Ország-világ

Talán végre lesz ítélet a Simon Gábor-ügyben

A bíróváltás ellenére már megszülethetne az elsőfokú ítélet a szocialisták egykori második embere költségvetési csalási ügyében. Az ítélet meghozatala már csak a bírón múlik, a svájci jogsegélyben kért banki adatok kiadását ugyanis korábban is megtagadta az érintett pénzintézet – írja a Magyar Nemzet.

Hét év után, idén végre eljuthat Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettese az elsőfokú ítéletig a Fővárosi Törvényszéken. Március 11-re tűzték ki a következő tárgyalási napot az egyebek mellett költségvetési csalás miatt indult ügyben.

Tavaly bíróváltás történt – a korábbi ítész megbetegedett –, az újra kezdett tárgyalást aztán decemberben közelebbről ki nem fejtett technikai ok miatt napolták el. Egy szakértő ismételt meghallgatására készülnek és a Simon svájci bankjához jogsegélyben feltett kérdésekre adott válasz megérkezésére várnak.

Emlékezetes: már hét éve volt február 4-én, hogy kirobbant a szocialistákat megrázó költségvetési csalási ügy, 2014-ben a Magyar Nemzet írta meg elsőként, hogy Simon Gábor, az MSZP elnökhelyettese, vagyis második embere mesés vagyont tart egy osztrák bankfiókban. A politikus, aki korábban a szocialisták országos választmányát vezette, 2008 januárjában döntött úgy, hogy Ausztriában számozott értékpapírszámlát – két klíring és két time deposit számlát – nyit. 2008. január 28-án és 2009. április 10-én ezekre a számlákra 575 ezer eurót és 162 954 dollárt helyezett el. Simon Gábor az összegeket később határozott idejű bankbetétekbe, majd értékpapírokba fektette.

A betétszámla egyenlege 2013. október 16-án 770 ezer eurót – 2014. február 3-i árfolyamon 240 240 000 forintot – mutatott. A szocialista országgyűlési képviselő az osztrák pénzintézetnek úgy nyilatkozott, hogy a vagyon többek között egy cég, valamint egy budapesti ingatlan eladásából származott.

Csakhogy a Központi Nyomozó Főügyészségen indult büntetőeljárás során kiderült, hogy osztrák mellett svájci pénzintézetben is elhelyezett betétet a botrányba belebukó egykori szocialista vezető politikus, mint ahogy az is kiderült: nem igaz a bankokban adott magyarázata a betétekről.

A büntetőeljárás során Simon tagadta, hogy övé volna a pénz, ám ma sem tudjuk, kinek a pénzét kezelte, mivel erről nem volt hajlandó beszélni sem a nyomozó ügyészek, sem a bíróság előtt.

A volt baloldali politikust különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és hamis okirat felhasználásával vádolták meg az adózatlan százmilliók és egy hamisított útlevél miatt. Az ügyben néhai Welsz Tamást is gyanúsítottként hallgatták ki, miután előkerült a hamisított bissau-guineai útlevél Gabriel Derdák névre kitöltve a politikus adataival (a Derdák Simon Gábor édesanyjának vezetékneve).

A kalandor a halála napján teherautónyi iratot adott át a nyomozóknak, majd az őt szállító rendőrautóban öngyilkos lett. A hamisított útlevéllel azonban a per másodrendű vádlottja bankszámlát nyitott itthon a Magnet Bankban és több tíz millió forintnyi betétet helyezett el rajta. A férfi időközben beismerő vallomást tett, jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, így már csak egyedül Simon Gábor maradt a büntetőperben.

A volt MSZP-s vezető politikus egyébként a nyomozás korai szakaszában befizette a költségvetésnek a rajta keresett adóhátralékot, így a büntetőeljárásról szóló törvény értelmében büntetése korlátlanul enyhíthető. A törvény ugyanakkor nem írja elő, hogy meddig kell, illetve hogy kell-e egyáltalán várni a jogsegély teljesülésére. Csak a bírón múlik, hogy mikor hozza meg az elsőfokú ítéletét.