Ország-világ

A HVG Lázár-sztorija: Választási csemegék

Hosszú elemzésben foglalkozik az e heti HVG a magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar, élelmiszer-kereskedelem és vidékfejlesztés átszervezésével, illetve Lázár János ebbéli szerepével. Többek között azt írják: tanítani kellene azt a politikai marketingmunkát, amelyet Lázár az elmúlt hónapokban letett az asztalra.

Látványos fedősztorit kerekített Lázár János ahhoz, hogy a kormánnyal szimpatizáló üzleti körök újabb két ágazatot maguk alá gyűrhessenek: az élelmiszergyártást és a kiskereskedelmet. A vidékieknek a frissen beígért gigászi pénzek helyett egyelőre inkább dráguló ennivalóra és szűkülő választékra van kilátásuk – állítja január 28-i számában közölt elemzésében a HVG. Nézzük a részleteket és azt, hogyan értékelik Lázár szerepét a paradigmaváltásban!

A szerző, Szabó Yvette úgy fogalmaz: tanítani kellene azt a politikai marketingmunkát, amelyet Lázár János végzett el az elmúlt hónapokban. A cél – szerinte – kettős volt: „Egyrészt az, hogy a Fidesz az utolsó zsákfaluban is megnyerje a következő választást, másrészt az, hogy közben a kormányhoz közel álló agrárbefektetők is jócskán gyarapodjanak. Az unióval közös agrárpolitikának köszönhetően ugyanis 2027-ig mintegy 7500 milliárd forint osztható szét az ágazat szereplői között, azaz van miért lehajolniuk a hatalmon lévőknek.”

A HVG-cikk először a lázári agrár new deal koncepciójának történetét járja körül.

„A volt kancelláriaminiszter, aki most elsősorban a mezőhegyesi állami birtokok kormánybiztosa, a nyáron kezdett turnézni new deal koncepciójával a szakmai fórumokon. Ám aligha tudta volna elérni, hogy január elejére egy évi 400–450 milliárd forintos állami kötelezettségvállalás legyen belőle, ha nem eleve a kormányfő ízlése szerint kampányol.

A friss kormányrendelet a vidék népességmegtartó erejének növelésére hivatkozik, és ennek jegyében az eddigi 17,5-ről 80 százalékra növeli a vidékfejlesztésre szánt uniós pénzek hazai társfinanszírozását. A Lázár-tervben megjelölt támogatásokból azonban nem a leszakadó rétegek, hanem a legnagyobb élelmiszeripari vállalatok tulajdonosai húzhatnak hasznot. Hogy pedig a megtermelt áruk eladásából a magyar áruházláncok profitáljanak, sürgetővé vált a piac újraosztása a kiskereskedelemben is.

Lázár nem köntörfalazott. Világosan megmondta, hogy a Fidesznek a nagyvárosokban láthatóan politikai, társadalmi vagy kultúrantropológiai problémái vannak, és miután vidéki választók nélkül nincs fideszes politika, alapvető cél, hogy meg tudják tartani a kisebb településeken élők bizalmát. Ehhez aktív állami beavatkozás és sok pénz kell. Csakhogy amikor a kormánybiztos arról beszélt előadásaiban, hogy kinek kell adni a legtöbb támogatást, akkor amellett érvelt, hogy az élelmiszergyártóknak, méghozzá közülük is a legnagyobbaknak. Ezek egyúttal a termelés megszervezését is feladatul kapnák, vagyis tőlünk függene az összes többi szereplő. Csányi Sándor Bonafarm-csoportja hagyományosan ebben a kategóriában tartozik, de legújabb felvásárlásaival Mészáros Lőrinc is ide készülődik; a pulykafeldolgozó Gallicoop vagy a sajtkészítő Szarvasi Agrár Zrt. éppen ilyen állami hátszélre hivatott. Lázár azt is világosan levezette, hogy bármilyen finomságokat készítenek a magyar élelmiszergyártók, akkor is a kereskedő a piac ura és a haszon lefölözője, márpedig szerinte ezt a profitot nem szabad a külföldieknél hagyni. Ahogy a külföldi energiaszolgáltatók extraprofitjával szemben jött a rezsicsökkentés ötlete, a külföldi bankokkal szemben pedig az 50 százalékos magyar tulajdonlás elvárása, és Mészáros Lőrinc mára mindkét ágazatban meghatározó tulajdonos, úgy most az a cél, hogy kiszorítsák a külföldi tulajdonú áruházláncokat, magyar kézben legyen az élelmiszeripar 80 százaléka, és 80 százalékban magyar élelmiszert vásároljanak a fogyasztók” – olvasható az írásban.

A HVG arra is kitér, Lázár víziójában egy agrárország jelenik meg, ahol a műtrágyaüzemektől a földművelésen keresztül a traktorgyártásig a GDP 22-25 százaléka a mezőgazdasághoz kapcsolódik.

„Franciaországban vagy Hollandiában az agrárium még 2 százalékkal sem járul hozzá a GDP-hez, és a dolgozóknak is csak alig több mint 2 százalékát foglalkoztatja, de ha hozzáadjuk az élelmiszeripart, akkor is csak 10 százalék körüli az arány, vagyis egy jól működő gazdaságban nem ez az ágazat oldja meg a munkanélküliséget. Hogyan jön ki akkor a matek? Lázár János nem reagált a HVG kérdéseire. A mezőhegyesi birtok eredményei viszont némi eligazítást adnak a számvetéshez. Az elsősorban szarvasmarha-tenyésztéssel és vetőmag kereskedelemmel foglalkozó állami gazdaság támogatása 2016 óta az 50 milliárd forintot közelíti, ennek többsége Lázár János kormánybiztosi kinevezése óta érkezett a vállalkozáshoz, legutóbb decemberben döntött a kormány újabb 9,5 milliárd forintos tőkeemelésről. A birtok ehhez képest még az utolsó lezárt évben, 2019-ben is csaknem félmilliárdos veszteséget mutatott ki, miközben a foglalkoztatottak számát egyharmaddal csökkentette. Utóbbi egyébként teljesen logikus egy digitális fejlesztéseken dolgozó, a hatékonyságra hajtó cégnél. De azt is jelzi, hogy a versenyképes termékeket előállító agrárium nem csodaszer a vidék szociális problémáinak megoldására” – állítja a hetilap.

A HVG-cikk azt is bemutatja, hogy – miként arról a Makó Híradó is többször beszámolt – Lázár János kormánybiztos az alapítványi fenntartásba kerülő gödöllői agráregyetem kuratóriumába is bekerült, melyet elnökként az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor vezet.

„Ez az egyetem lenne hivatott kinevelni azokat a szakembereket, akik a legmodernebb, informatikán és robottechnológián alapuló tudást vinnék az agráriumba. Lázár ugyan a megoldandó feladatok között szokta említeni a középfokú agrárképzést is, ami talán az egyetlen olyan intézkedés, amely tényleg segítséget jelentene a hátrányos helyzetű régiókban, ám az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján nem várható kirobbanó siker a szakoktatásban” – véli Szabó Yvette.

A HVG ezzel együtt leszögezi: a kormány úthengere mindenesetre beindult.

„A tavaly tavaszi pánikszerű vásárlások kitűnő alkalmat teremtettek arra, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva a parlament fideszes többsége ismét kivesse a kiskereskedelmi adót, hogy azután a rendkívüli időszak elmúltával a képviselőknek eszük ágába se legyen visszavonni. A kormány precíziós fegyvere – amelyet egyébként az Európai Bíróság is jóváhagyott – persze kizárólag a külföldi tulajdonban lévő áruházláncokat találta el. Bár a kiskereskedelmi adó költségvetési szempontból elenyésző adóbevétel, az érintett hat-nyolc szereplő számára nagyon fájdalmas. A Tescónál, a Lidlnél és a Sparnál tízmilliárdos nagyságrendű tétel, de érzékenyen érinti az Auchant, a Pennyt és az Aldit is. A boltjaikat önálló cégekkel működtető magyar láncok, a Coop, a CBA és a Reál viszont gyakorlatilag mentesülnek az adó alól. Más kérdés, hogy az erőviszonyokon ez semmit sem változtat. Mára határozott trend a diszkontláncok előretörése. A Lidl és az Aldi forgalma két év alatt másfélszeresére nőtt, és ha fáj is nekik az új adónem, a tőkeerejük lehetővé teszi, hogy ne változtassanak stratégiájukon. A többiek, így például a Tesco és a Spar előtt a következő lehetőségek állnak: a törvény szigora ellenére igyekeznek a beszállítóikon leverni a költségnövekedést, esetleg emelik a fogyasztói árakat, illetve megpróbálják ellesni a diszkontoktól, hogyan lehet csökkenteni a működési költségeket – például kevesebb munkavállalóval.

A kiskereskedelmi adó árfelhajtó hatását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős alelnöke, Éder Tamás is megerősítette a HVG-nek. A szakember, aki egyben a Csányi-féle Bonafarm-csoportnak is vezető tisztségviselője, azt mondja, hogy 2020-ban a világpiaci folyamatok és az árfolyammozgás mellett az új adó is hozzájárult az élelmiszerárak figyelemre méltó, 5 százalékot is meghaladó növekedéséhez. Az is egyértelmű, hogy a tisztességtelen piaci magatartásról szóló, 2009-ben életbe lépett törvény javította a beszállítók érdekérvényesítési képességét a kereskedőkkel szemben, de az uniós csatlakozás, vagyis 2004 óta így is folyamatosan csökken a magyar áruk aránya. A HVG kérdésére egyébként az Aldi azt válaszolta, hogy kínálatuk több mint fele magyar beszállítóktól származik, a Lidl csaknem 60 százalékosra tette a magyar termékek arányát, a Tesco jóval 70 százalék fölé, a Spar pedig azt közölte, hogy a hazai beszerzésű élelmiszerek aránya meghaladja a 90 százalékot. Éder Tamás azt nem is vonja kétségbe, hogy korszerű, koncentrált kiskereskedelmi láncokról van szó, amelyeknek az az üzleti modellje, hogy nagy mennyiségben, jó minőségben, valamint jó ár-érték arányban beszerzett árut hatalmas földrajzi területen terítsenek. A magyar beszállítók pedig sokáig nem feleltek meg ezeknek a feltételeknek, ezért is hozhatták be a külföldi kereskedőik a német vagy éppen a lengyel termékeket. Az uniós pénzek most abban segíthetnek, hogy olyan fejlesztések és beruházások induljanak el, amelyek lehetővé teszik az adaptációt” – idézik Éder Tamást.

Összegezve a folyamatban lévő átalakítást, átszervezést, Lázár képletéből a HVG szerint már csak az erős, magyar tulajdonú bolthálózat hiányzik. Ágazati szakértők – teszik hozzá – egy vagy két új szereplő megjelenésére számítanak a piacon.

„Mert eddig bárhogy próbálta is helyzetbe hozni a CBA-t és társait a kormány, a magyar láncok folyamatosan veszítetek piacukból. A beszervezés vagy a marketing területén ugyanis olyan a tudásuk a külföldiekével szemben, mintha egy Trabanttal versenyeznének a Ferrari ellen. Ezért is merült fel, hogy olyan profik kellenek a magyarok közül, akik otthonosan mozognak az értékesítésben, még ha nem is az élelmiszer-kereskedelemben. Szakmai körökben szóba hozták a Molt is, mondván, a vállalatcsoport kilenc országban csaknem kétezer benzinkútján fogyasztók százezrével találkozik naponta, és a Fresh Cornerekkel már eddig is belekóstolt az élelmiszerbizniszbe. A cégcsoporton belül ez a részleg az úgynevezett innovatív üzletágak és szolgáltatások közé tartozik, amelynek élén a vállalat egyik meghatározó alakja, Orbán Viktor egyik tanácsadója, Világi Oszkár áll. Egy másik kormányközeli üzletember, Szíjj László pedig, aki eddig is aktívan közreműködött különböző ágazatok tulajdonosi viszonyainak átszabásában, alig néhány hónapja alapított egy kereskedőcéget Next Road Project Zrt. néven” – olvasható az összeállításban.