A keresztények harmadik legfontosabb ünnepe, egy rendkívül gazdag lelki tartalmú és hagyományokkal teli alkalom Pünkösd, mégis sokszor fájóan keveset tudunk róla. Az okokról, a lényegről és a megfoghatatlanról beszélgettünk Pálfai Zoltán makói római katolikus plébánossal.

– Modern kifejezéssel élve, miért nem megy át Pünkösd mondanivalója könnyen az embereknek?

– Ha értjük Húsvétot, akkor tisztában vagyunk Pünkösddel is, és ez megfordítva is igaz. A két ünnep ugyanis szoros kapcsolatban áll egymással. Amikor a feltámadt Krisztus megjelenik a tizenegynek, azt mondja: „Vegyétek a Szentlelket!” Már az első századokban úgy tartották a nagy keresztény tanítók, hogy a két alkalom közötti ötven napot úgy kell felfognunk, mint egy nagy vasárnapot;vagyis Pünkösd a Húsvét beteljesedése. Az ünnep neve egyébként a görög ’pentekosztész’, vagyis ötvenedik szóból ered és középpontjában a Szentlélek áll, aki ugyanúgy nehezen megragadható valóság, mint Húsvétkor az üres sír ténye. Nagyjából a negyedik évszázad vége felé jutott el az egyház oda, hogy pontosan körvonalazza, ki is a Szentlélek, és megfelelő fogalmakat találjon működésének leírására.

– Mi lehet a segítségünkre a Szentlélek megértésében?

– A Szentírás ad nekünk támpontokat. Már az Ószövetségben többször említésre kerül Isten Lelke, később az evangéliumi tudósítások különböző hasonlatokkal próbálják szemléltetni, maga Jézus pedig úgy beszél róla, mint „Vigasztalóról”. Szent Pál a karizmákról mint a Szentlélek különleges adományairól,valamint a Lélek gyümölcséről, a szeretetről, s annak az emberi életben való megnyilvánulásairól tanít. A feltámadás után a jeruzsálemi ősegyház és az onnan kiinduló keresztény tanúságtétel számára a Szentlélek nem elméleti kérdés volt, hanem konkrét tapasztalás. Akik addig félelemben éltek és bezárkóztak, elindultak és hirdették, hogy Krisztus feltámadt. További bizonyíték arra, hogy már az első évtizedekben is hittek a Szentlélekben az, hogy jelen volt a keresztelési formulákban és a rövid hitvallásokban is. Hét ajándékát pedig – bölcsesség, értelem, jótanács, tudomány, lelki erősség, jámborság, Istenfélelem – az első keresztény közösségek szintén megtapasztalták. Ezt a hét ajándékot kéri az egyház mind a mai napig a bérmálás kiszolgáltatásakor.

– Mi történik ilyenkor?

– Egy „mini-Pünkösd” zajlik az egyén és a közösség életében: a püspök, mint az apostolok utóda egy szentmise keretében lehívja a Szentlelket a felkészült fiatalokra, felnőttekre. Ennek jele a krizma, a szent olaj, amivel megkenik a bérmálkozó homlokát. Ez a szentség jelenti a tudatos, felkészült kereszténység kapuját.

– Makón harmincéves hagyománya van annak, hogy Pünkösdkor feldíszítik a templom bejáratát.

– Ezzel a szép szokással másutt még nem találkoztam eddig. Eredete talán a pünkösdölés lehet, amikor a tavasz legszebb virágaival, zöld ágaival ékesítették régen a házakat. Ennek úgymond „megkeresztelt változata” a kapudíszítés; benne a piros virágok utalnak arra, hogy Pünkösdkor lángnyelvekhez hasonlóan szállt le a Szentlélek az apostolokra, ezért ez az ünnep liturgikus színe is.

– Az ünnephez kötődik a csíksomlyói búcsú, amelyről sok makóinak is van személyes élménye.

– Nekünk, magyaroknak nagyon fontos ez a zarándoklat. Legutóbb két esztendeje látogattunk erre a Mária kegyhelyre a katolikus egyházfő látogatásakor. Ferenc pápa volt az, aki Pünkösd hétfőre egy ünnepet vezetett be, amelynek a neve: Szűz Mária, az egyház anyja. A Szűzanya személye ugyanis szorosan kötődik a Szentlélekhez, mivel a Szentírás tanúsága szerint Pünkösdkor az emeleti teremben együtt imádkozott az apostolokkal.

– Zoltán atyához mennyire áll közel ez az ünnep?

– Inkább a húsvéti szent három naphoz kapcsolódom erősebb szálakkal, de a Szentlélek működésének tapasztalata gyónásokban, beszélgetésekben, lelkigyakorlatokon, ifjúsági találkozókon is megadatott már számomra.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on google
Google+
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest