Az országos tisztifőorvos mindenkit megfelelő forrásból való tájékozódásra kér.

Müller Cecília a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs keddi, online sajtótájékoztatóján azt mondta: sokan nyugtalanságot keltenek a lakosság körében. Ez semmikor sem megengedhető, főképp nem pandémia idején – jelentette ki, hangsúlyozva: “a járvány okozta terhek mellett erre semmi szükség”.

A tisztifőorvos kitért arra, hogy sok megtévesztő információ kering az interneten is. Ezért – különösen az idősektől – azt kéri, annak higgyenek, akitől megfelelő, hiteles információkat kapnak.

A járványügyi adatok azt jelzik: a második hullám továbbra is lefelé menő szakaszban van – mondta Müller Cecília. Hétfőn 573-mal emelkedett a fertőzöttek száma. Az aktív fertőzöttek száma 109 841, kórházban 4445 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 309-en vannak lélegeztetőgépen. A gyógyultak száma a járvány kezdete óta 231 915.

Elmondta: a Pfizer cég módosította a korábban megadott szállítási időt, így csak szerdán érkezik Magyarországra további 35 685 ember beoltására elegendő vakcina.

Hangsúlyozta azt is: bármelyik nemzeti hatóság vagy az Európai Gyógyszerügynökség csak akkor engedélyez egy vakcinát, ha arról bebizonyosodik, hogy hatásos és biztonságos. Lényegesen nagyobb az “egészségérték”, amit az oltás beadásával el lehet érni, mint a be nem adás kockázata – közölte.

A különböző oltóanyagok hatásmechanizmusáról szólva ismertette: a Magyarországon jelenleg rendelkezésre álló kétféle vakcina nukleinsav alapú. Ezek működési elve, hogy egy “kicsi, hírvivő anyagot” bejuttatnak az emberi szervezetbe, amely arra készteti a sejtet, hogy tüskefehérje szerű fehérjeanyagot termeljen, a szervezet pedig ez ellen ellenanyagot termel.

Vannak úgynevezett vektorvakcinák, ezek közé tartozik Astra Zeneca vakcinája – amelyet a közeljövőben valószínűleg az unióban is engedélyeznek – és az orosz Szputnyik V vakcina. Ezek az oltóanyagok “ártalmatlan vírust” visznek a sejtbe, ahol megtermelődik a vírusra jellemző antigén, amely ellen a szervezet ellenanyagot termel.

Vannak továbbá úgynevezett alegység vakcinák, amelyek a vírusban fellelhető fehérjét készen juttatják a szervezetbe. Ilyen a kínai vakcina, és ilyen oltóanyagot fejlesztenek Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központ kutatói a Debreceni Egyetem munkatársaival együttműködve.

Ezek az oltóanyagok teljes egészében tartalmazzák az elölt vírust, a természetes fertőződéshez hasonló immunválaszt kiváltva a szervezetben. Ugyanakkor ez a vírus nem képes szaporodni a szervezetben, így betegséget sem okoz.

Hozzátette: ugyanezen az elven működik a magyar, influenza elleni oltás, a járványos gyermekbénulás vagy a kullancs okozta agyvelőgyulladás elleni vakcina is.

Az országos tisztifőorvos újságírói kérésre reagált arra, hogy az Európai Bizottság szeretné, ha a tagországokban nyárig beoltanák a felnőtt lakosság 70 százalékát. Mint mondta, “melegen üdvözlik” a törekvést, ők is ezen vannak, sőt, szeretnék, ha még korábban elérnék ezt az oltottsági szintet. “Kizárólag vakcinamennyiség függvénye, hogy milyen gyorsan és milyen széles körben tudjuk beoltani a lakosságot” – fogalmazott, hozzátéve, reméli, hogy az Európai Unió növelni tudja a vakcinák mennyiségét.

Müller Cecília kérdésre válaszolva szólt arról: fontos, hogy mindenki az első oltás alkalmával megjelölt időpontban menjen vissza a második oltásra, de egy-két nap eltérés nem befolyásolja az oltóanyag hatékonyságát. Azt kérte ugyanakkor, hogy aki valamiért nem tud megjelenni a megadott időpontban, az mindenképp értesítse erről az oltópontot, hogy a felszabadult időpontban beolthassanak valaki mást.

Arra kérdésre, hogy egy-egy nap végén mi történik a megmaradt oltóanyaggal, azt felelte: nem maradhat meg oltóanyag, és erre az oltópontok figyelmét is felhívta.

Az országos tisztifőorvost kérdezték arról is, ő hogy érzi magát az oltást követően. Müller Cecília azt felelte, “rendkívül jól” van, még helyi reakciói sem voltak, és a környezetében beoltott kollégái is legfeljebb enyhe tünetekről, az oltás helyén kialakult bőrpírról, izomfájdalomról számoltak be, és csak egyetlen kollégájának fájt a feje az oltás utáni napon.

 

A maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt 150 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök az elmúlt 24 órában – közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese.

Kiss Róbert alezredes hozzátette: 121 emberrel szemben azért kellett intézkedni, mert a tízezer lakosnál nagyobb településeken megszegték a maszkviselésre vonatkozó önkormányzati rendeletet, közülük 33-an figyelmeztetést kaptak, 58-cal szemben helyszíni bírságot szabtak ki, 30-at pedig feljelentettek a rendőrök. Tömegközlekedési eszközökön, azok várakozóhelyein 10, üzletekben és bevásárlóközpontokban pedig 19 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt.

A védelmi intézkedésekről szóló kormányrendelet szeptember 21-ei hatályba lépése óta 20 341 emberrel szemben intézkedtek maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt.

A boltokra, vendéglátóhelyekre, szálláshelyekre, szórakozóhelyekre és szabadidős létesítményekre vonatkozó korlátozó intézkedések megszegése miatt eddig 704 rendőri intézkedésre volt szükség, ebből 198 esetben az üzemeltető vagy a tulajdonos mulasztása volt megállapítható, 506 esetben pedig az üzletek korlátozott nyitvatartására és az üzletben való tartózkodásra vonatkozó szabályokat nem tartották be.

Hétfőn egy üzlet ideiglenes bezárásról döntöttek a rendőrök:. Somogy megyében egy tűz- és munkavédelmi üzlet ellenőrzésekor azt tapasztalták, hogy sem a tulajdonos, sem az alkalmazott nem viseli a maszkot. A jogszabály hatályba lépése óta 115 üzlet ideiglenes bezárásról döntöttek a rendőrök.

Kiss Róbert elmondta: hétfőn 254 ember ellen intézkedtek a rendőrök a kijárási tilalom és a közterületi magatartási szabályok, közterületi csoportosulások tilalmának megsértése miatt. A kijárási korlátozás november 4-én lépett hatályba, ezt november 11-én a kijárási tilalom váltotta fel; november 4-étől a rendőröknek 27 052 szabályszegővel szemben kellett intézkedniük.

Hétfőn a Magyarország területén való átutazás szabályainak megsértése miatt 63-szor intézkedtek. A beutazási korlátozásról szóló kormányrendelet szeptember 1-jei hatálybalépése óta 10 005-ször intézkedtek a rendőrök e szabályok megsértői ellen.

Kiss Róbert elmondta azt is, hogy hétfőn 3056 hatósági házi karantént rendeltek el. Jelenleg 18 523-an vannak hatósági házi karanténban, közülük 1708-an regisztráltak az online ellenőrzésre kifejlesztett mobilalkalmazásra. A rendőrök 9761 helyszíni ellenőrzést tartottak a hatósági házi karanténban lévőknél hétfőn.

Az alezredes kérdésre válaszolva közölte: a járványügyi készültség idején elrendelt kötelező maszkhasználat bevezetése óta csaknem négy hónap telt el, így a maszkviselési kötelezettség a közterületeken, a tömegközlekedési eszközökön, üzletekben a lakosság mindennapjainak a részévé vált. Nincs ez másként a veszélyhelyzetben elrendelt védelmi intézkedésekkel sem – jegyezte meg. Hozzátette: azt tapasztalják, a lakosság megértette az operatív törzs törekvését, “hogy a maszkviselés a magunk illetve a mások élete, testi épsége, egészségvédelme érdekében rendkívül fontos”.

Az állampolgári jogkövetés határozottan javul, és ez megmutatkozik a rendőri intézkedések adataiban is – mondta Kiss Róbert.

 

Borítókép: archív fotó, MTI/kormany.hu/Botár Gergely

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on google
Google+
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest