Blog Vélemény

Fedezd fel!

Nagy ajándék, ha tudunk annak örülni, amink van.

Könnyű azt állítani, hogy mindig képesek vagyunk rá, mégis a gyakorlat azt mutatja, hogy bár a szándék sokszor megvan bennünk, mégsem sikerül elégedettnek lennünk. Bizonyára ismerős érzés a hiányon, az apró hibákon, a félresikerült napon, a döntéseinken vagy balul elsült dolgainkon való rágódás, bizonytalanság, éjszakai töprengés vagy önmarcangolás. Sokszor olyasmin is bosszankodunk (feleslegesen), amin nem igazán tudunk befolyásolni, pl. óra átállítása, vacak időjárás… Amit meg tudnánk, azzal nem mindig törődünk igazán. Nyilván lelki alkattól is függ, mit veszünk észre a történésekből; tudunk-e apró jónak is örülni, vagy a tökéleteshez, esetleg másokhoz közelítve látjuk-e a nehézségeinket, hiányainkat. A túloldalról gondolom azt, hogy a nyitottabb, örömtelibb hozzáállás előrébb vivő lehet. Azért írom, hogy lehet, mert én hajlamos vagyok a hullámzásra, vagyis hangulatomtól függ, hogy élek meg egy eseményt. (Meg erősen fáradtság és éhségfüggő is a dolog, ezen körülmények fennállásakor majdnem borítékolható a borús nézőpont, de befolyásoló lehet a kávé hiánya is.)

Tréfán kívül: az sem mindegy, milyen csomaggal jövünk otthonról, mit tapasztaltunk, mit erősítettek bennünk és mit láttunk a felmenőktől.  A szemről jut eszembe, nagyon fontos, félig telinek vagy félig üresnek látjuk azt a bizonyos poharat. Mert ez már alapból feltételez egy hozzáállást. Persze sokszor jó az elhatározás, azután meg könnyen kifújhat a lelkesedés. Magamnak is mondom, hogy nem szabadna ezt sem rögtön feladnunk. Abban bízom, hogy azért tanulható vagy legalábbis gyakorolható, hogy akarjuk mindig felfedezni a jót, az eleget és a szükségeset. Meg sikerüljön leállítani magunkat a panaszkodásról, távol tartani a felesleges vitáktól és amennyire lehet, tudjuk megkülönböztetni az igazán fontosat és a jelentéktelent. Utóbbinál kéne nagyvonalúan és elengedően viselkedni és többször megelégedni azzal, ha csak mi tudjuk az igazságot.

Sajnos tapasztaltam azt is, hogy a jókedvű és optimista hozzáállás olykor ellenszenvet vált ki, vagy legalábbis értetlenséget. Mintha az nem lenne természetes, ha valaki bizakodó és minden tény ellenére jól érzi magát a bőrében. Viszont tanúja voltam annak is, mikor a humor segített át bajokon.

Annyi minden szépség és jó is vesz most körül bennünket. Kicsit meg kéne állni és észrevenni. Persze, sok minden továbbra is hiányozni fog és nyilván ez nem lesz megoldás a világ összes bajára.

De gyógyír lehet egy pillanatra. Aztán meg talán többre is.