Az 1956. október 23-án kitört magyar forradalmat a nyugati, szabad világ cserbenhagyta, így végül véres harcokban elbukott, de a magyarországi események új irányt szabtak a világtörténelemnek. A magyar szabadságharc utóbb végzetesnek bizonyult sebet ejtett a szovjetrendszeren, ez is vezetett négy évtizeddel később az összeomlásához. 64 évvel ezelőtt a hónapok óta fokozódó elégedetlenség következtében 250 ezren vonultak Budapesten az utcákra, majd amikor a kommunista vezetők ellenforradalomnak nevezték az eseményeket és csőcseléknek a tüntetőket, az ÁVH-sok pedig az emberek közé lőttek, a tömeg fegyvert szerzett és szembeszállt a diktatúrával. Az ötvenedik évforduló, 2006 óta azonban ezen a napon már nem csak ez jut az emlékezők eszébe, hanem a 2006. október 23-án, nyilvánvalóan Gyurcsány Ferenc utasítására kitört rendőri erőszak is – írja az Origo.

Magyarországon 1956 nyarán kezdett egyre erőteljesebben jelentkezni a Rákosi-diktatúrával szembeni elégedetlenség. A folyamatra hatással volt Sztálin 1953-as halála és az azt követő, enyhülésnek látszó szovjet események. Rákosit nyáron Hruscsov a Szovjetunióba száműzte, azt gondolva, hogy ezzel megelőzi az események radikálisabbá válását.

Október elején újratemették a koncepciós perben kivégzett – egyébként szintén súlyos törvénytelenségeket elkövető – Rajk Lászlót és társait, majd október 13-án az állampárt MDP rehabilitálta Nagy Imrét, az események pedig kicsúsztak a kommunista vezetők kezéből (ráadásul a pártvezetés, az új első titkár, Gerő Ernő vezetésével a kritikus napokban elhagyta az országot, Jugoszláviába utazott).

Október 16-án a szegedi egyetemisták nagygyűlése kimondta, hogy testületileg kiválnak az állampárti diktatúra ifjúsági szervezetéből, a DISZ-ből (Demokratikus Ifjúsági Szövetség), és új, független szervezetet hoznak létre Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ) néven.

Az ezt követő napokban az egyetemek diákjai sorra jelentették be a MEFESZ-hez való csatlakozásukat, és demokratikus követeléseket fogalmaztak meg, amelyeket október 22-én éjszaka a budapesti Műegyetemen fogadtak el.

A legfőbb követelések ezek voltak: 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pedig folyamatosan csőcseléknek nevezte a békés megemlékezőket, DEMSZKY GÁBOR, A FŐVÁROS AKKORI SZDSZ-ES FŐPOLGÁRMESTERE PEDIG KITÜNTETTE A RENDŐRI ERŐSZAKOT VEZÉNYLŐ BUDAPESTI FŐKAPITÁNYT, GERGÉNYI PÉTERT. EZ ÓRIÁSI FELHÁBORODÁST OKOZOTT. 

A Balsai István volt miniszterelnöki megbízott által 2011-ben nyilvánosságra hozott jelentés alapján MEGALAPOZOTTAN FELTEHETŐ, HOGY A RENDŐRÖK NEM GONDATLANSÁGBÓL, HANEM TUDATOSAN, LEGFELSŐBB POLITIKAI UTASÍTÁSRA, VAGYIS GYURCSÁNY PARANCSÁRA CSELEKEDTEK.

 

Forrás: Origo | Borítókép:

A Sztálin-szobor szétdarabolása / FORRÁS: FORTEPAN/NAGY GYULA
Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on google
Google+
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest