Kövegyen először állítottak ilyet, Csanádalbertin a helyi általános iskola és a Civilek a közösségért szerveződés lepte meg a helybéieket. Ez utóbbin minden helybélit egy-egy szalag jelképezett. A címlapképen a kövegyi májusfa.

Május 1. a munka ünnepe, a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap. A legtöbb országban hivatalos állami ünnep, amely a munkások által elért gazdasági- és szociális vívmányoknak állít emléket. 1955. óta XII. Piusz pápa rendelete nyomán katolikus egyházi ünnepé nyilvánították Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére. Ugyanakkor május 1. a természet ébredésének és megújuló erejének ünnepe, melyhez számos népi hagyomány és időjárási megfigyelés fűződik. A kövegyi önkormányzat az idei évben először az ünnep alkalmából ezért állított májusfát a település főterén.

– Kicsik, nagyok, őslakosok, új lakók! Nagy örömmel mutatom be a “Civilek a közösségért” szerveződés és a Csanádalberti Általános Iskola meglepetés májusfáját, amit élőben a Művelődési Ház előtti téren tekinthetnek meg. A fán pont annyi szalag van, ahányan a településen élünk – osztotta meg a májusfa állítás körülményeit a község önkormányzata.

A csanádalberti májusfán minden szalag egy helybélit jelent

***

A népszokás szerint…

Április utolsó napján a néphagyomány szerint a legények összeverődtek és kilátogattak a közeli erdőbe, hogy a kiszemelt leányokat meglepjék a májusfával. Később ezt a szokást felváltotta, vagy inkább kiegészítette a májuskosár átadása, amely a komolyabb kapcsolatok szimbólumává vált. Az a lány, akinek az ablakát fehér virágos kosár díszítette, arra is számíthatott, hogy egy éven belül frigyre lép kedvesével.

A májusfa felállításának legjellemzőbb, hagyomány szerinti időpontja az április 30-áról május 1-jére virradó éjszaka volt. A májusfát vagy májusi gallyat világosig őrizni kellett. A két háború között divatba jött a szerenád, az éjjelizene május elsején. Nagykőrösön amelyik lánynak már volt udvarlója, az május 1-jén kapott májusfát. Leggyakrabban nyárfa volt, de állítottak vadkörtét, orgonát, vadpiszkét is. A fákra színes papírszalagokat akasztottak. Ezután szerenádot adtak, amit a lánynak fogadni illett egy szál gyufa meggyújtásával. A szerenádot követően a lány kiment és borral kínálta a legényeket.

Ez a szokás egyes falvakban még napjainkban is élő hagyományként van jelen. A hajadon lányok kapuját bekötözik, hogy ne tudjon megszökni, és a kerítés elé díszes (általában krepp) szalagokkal feldíszített fát állítanak, amire kisebb nagyobb ajándékokat (italok, ajándékcsomagok, parfüm, virág, ékszerek, lufikat stb.) is kötözhetnek az udvarlók. Egy kerítés előtt az illendőség szerint egy fának szokás állnia, de előfordul, hogy versengés alakul ki a faállítók között, ilyenkor kettő vagy több fa is kerülhet a kerítés elé.

Egyes vidékeken a májusfaállítás alternatívája az udvarlók részéről a májuskosár köttetése. Ez egy nagyobbacska kosár, teli ajándékkal és színes virágokkal, szalaggal átkötve. A májusfák kidöntése járt együtt általában nagyobb ünnepélyességgel, táncmulatsággal. A májusfa ledöntésének szertartásos mozzanata volt a fa körültáncolása, a májusfára mászás. Különösen nehéz volt a lehúzott kérgű, magas fát megmászni. Azé lett a tetejére erősített ital, akinek ez sikerült. A legények gyakran megtréfálták egymást azzal, hogy az üvegbe paprikás vizet tettek.

Némely településeken hagyományőrző rendezvényként éledt újjá a rendszerváltást követő időszakban a májusfaállítás szokása, egy közös, községi fa felállításával – az adott község főterén vagy valamelyik frekventált közterületén –, majd május végén a kidöntésével. Ilyenkor általában az állításhoz és a kidöntéshez egyaránt kapcsolódhat valamilyen települési ünnepi rendezvény, táncos mulatság.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on google
Google+
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest