Az Alföldi ASZC Galamb József Mezőgazdasági Technikumának tankertjében a jövő ténylegesen elkezdődött. Horváth Zoltán igazgató és Szabó Imre oktató segítségével bepillantást a Délmagyarország a precíziós gazdálkodás eszköztárába, annak iskolai gyakorlatába.

Önműködő robotok a sorok kö­­zött, a lombok fölött műtrágyaszóró drónok halk zümmögése, vezető nélküli traktor – a nem is olyan távoli, bár ma még fantasztikusnak ható jövő képei a magyar mezőgazdaságban. Makón meghallották az idők szavát.

– Másfél éve van nálunk ez a Trimble kormányautomatika-­szimulátor. Tanórán a kilencedikesek felszerelik a monitort, az antennát, és az okos gép segítségével begyakorolják a vezetést, éppen olyan érzés, mintha a traktorban ül­­nének. A monitoron felveszik a mű­velni kívánt földterületet, beállítják az adott műveletet, mondjuk a szántást, majd az automatika műholdon keresztül pozicionálja magát. Kiszámítja a legmegfelelőbb útvonalat, és azt, hogy mekkora sebességgel haladjon – mondta lapunknak Horváth Zoltán igazgató. Hozzátette, az így programozott traktor emberi felügyelettel hajtja végre az adott feladatot, nem kell kormányozni a tanulónak.

Az iskola Steyer traktorára is ezt a rendszert telepítették. A korszerű műszer 2 centiméteres pontosságra képes, ami azért is figyelemre méltó, mert segítségével sokat spórolhatnak munka közben a földeken. Üzemórában, munkaidőben, gázolajban, permetszerben nagyjából harmincszázalékos megtakarítást tudnak elérni. A gyerekek a traktorra és a kombájnra szerelhetik fel ezeket a műszereket, így ismerkednek meg testközelből a modern technikával. A 14-15 éves diákoknak még nincsen T kategóriás jogosítványa, de ezzel a szerkezettel megtanulhatnak traktort vezetni.

– A legjobb traktorosok is 50 centiméteres átfedéssel dolgoznak, a széleken így kétszer permetezett és nem permetezett területek is előfordulnak. Ezzel a technikával, pontos programozással ez a sáv mindössze 2 centiméterre csökkenthető. A kombájnnal történő aratásnál is a legoptimálisabb útvonalakon mozgatja a munkagépet a precíziós rendszer.

– Ezen a traktoron a robotkormány használható, ez egyben a legelterjedtebb használati módja a műholdvezérlésű rendszernek. Többféle erőgép közül választhatunk, ezeket eltárolja a gép. Pontos paraméterezéssel azután szépen tud dolgozni a munkagép ez alapján. Csak a fordulók számának lecsökkentésével 10-15 százalék megtakarítást érhetünk el. A traktorosnak nincs más dolga, csak elindítani a rendszert, és a traktor maga végzi el a munkát – mondta Szabó Imre oktató.

A földeken már hazánkban is sokfelé dolgoznak olyan munkagépek (permetezők, műtrágyaszórók), amelyek ta­­karékosan működnek. A mű­­trágya kijuttatásánál egy talajtérkép alapján pontosan meghatározhatók azok a foltok, ahová több anyagot, esetleg más összetételben kell kiszórni.

– A hagyományos műtrágyaszórásnak nagyon jó kiegészítője lehet a drón. Egy tábla esetén a terület fölé repülve, célzottan, akár egészen kis területre speciális műtrágyát lehet kijuttatni a segítségével – tette hozzá az oktató.

Horváth Zoltánt a közelmúltban a Zala megyei Pötrétére hívták meg egy kertészeti bemutatóra. A makói pedagógus a modern kertészetben sok érdekességet látott, és szakmai előadást is tartott. Pötrétén a Hári Kertészetben a helyi szakembereknek 80 ezer tő tuját kellett megmetszeni, permetezni, gazirtani. Ha ezt a hagyományos módon szerették volna megoldani, akkor a munkára 30-40 embert kellett volna alkalmazni. A nehéz munkára nem találtak már vállalkozókat, ezért robotokat fejlesztettek a feladatok elvégzésére.

– A teljes mértékben önműködő robotoknak mindegy, hogy éjszaka van vagy nappal, akár 24 órában is működnek. Ezeknek a „munkásoknak” 2-3 év alatt megtérül az ára. Fontos megemlíteni, hogy az okosrobotok az élő munkaerőt váltják ki, de nem csinálnak munkanélkülit az emberekből – hangsúlyozta Horváth Zoltán.

A szakmák átalakításával Ma­­gyarországon nyolc alapszakképesítés van harminckét kimenettel a mezőgazdaság és erdészet ágazatban. Ebben a precíziós technológiák alig jelennek meg. Szerte Európában jellemző, hogy exponenciálisan fejlődik a mezőgazdasági technológia, de a gazdák és a szakképzés nem képesek ezt követni. Hiányoznak a felkészített tanárok, és a lehetőségek a technológiák bemutatására.

– Egy kormányautomatika-­szimulátor 2,5 millió forint, a traktor és a kombájn felkészítése a kormányautomatikai rendszer fogadására 10 millióba került. Nem olcsó mulatság, de hosszú távon kifizetődő – fogalmazott Horváth Zoltán.

2014-ben a Galamb József Mezőgazdasági Technikum egyetlen hazai középiskolaként belépett az agrárinformatikai klaszterbe, ahol komoly nagyvállalatok és egyetemek közé kerültek. Mű­helybeszélgetések révén kialakult egy digitális agrárstratégia, amelynek megvalósítása elkezdődött.
– 2017-ben nyertünk az Agriteach 4.0-s pályázaton, ennek keretében a szakmai tanárok felkészítését végezzük a precíziós gazdálkodás oktatására. Cseh, skót és macedón partnerek segítségével online tananyagtartalmakat fejlesztünk, ennek köszönhetően tanáraink módszertani téren tovább bővíthetik ismereteiket. 2020 szeptemberében bevezettük a technikusoknak felmenő rendszerben az agrárdigitalizációs ismereteket, a szakmunkásoknak pedig a precíziós gazdálkodási ismereteket.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on google
Google+
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest