Térség

A cél maga az örökkévalóság

A keresztény egyház legnagyobb ünnepén Jézus Krisztus feltámadásának emlékét ünnepeljük, aki legyőzte a halált, és elhozta az örök élet reményét az emberiség számára. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspökkel a húsvét legfőbb üzenetéről, a körülmények aktuális kihívásairól, az Isten és ember között köttetett, új szövetség lényegéről beszélgetett a Délmagyar.

– A húsvéttal a nagyböjti időszak véget ér. Hogyan érdemes zárni e lemondásokkal, bűnbánattal és számvetéssel telített időszakot?

– A nagyböjti negyvennapos időszak végét Krisztus követői úgy élik meg, mint egy sportoló az edzőtábor befejezését. Ebben az időszakban ugyanazt tettük, mint máskor, csak nagyobb intenzitással, rendszerességgel és tudatossággal. Az edzőtábor célja, hogy a szokásosnál rendezettebb körülmények között a sportoló többet gyakoroljon, fizikai és taktikai képességeit fejlessze, hogy majd a versenyen vagy a mérkőzésen jobb eredményt érjen el. Krisztus követői is azért „vonultak” edzőtáborba, hogy annak befejeztével az élet versenypályáján hatékonyabban, értelmesebben és boldogabban legyenek képesek küzdeni, előrehaladni.

– Miért a húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe?

– Erre a kérdésre már Pál apostol is választ adott egyik levelében alig néhány évtizeddel Jézus kereszthalála és feltámadása után. Rámutatott arra, hogy Jézus föltámadása, győzelme nélkül mi, az Ő követői fölöslegesen strapálnánk magunkat, szánalomra méltóbbak, nevetségesebbek lennénk, mint bárki más. Feltámadása nélkül nem lenne értelme hinnünk Krisztusban, nyilvánvalóan nem is lennénk keresztények. Egyedül a föltámadása miatt hiszünk Benne, és csakis Benne. Ezért ez a legnagyobb ünnep minden korban minden ember számára.

– Mennyire csorbítja az ünnep fényét, hogy ahogyan tavaly, úgy idén sem tudnak a hívek a templomokban részt venni a nagyheti szertartásokon?

– Az ünnep jelentőségét, nagyságát a tartalma szabja meg nem az ünneplés külső körülményei vagy az ünnepen jelen levők létszáma. A húsvétot a történelem folyamán már nagyon sokan ünnepelték börtönben, száműzetésben vagy kórházban. Számukra nyilván nem volt lehetőség a megszokott ünneplésre, de lehet, hogy még több erőt nyertek belőle, mint a megszokott körülmények között. Így vagyunk ezzel mi is most szinte világszerte, ugyanakkor jóval több módunk van a liturgikus ünneplésbe való bekapcsolódásra, mint bármikor korábban. Természetesen a különböző kommunikációs eszközök által megvalósuló virtuális kapcsolat nem helyettesíti a személyes jelenlétet, közvetlen közösségi élményt, de ez utóbbi hiánya még jobban tudatosítja bennünk annak egyedülálló értékét. Ennek a mindenki által megélt, elszenvedett helyzetnek az egyik lehetséges pozitív hozadéka az, hogy rádöbbenünk, és a jövőben jobban megbecsüljük azokat az értékeket, melyeket a rutin, a megszokottság elszürkített bennünk, mint például a keresztények esetében a vasárnapi szentmise összejövetelén való részvétel, a személyes találkozás vagy bárki esetében az utazás, a helyváltoztatás szabadsága.

– Mi a húsvét legfőbb üzenete?

– Az ünnep legfőbb üzenetét röviden és frappánsan úgy fogalmazhatnám meg, hogy mindenki úgy teszi tönkre, rontja el, vezeti zsákutcába életét, ahogy akarja, de ez többé nem kötelező. Jézus győzelme ismeretében lehetőségünk van a Tőle kapott erő birtokában bármivel megküzdeni és Őt követve értelmesen élve célba jutni. A cél pedig az Ő életében részesedve az örökkévalóság.

– Milyen vallási szimbolikája van a húsvéti néphagyományoknak, mint a locsolkodás vagy a piros tojás?

– A keresztény ünnepeket világszerte a különböző kultúrával rendelkező nemzetek úgy ünneplik, hogy ehhez felhasználják saját, akár a kereszténységet megelőző hagyományaik elemeit, saját szimbólumrendszerüket. A mi kultúrkörünkben például húsvét talán két legismertebb szimbóluma, szimbolikus cselekménye a néphagyományban a tojás, illetve a locsolkodás. A zárt, látszólag élettelen tojásból új élet fakadhat, ezért az Krisztus kővel elzárt sírjának jelképe. A locsolkodás pedig a keresztségünkre való emlékeztetés, húsvét ugyanis egyúttal a keresztségünk ünnepe is, ezért szoktuk ilyenkor nyilvánosan, közösségben is megújítani keresztségi fogadalmainkat.

– Jézus kereszthalála bűneinkkel való szembenézésre buzdít bennünket. Ön szerint korunkban mely parancsolatoknak van a legnagyobb aktualitása?

– Hasonló kérdést Jézusnak is feltettek, Ő olyan választ adott, amely érvényes volt akkor, azóta, egyfolytában és napjainkban is. Azt mondta ugyanis, hogy a legfontosabb parancs, erkölcsi törvény nem egyszerűen egy a sok közül, hanem az Isten szeretete és az embertársaink szeretete, mégpedig oly módon, ahogy azt Krisztus mutatta be életében. A kettő egymástól elválaszthatatlan.

– Mire tanít bennünket a két lator példája?

– A két lator példája megmutatja számunkra többek között azt, hogy az egyén életét nem a körülmények – bármilyen reménytelennek vagy kilátástalannak látszanak – határozzák meg, hanem a saját szemlélete, gondolkodásmódja. Azonos, kilátástalan helyzetben, végveszélyben az egyik szitkozódva, gúnyolódva adta meg magának a kegyelemdöfést, a másik meglátva a remény szikráját, bűnbánatban megtisztulva jutott célba.

– Jézus földi jelenlétével új szövetség kezdődött Isten és ember között. Mi ennek az új szövetségnek a lényege?

– Ezt a szövetséget, melyet Isten kínált az embernek, és melyet előzőleg évszázadokon át már fokozatosan előkészített, Jézus szó szerint a vérével pecsételte meg. A szövetség jellemzői pedig az egyetemesség és a végérvényesség: ezt a szövetséget Isten visszavonhatatlanul felkínálja minden kor minden emberének, az egyetemes emberiség minden tagjának.

– Nézetei szerint melyek napjainkban a római katolikus egyház legfőbb kihívásai?

– Nemcsak a római, hanem a görög, örmény, szír és bármilyen rítusú katolikus egyház, sőt valamennyi keresztény egyház számára kétezer év óta és most is – bár mindig változó, újabb és újabb körülmények között – a legfőbb kihívás, sőt a létjogosultság egyetlen szempontja minden korlátoltságtól és gyarlóságtól függetlenül a hiteles, hatékony és korszerű tanúságtétel a halálon is diadalt arató Krisztusról, aki minden ember számára az egyetlen valódi célba vezető Út, maga az Igazság, és a teljes Élet.

 
 
Forrás: Délmagyar
Borítókép: archív fotó