENDEZÉSEK ÉPPANNYIRA ROMBOLJÁK A TERMÉSZET KLÍMÁJÁT, MINT AMENNYIRE A MŰKÖDTETÉSÜKHÖZ SZÜKSÉGES ENERGIA ELŐÁLLÍTÁSA ÁRT AZ ÉGHAJLATNAK.

A modern berendezések ezen túlmenően már nem károsítják a környezetünket. Litkei Máté ezért mondja azt, hogy igazán fenntartható módon akkor járunk el, ha napenergiával üzemeltetett klímaberendezést használunk. Ezt az is indokolhatja, hogy épp azokban a napszakokban van a klímaberendezéseknek leginkább energiára szükségük, amikor a napelemek is a legnagyobb hatásfokkal dolgoznak.

A mostani szabványoknak megfelelő klímák összességében tehát nem járulnak hozzá az üvegházhatás erősítéséhez, ez azonban nem volt mindig így. A szakember szerint a közelmúltban még számos készülékben hűtőközegként nagyon agresszív üvegházhatású gázokat alkalmaztak. Ezek az úgynevezett fluortartalmú vagy F-gázok szivárgás esetén akár 23-ezerszer is jobban károsították az éghajlatot a mostani berendezésekben használtaknál. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az F-gázok az unió teljes, üvegházhatást generáló kibocsátásának 2,5 százalékáért voltak felelősek (szén-dioxid-egyenértékben meghatározva).

Nem sok alternatíva áll rendelkezésükre azoknak, akik otthonukat nem klímaberendezéssel szeretnék hűvösen tartani. Számukra különböző árnyékolási rendszerek, átlag feletti falszigetelés vagy „zöldtetők” kialakítása jöhet szóba, illetve a föld geotermikus hőjének kihasználása. Ezek mindegyike előrelátó tervezést és jelentős anyagi forrásokat igényel, szóval nem túl versenyképes megoldás egy split klímával szemben, amely gyorsan és pár százezer forintért megszerezhető.

Forrás: Index.hu

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on google
Google+
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest