Makó

Képek a régi Makóról: az egykori Csanád megye székháza

Az egykori Csanád megye klasszicista stílusú székháza a város egyik legszebb és legjelentősebb műemléke – írja közösségi oldalán a József Attila Múzeum.

– Makó a török kiűzése után, a 18. században lett megyeszékhely egészen 1950-ig, amikor megszüntették Csanád megyét. Területét Csongrád és Békés között osztották föl. A megyei közigazgatásnak az 1740-es években már volt széképülete Makón, majd Vertics József földmérő tervei alapján 1780-ban új megyeházát építettek. Fél évszázad elteltével azonban az már kicsi volt. A bővítési munkálatokkal Giba Antal mérnököt bízták meg, aki nem bontatta le a régi épületet, hanem azt felhasználva tervezte meg az új megyeházát. Az új épületbe 1839-ben költöztek be. Kialakítottak az emeleten a főispán és az alispán számára lakosztályokat, valamint a közgyűlési termeket. A nagyterem falaira a megye egykori irányítónak az arcképeit, Erzsébet királynét és az uralkodókat, Kossuthot és Széchenyit ábrázoló festmények kerültek. Az épületet a 20. század elején renoválták, és például az eredeti lépcsős attika falat timpanonra cserélték. Az Úri utcai szárnnyal 1929-ben bővítették. Érdekesség, hogy az udvari hatalmas vaskaput Ruszkabányán, Matheus Dudeck lakatosmester készítette el. A megyeházában több jeles vendég is megfordult. Kiállításokon, koncerteken és más kulturális műsorokon művészek, de legtöbbet természetesen a politikusok. Közöttük például Eötvös József és Horthy Mikós. Az utóbbi 1920. évi látogatásának az emlékére 1927-ben emléktáblát is avattak fényes külsőségek között. A Markup Béla készítette bronz és márványtáblát a Csanád megyei Nemzeti Bizottság határozata értelmébe 1945-ben eltávolították.
 
Az épületet timpanonjában 2000-ben elhelyezték Makó címerét. A közelmúltban pedig a dísztermet is felújították, és a történelem viharait átvészelt festményekkel díszítették. Napjainkban a városi és a járási közigazgatás működik a falak között. – olvasható a bejegyzésben.