Ország-világ

Kiállta az idő próbáját a rezsicsökkentés

Van már tapasztalat arról, milyen, amikor a döntéshozók a világpiaci folyamatokhoz igazítják az energiaszolgáltatások fogyasztói árait. A rezsi akár évente többször is követte a drágulást, az olcsóbb nagykereskedelmi árakat viszont nem – idézte fel Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjúban. Rámutatott: a hatóságnak meg kell találnia az összhangot az energiapiaci szereplők és a fogyasztók igényei között is, kiszámítható piaci környezetet fenntartva.

 

– Melyek most a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) előtt álló legsürgetőbb, a fogyasztókat is érintő feladatok?

– Rengeteg feladatunk van, hiszen az MEKH az elmúlt években több új szabályozói hatáskört is kapott: tevékenységünk kiterjedt a földgáz-, az áram-, a távhő- és a víziközmű-szolgáltatáson túl a hulladékgazdálkodás területére is. Az energetika a legdinamikusabban fejlődő területek egyike, ehhez kiszámítható szabályozói környezetet kell kialakítanunk úgy, hogy a fogyasztók is megtalálják a számításaikat. Már nemcsak a megfizethető energiáról van szó, hanem olyan egyedi fogyasztói igényekről, mint a napelemes energiatermelés, az elektromobilitás vagy akár az okosotthonok kialakítása. Két aktuális projektet emelnék ki: az egyik a megújuló energiatermelést támogató metártender sikeres lezárása, a másik pedig az új árszabályozási ciklushoz kapcsolódó költség-felülvizsgálatok végrehajtása.

– Az utóbbinak, a földgáz- és villamosenergia-ágazat esedékes költség-felülvizsgálatának lehet hatása a lakossági fogyasztói árakra?

– A folyamat során rengeteg szolgáltatói adatot kell elemeznünk ahhoz, hogy határozatban rögzíthessük a villamosenergia- és a földgáz-rendszerhasználati díjakat, valamint az egyetemes (lakossági és intézményi) szolgáltatói árréseket az új árciklusban, szigorúan követve a legkisebb költség elvének való megfelelést. Fontos, hogy a felülvizsgálat az infrastruktúra használata és a kereskedelem költségeire terjed ki, de nem érinti a lakossági ár másik, negyven százalékot kitevő részét, a földgáznak és a villamos energiának mint terméknek az árát. Ugyanakkor lényeges, hogy a fogyasztó által fizetett összegből kell fenntartani az elosztó- és a szállítórendszereket, ebből kell fedezni a gáztárolás díját, a rendszer-üzemeltetés költségeit is. Emiatt meg kell találnunk az összhangot az energiapiaci szereplők, a termelők, a rendszer-üzemeltetők, a szolgáltatók és a fogyasztók igényei között. Egyfelől az energiapiac szereplői kiszámítható és a fejlesztéseket ösztönző szabályozási környezetet szeretnének, amelyben a tevékenységüket tisztességes, a költségeiket fedező bevétel mellett végezhetik. A másik oldalon pedig a fogyasztók továbbra is a megszokott alacsony áron szeretnének hozzájutni az energiaszolgáltatásokhoz. Amikor az árakról és a költségekről gondolkodunk, ezt az egyensúlyt kell fenntartanunk.

– A rezsicsökkentés bírálói szerint lehetetlen helyzetbe hozta a piaci szereplőket az intézkedés.

– A rezsicsökkentés bátor lépés volt és merőben új szemléletet tükrözött: 2013-ban egyaránt csökkentettük az áram, a földgáz, a távhő és a víziközmű-szolgáltatások lakossági árát, összességében 25 százalékkal. Sőt, ezeket az árakat azóta is sikerült tartanunk, nem befolyásolta sem a világpiaci földgázár változása, sem az infláció, sem a bérszínvonal növekedése, ami miatt az árak egyébként emelkedhettek volna. Európai összehasonlításban a magyar fogyasztók ma is a legkedvezőbb árat fizetik az áramért és a gázért. A rendszer kiállta az idő próbáját, működik, a piac alkalmazkodott hozzá. A kiszámítható költségek nemcsak a családi kasszák tervezését könnyítik meg, a módszerrel tartalékot is képezhetünk, amellyel megóvhatjuk a fogyasztókat az áremelésektől.

– Nem lenne jobb, ha az árak a világpiaci folyamatokat követnék? Lehetséges lenne az árak csökkentése, ahogy azt például a gázzal kapcsolatban többen is időről időre felvetik?

– Az árképzésben többfajta stratégia mentén gondolkodhatunk. A magyar kormány amellett tette le a garast, hogy fontos a stabilitás, a fogyasztókat védeni kell a világpiaci árak szélsőséges ingadozásaitól. Arról is van tapasztalatunk, amikor a döntéshozók másként gondolkodtak: megéltünk olyan időket, amikor évente többször is emelkedett hol a földgáz, hol pedig a villamos energia ára. Csökkenésről nem tudok, pedig akkor is a világpiachoz igazodtunk.

Megjegyzem, a magyar lakossági végfelhasználói árak lényegében nem szakadtak el a világpiaci áraktól, csupán a korábbi rendkívül magas szintről vágtuk vissza, ezt pedig rövidesen a szabadpiaci árak is követték. Inkább azt mondanám, hogy sokkal stabilabbak a lakossági energiadíjak, és az árak most az ellátáshoz feltétlenül szükséges költségeket fedezik. A számok is azt igazolják, hogy jó úton járunk. Csak néhány jellemző adat: 2013 végén a földgázszámlája kiegyenlítésével több mint 65 ezer lakossági fogyasztó volt valamilyen késedelemben, mára ez a szám csaknem megfeleződött, vagyis a kisebb rezsiszámlát könnyebb időben befizetni. Nem mellesleg eközben a fogyasztás is nőtt: míg 2013-ban 3,2 milliárd köbméter gázt használt el a lakosság, tavaly 3,6 milliárdot. És még egy fontos szám, ami az első összevetésből következik: 2013 végén a földgázszolgáltatók lakossági kintlévősége 26 milliárd forint volt, ma 7,7 milliárd. Ezek a tendenciák a villamosenergia- és a távhőszektorban is megfigyelhetők.

– A napokban hirdették ki a megújuló energiatermelést ösztönző legutóbbi metártender eredményét. Mi várható ezen a területen?

– Az elmúlt években hatalmas napelem-„boom” tanúi lehettünk. A háztartási méretű napelemek és a naperőművek együttes beépített kapacitása öt év alatt több mint a tízszeresére növekedett, 2020 harmadik negyedének a végére már meghaladta az 1800 MW-ot. A pályázatra összesen 257 ajánlat érkezett, melyek közül 36 nyert támogatást. Az indulók 2145 GWh-ra igényeltek támogatást a kiosztható 390 GWh-val szemben. A támogatott beruházások segítségével tovább bővülhet a környezetbarát naperőmű-kapacitás és összesen évente 343 GWh villamos energiát állíthatnak elő megújuló forrásból. Mindez minket, a szabályozói oldalt is kihívások elé állít, hiszen a napelemfarmok és a háztartási naperőművek termelését biztonságosan kell integrálnunk a meglévő hálózatba. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a napelemes rendszerek energiatermelése napszak- és időjárásfüggő, ezért a biztonságos energiaellátás érdekében továbbra sem nélkülözhetjük a hagyományos technológiákat, és ügyelnünk kell a megújuló és a hagyományos erőművi kapacitások reális összhangjának kiépítésére és fenntartására. A napelemes rendszerek mellett a kieső órákban mindenképp szükség van olyan stabil, folyamatosan termelni képes erőművekre, mint a paksi atomerőmű, és gyorsan szabályozható létesítményekre is, mint a földgáztüzelésű erőművek. Az ellátásbiztonság érdekében tehát mindenképpen ösztönözni szeretnénk a korszerű és környezetbarát technológiákat alkalmazó hagyományos erőművi beruházásokat is.

– Az Elmű-ÉMÁSZ a napokban jelentette be, hogy visszaadja villamos energia egyetemes szolgáltatási jogosultságát. A fogyasztókra nézve ez milyen következményekkel jár?

– Az energiaszolgáltató ezt valóban jelezte a hivatalnál, a MEKH az átadás-átvétel folyamatát úgy vezényli li, hogy az érintett 2,2 millió fogyasztó ellátása egy pillanatra se legyen veszélyben. Közzétettük azt a nyilvános felhívást, amely a fogyasztók átvételét lehetővé teszi egy új szolgáltató számára. A beérkező ajánlatokat átfogóan értékeljük majd, és az ellátásbiztonság szempontjai alapján választjuk ki a legkedvezőbbet.