Makó

Lázár János: Makó nyertese lesz a következő éveknek

Az év vége nehéz lesz, de a vírus terjedése ellen mindenki tehet, ezért mindenkinek tennie is kell – mondta lapunknak Lázár János. A térség országgyűlési képviselőjét a Magyar Falu Programról, a vásárhelyi-makói kórház helyzetéről, a fürdő bővítéséről és a szállodaépítésről kérdeztük. És vajon igaz a hír, hogy Lázár János focidrukker lett?

 

– Köztudott Önről, hogy nem az a meccsre járó típus, ezért kezdjük egy kevésbé szokványos kérdéssel. Mit szól a makói focicsapat szerepléséhez? A nyári átalakítás úgy tűnik elég sikeresnek bizonyult.

– Amit a makóiak az elmúlt időszakban véghez vittek, az sok más település számára példamutató. Ezt a mondatot a közelmúltban sokszor elmondhattuk a város fejlődése kapcsán, de jó érzés, hogy most a sporteredmények, a labdarúgás vonatkozásában is elismételhetjük. A makóiak minden meccset megnyertek, 68 rúgott és egyetlen kapott gól, ez önmagáért beszél. Nagyon szurkolok, hogy megnyerjék a bajnokságot és feljussanak az NB III-ba. Ennek persze pénzügyi feltételei is vannak, amiért össze kell majd fognunk a helyi vállalkozókkal, de úgy látom, Makón megvan az a támogatói, gazdasági háttér, amivel ez sikerülhet. A város országgyűlési képviselőjeként magam is ki fogom venni a részem az összefogás megszervezéséből. Magyarországon az utánpótlás sportban a foci mozgatja meg a legtöbb fiatalt, ezért nagyon bölcs dolog, ha Makón megteremtjük a feltételeit annak, hogy a városnak legyen egy döntően makóiakból álló, szerethető és sikeres csapata. Ennek ugyanis szerepe lehet abban, hogy Makó olyan település maradjon, ahonnan a fiatalok nem elvágynak. Jó tehát, hogy sok makói játszik a csapatban, és még jobb, hogy sok fiatal jött haza, ami nem kis részben Czirbus Gábor érdeme, aki Siha Zsolt edző mellett irányítja a szakmai munkát, és segíti a klub fejlődését. A makóiak büszkék lehetnek rá, hogy talpra állítottak egy focicsapatot, ami számomra – a tabella végeredményétől függetlenül – már biztosan bajnokcsapat. Hajrá Makó!

A koronavírus második hulláma komolyabb, mint az első volt. Miben változott a munkarendje, hogyan tudja ellátni a feladatait és hogyan tudja csökkenteni a megfertőződés kockázatát?

– Ez az időszak mindenkitől rengeteg türelmet, lemondást és újratervezést igényel, a munka azonban nem állhat meg. Az Országgyűlés működik, és sok egyeztetést – a diákokhoz hasonlóan – én is az online térben folytatok le. A legnehezebb most a választókkal, a térségben élőkkel való kapcsolattartás, hiszen a személyes találkozásokra, fórumokra, fogadóórákra nincs lehetőség. A választókerületben igyekszem minden polgármesterrel folyamatosan tartani a kapcsolatot, hogy segíteni tudjam a települések működését. Mielőtt erre az interjúra jöttem volna, épp Farkas Éva Erzsébet polgármester asszonnyal beszéltük át a koronavírusjárvánnyal kapcsolatos helyzetet. Két fontos célkitűzésünk van: az emberek életének védelme és a munkahelyek megmentése. Nekünk, fideszeseknek a legfontosabb az emberi élet, az elmúlt hetekben és hónapokban azonban sajnos azt is megtapasztalhattuk, hogy vannak, akik a „minél rosszabb az országnak, annál jobb az ellenzéknek” stratégiát követik, így nem, hogy segítséget nem adnak a védekezéshez, de még hátráltatják is azt. Ezzel majd a Jóisten felé kell elszámolniuk a maguk idejében. A járvány elleni védekezés nyilván könnyebb volna nemzeti egységben, de a kormánynak tennie kell a dolgát ellenszélben is: felelős, nehéz döntések sorozatát kell most meghozni, amelyek korlátozásokkal és bizony kellemetlenségekkel járnak, de a polgárok fegyelmezettsége most szó szerint életet menthet. A járvány lassításáért mindenki tehet. Akkor viszont mindenkinek tennie is kell. Gyakori kézmosás, helyes maszkviselés, távolságtartás és egymás segítése. Mindannyian harcban állunk a második hullámmal, és ezek a leghatékonyabb fegyvereink.

 

– És a vakcina?

– Ezzel kapcsolatban két dolgot érdemes tudni. Ha a világon lesz hatékony ellenszer a vírus ellen, abból Magyarország az első lehetséges pillanatban elkezdi a beszerzést, és az oltóanyagot térítésmentesen az emberek rendelkezésére bocsátja. Mindegyik fajtát, legyen az amerikai, orosz, izraeli vagy kínai, és mindegyiket ingyen. De legalább ilyen fontos a másik dolog. Akármilyen bíztatóak is a különböző vakcinák klinikai tesztjei, ezt követően még inkább hónapok, mint hetek kérdése, hogy azokkal a tömeges oltás is elkezdődhessen. Nekünk azonban addig is védekeznünk kell, mert a vírus nem tart téli szünetet. Magyarországon is sokan fognak még megbetegedni, ezzel tisztában kell lenni. Remélhetőleg – az eddigi arányoknak megfelelően – a betegek 80 százalékának továbbra sem lesznek súlyos tünetei, akiknek pedig igen, azokat a lehető legnagyobb arányban meg tudjuk gyógyítani. A szaktudás, a felszerelés, az infrastruktúra mindenütt adott vagy megteremthető ehhez. Nem mindegy azonban, hogy az egészségügyet mennyire koncentráltan éri a terhelés. A mi dolgunk ezért most az, hogy a saját immunrendszerünket a lehető legjobban felturbózzuk és a már említett szabályok betartásával, mások egészségét is védjük. Nagyon jól tették például Makón, hogy mindenhol bevezették a kötelező maszkviselést. Ez a kellemetlenség eltörpül ahhoz a bajhoz képest, amitől megvéd mindannyiunkat és amekkora terhet vesz le az egészségügyben küzdők válláról. Makó jó példa a felelős városvezetésre, a polgármester asszony vigyáz minden itt élőre.

– Rengetegszer halljuk, hogy az egészségügyi dolgozók emberfeletti munkát végeznek a második hullámban is. Hogyan látja, helyt tud állni a Vásárhelyi-Makói kórház?

– A vásárhelyi-makói kórház is bekapcsolódott a Covid-betegek gyógyításába, korábban a térségben élők alapvetően Szegeden vagy Kiskunhalason kaptak ellátást. A kórház emberrel, eszközzel és gyógyszerrel felkészülve várja a betegeket. Csongrád-Csanád megyében az egészségügyi kapacitások még nincsenek kimerítve, és a fertőzöttség a nagyobb városokhoz képest alacsonyabb. Ha ezt tudjuk tartani, akkor jó esélyeink vannak. Ilyenkor látszik egyébként az is, milyen bölcs döntés volt a kormány részéről a kórházak államosítása. A hatékony, egységes fellépés egyik föltétele, hogy egy intézményrendszerben van az összes magyar kórház. Ha sikerül lassítanunk a betegség terjedését, ha sikerül elérnünk, hogy egy időben kevesebb ember szoruljon ellátásra, akkor az egészségügy képes lesz arra, hogy megvédje az ország lakosságát itt, nálunk éppúgy, mint országosan.

– Ha csak az elmúlt hónapokat nézzük, a választókerületben sorra nyerték a forrásokat a települések a Magyar Falu Programban. Mennyire látja sikeresnek ezt a kormányzati programot?

– A politikai programom és munkám legfontosabb része a vidék fejlesztése. Sorsdöntő kérdés az egész ország számára, hogy az elkövetkező években milyen lehetőségeket tud adni a vidéki fiataloknak. Hogyan maradhatnak élhetőek a vidéki falvak, és tudnak-e versenyképes ajánlatot tenni egy nagyobb városokal szemben? Vonzóvá tudjuk-e tenni a vidéki életet a fiatal családok számára? Azért dolgozom, hogy azoknak, akik itt születtek, ne kelljen elhagyniuk a szülőföldjüket a megélhetés miatt. A Magyar Falu Program és az egyéb kormányzati programok ezt segítik. Nagyon helyes, ha a kormány a vidéki településeket fejleszti, és megteremtjük a 21. századi élet feltételeit az ország minden területén. A koronavírus is azt bizonyítja, hogy nagyobb biztonságban van egy kisvárosban, vagy kistelepülésen élő ember, mint aki egy nagyvárosban lakik.

– Milyen sikereket értek el a térség települései és milyen feladatok vannak még?

– A vásárhelyi-makói térségben megállt a falvak elnéptelenedése, sőt, már tapasztalhatóak kedvező tendenciák is. Feladat és munka azonban rengeteg van még. Most a gazdaság élénkítésre van a legnagyobb szükség, a munkahelyek megvédésére. Az államnak és az önkormányzatnak segítenie kell a vállalkozókat abban, hogy meg tudják tartani az alkalmazottaikat. Makón közel 70 olyan panziótulajdonos van, akik a határmenti turizmusból éltek az elmúlt 10 évben. Nekik most nagyon komolyak a veszteségeik. Erre nemcsak az államnak, hanem az önkormányzatoknak is tekintettel kell lenni. A helyi adók emelése, ne adj isten, újak kivetése vagy a települési szolgáltatások megdrágítása a mostani válsághelyzetben nemcsak szívtelen, de esztelen lépés is volna.

– Az idei évre sajnos szállóige lehetne, hogy a „turizmusnak kampó”. Ez egy olyan városnak, mint Makó, – amelyik ezen a területen nagy lendülettel haladt előre – elég komoly érvágás. Mennyiben vetheti ez vissza a város fejlődését?

– A 2020-as év Makón sem lesz a legsikeresebb esztendő, a Hagymatikum most is be van zárva. De ez nem tarthat örökké. Azon dolgozom, hogy a kormány még az idén döntsön a fürdő bővítéséhez szükséges források biztosításáról. Ez egy hatalmas beruházás, az újabb közbeszerzésen a legolcsóbb ajánlat is várhatóan több mint 9 milliárd forint lesz, de hasonló nagyságrendet jelent egy 120 szobás szálloda megépítése is. Azért fogok lobbizni a következő hetekben, hogy a város ezt mind megkapja. Amennyiben ez a két beruházás el tud indulni a következő évben, akkor Makó befut a 21. század sikervárosai közé. A hódmezővásárhelyi tram-train befejezése mellett az a legnagyobb munkám, hogy a kormányt meggyőzzem arról, érdemes a makói fürdőre 9 milliárd forintot költeni, így pedig érdemes lesz a befektetőknek szállodát építeni 8-8,5 milliárd forint értékben. A két, összesen mintegy 18 milliárdos fejlesztés soha nem látott lendületet és lehetőséget ad Makó számára. Bár most a vírus miatt nehézségeket élünk meg, ez a város nyertese lesz a következő éveknek.

– A szállodaépítésről sok vélemény hangzott el, a DK helyi képviselői még ki is vonultak egy parkba, hogy a készülő szálloda ne 20 hanem csak 15 méter magas legyen. Ön, hogyan látja ezt?

– Alapos ember vagyok, bejártam az építési területet, megnéztem hova épül várhatóan a szálloda, hogyan bővülne a fürdő, elkértem a helyszínrajzokat, mindent átnéztem. A kritikát nem szabad teljes egészében lesöpörni, ezt meg kell beszéljük. Pontosan meg kell tervezni mekkora lesz, hogyan lesz tájolva. Nem vagyok építész, de minden bizonnyal többféle megoldás is létezik. Azt kell kiválasztani, amit a makóiak meg tudnak szeretni. Minden véleményt meg kell hallgatni, és be kell építeni a döntésbe.

– Az évnek ebben az időszakában már rendszerint a karácsonyra készülnek az emberek, idén azonban valószínűleg az sem megszokott. Milyen év végére számít?

– Nehezebb lesz, mint máskor. Remélem, hogy decemberben stabilizálódik a helyzet, a mostani szigorú intézkedések hatására beáll egy bizonyos szintre a megbetegedések száma, és nem robban be jobban a járvány. A családoknak most a karácsonyhoz közeledve sokkal jobban egymásba kell kapaszkodniuk. Nehezebb ez a szigorítás, mint a tavaszi, hiszen április-májusban jó idő volt, jött a nyár, most már négy órakor sötét van. Ezt sokkal nehezebben viselik az emberek, még kevésbé tudnak sportolni, nem jöhetnek össze, nem lehetnek rendezvények, magányosabbnak érezhetik magukat. A korlátozások és a bizonytalanság lelki terhét nem szabad alábecsülni. Arra kértem a képviselőtársaimat, aktivistáinkat, hogy minél több embert hívjunk fel, kérdezzük meg hogyan tudunk segíteni. Én is telefonos fogadóóra keretében állok majd a választópolgárok rendelkezésére. A legtöbb, amit tenni tudunk, hogy odafigyelünk egymásra. Fel kell ajánlanunk a segítségünket, össze kell fognunk, ez az, amivel túl tudjuk vészelni ezt az időszakot. Nem lesz könnyű. Idén karácsonykor tényleg az lesz a legnagyobb ajándék, ha egészségben együtt tud lenni a család. A december nehéz lesz, a január és a február talán kicsit könnyebb, húsvétra pedig megjön a feltámadás.