Térség

Csanádalbertin tartanak gyalogos edzést a Viharsarki Gorzsák

A hagyományőrző egyesület tagjai látványos edzését vasárnap délután 3 órától tekinthetik meg az érdeklődők a csanádalberti sportpályán.

Látványos közelharcban küzdő középkori harcosok – ez jellemzi a Viharsarki Gorzsák történelmi és hagyományőrző egyesület tagjai látványos bemutatóit, s erre számíthat mindenki, aki megtekinti a vasárnapi, a csanádalberti sportpályán kezdődő gyalogos edzésüket is. Kézművesek érdekvédelmi szervezeteként indult el a csapat, mely tagjai tárgyak történelmi hátterével és egyben fönntarthatóságával foglalkoznak. Bár fő profiljuk a IX-X. Század, azaz a honfoglalás és az államalapítás körül élt magyarság, erős kisiparosi érdeklődésüknek köszönhetően több történelmi korszakkal is foglalkoznak, vizsgálják azok összefüggéseit is a tárgyi kultúra változásában.

Harcászati részlegük egyelőre fejlesztés alatt áll. A tájegységnek megfelelően igyekeznek a falusi-, a tanyai- és pásztorvilágból fakadó kulturális, történelmi és néprajzi örökségből is.

A csanádalberti edzés toborzó is lesz egyben,  lehetőséget nyitva azoknak a lelkes, és elszánt (tizenéves kortól negyvenes éveiket élő) fiataloknak, akik meg szeretnék élni őseink korát. A Gorzsák várják azok csatlakozását, akik szívesen belemerülnének a történelmi kutatásokba, harcos edzésekbe akár gyalogosan, akár lóháton, illetve akik szívesen alkotnak, és érdeklődnek történelmi, de akár bushcraft/önellátáshoz fűződő technikák iránt.
A többnyire vidékiekből álló csapatuk aktív, gyalogos edzéseket tart majd minden hétvégén, lovas edzéseik is rendszerességgel most indulnak el, és több kézműves szakágból is vannak hozzáértőik. Közösségünk többnyire vidéki emberekből áll.
Várhatóan négy gyalogos harcos érkezik majd a csanádalberti edzésre, egy vagy két női kísérővel. Az utóbbiak jártasak a történelmi szabásmintákban és varró módszerekben, illetve a fazekasságban. A gyalogosok közt vannak olyanok, akik bőrrel és kovácsolással is foglalkoznak.

A Gorzsa helynév egyébként 1596-ig egy Hódmezővásárhely környékén áll templomos községet jelölt, mely abban az esztendőben végképp elpusztult, s ma már határrészt, s az ott még meglévő tanyavilágot jelöli. Itt található egyébként a világ egyik leghíresebb őskori idolja, a Kökénydombi Vénusz lelőhelye, a vaskorból származó a kökénydombi kunhalommal.

– Dr. Banner János régész írásából olvashatunk továbbá VI. és XI. századi (lovas) temetkezésekről is innen. Bizonytalan forrás alapján hun név is lehetett, viszont Herman Ottó s Virágh Rózsa szerint a gorzsa szó, hogy átalakított, törött kaszát, nádvágó kacort jelent. A száz éve kiadott, s kora tudását összegző Pallas Nagylexikon pedig azt írja még, hogy a gorzsa: „farúd, a végén kiálló szegekkel felfegyverzett szerszám, melyet a jég alatti halászatnál a vezér- vagy hajtóléc hajtására használnak”. Ez a név szépen ötvözi azt a paraszti, pásztori, iparosi, és harci lelkületet melyet szeretnénk tükrözni – írták magukról a Viharsarki Gorzsák…