Mint portálunk is beszámolt róla, kedd délelőtt ünnepélyes keretek között áldották meg a Zrínyi utcai felújított óvodát, amelynek fenntartását szeptembertől a Hajdúdorogi Főegyházmegye vette át. Az alábbiakban a polgármester ünnepségen elmondott beszédét olvashatják:

„Gyermekem, nem leszek mindig melletted, de halld pár bölcs szavam,

Ha a remény szava lankad, e szavak élni fognak.

Mindenek felett tudd, hogy Isten sosem hagy el.

Őt keresd mindenek felett.

Ő a megbízható szeretet, a gondoskodó szív.

Ha a sötét éjben eltévedsz, Ő ott vár.

Téged hív. Ő az örök Atya.

Az ő keze jó úton vezet.

Ő tart mindent össze mindenek felett.

Ő a nevetés hozója, Istenszülő oltalmazója,

Ő az, akit félned kell Mindenek felett.

Legyen mindig elég ennyi Neked: szeresd az Urat mindenek felett.”

 

Főtisztelendő Érsek Úr!

Főtisztelendő Püspök Úr!

Tisztelt Egyházi Előjárók!

Kedves Nővérek!

Képviselőtársaim!

Kedves Vendégeink!

 

Őszinte tisztelettel és mély szeretettel köszöntöm Önöket egy múltszázad közepi görögkatolikus vallását gyakorló óvónő fohászával, itt a Szent Tamás Görögkatolikus Óvoda fenntartóváltása és a megújult Zrínyi utcai óvoda épületünk megáldásának ünnepi találkozóján.

Az Istenszülő oltalmába helyezett fohász a mindenható fényeként ragyogtatja ránk gyermekeink iránti küldetésünket, felelősségünket:

Legyen gondunk mindig, minden gyermekre akkora jósággal, amekkorát mi magunk szeretnénk érezni, megélni! Legyünk szelídek és irgalmasok velük szemben. Türelemmel és alázattal figyelmeztessük őket, és viseljük gondjaikat, gondozásukat szelídséggel. Alázatosan és örömmel fogadjuk el őket, mint ránk bízottakat – úgy, ahogyan vannak, úgy, ahogyan léteznek, hogy mindaz, amit az óvoda épületében hallanak, tesznek, közösen megélnek, járja át szívüket és keltse fel bennük a vágyat a szoros, Istennel való kapcsolatra. Ezt segítse az intézmény falai között eltöltött néhány év, hogy szívükben megszülethessen az igaz döntés, és az csakis az övék legyen!

Hálatelt szívvel mondok köszönetet a Szeged-Csanádi Egyházmegyének, mint egykori fenntartónak, hogy gyermekeink keresztény személyiségfejlődését hosszú éveken át ezen szellemiségben – lelkiségben segítették az itt dolgozó óvónőkkel, dajkákkal, technikai munkatársakkal, óvodalelkésszel, az iskolanővérek és a Szent István Király Plébánia szolgálatával, támogatásával.

Hálás szívvel köszönöm, hogy a testi–szellemi–lelki nevelés mellett a jelenlegi épületfejlesztéssel fontosnak tartották, hogy olyan környezetet biztosítsanak neveltjeik számára, ahol jól érzik magukat. Úgy ahogyan Jézus is gondoskodott tanítványairól, neveltjeiről, miután belőlük pedig a hálaadás kiáltott fel: „Uram, jó itt nekünk!” Igen, erről a Tábor-hegyi létről, együttlétről családias, baráti nevelésről, növesztésről ír Rohály Ferenc, a néhai makói görögkatolikus lelkész is, aki 1937-1958-ig szolgált városunkban.

 

„Ültesd a magot, s ne keresd, hogyan, s mikor növekszik! Hidd, hogy Isten mindig fogja a kezed! Türelmes és kitartó légy! Úgy tudj várni, ahogyan csak Ő képes.”

 

Mi lehet a görögkatolikus nevelésben átadott bölcsesség titka?! Rohály Ferenc szerint, megtanulni megtanítani a gyermeket Isten idejében élni, kétségtelen (írja) ez a bölcsesség titka, mely nemzedékről nemzedékre száll. S bár nehéz belépni Isten idejébe, mégis egyedül csak ott találhatjuk meg a békét, nyugalmat. Mérhetetlenül nagy hála van a szívemben, hogy városunk sokszínű vallási életében, a jelenleg kicsiny, érsek úr szavaival élve, „maroknyi”, de erősödő görögkatolikus közösség, akik negyed évezrede szentelték fel Makón (Istenszülő oltalmába ajánlva) templomukat, most hosszú évek után óvoda-intézményi szolgálattal növesztik közösségi életüket.

Nincsenek egyedül a növekedés útján. Útitársaikká, emmauszi testvéreikké szegődnek az itt dolgozó szakemberek mellett a városunkban szolgáló Boldogasszony Iskolanővérek és a Szent István Király Plébánia közössége. A különbözőségeink így adhatnak gyönyörű egységet. Kérem és kívánom a Mindenhatótól, legyen olyan ereje e hármas felekezeti együttműködésnek, mint a kovásznak, amely képes áthatni mindent, és képes megajándékozni az itt növekedő gyermekeinket az igaz, boldog élettel és az üdvösség örömével. És legyen ereje áthatni a végtelenül gazdag, görögkatolikus szellemiségnek!

Tudjuk együtt szemlélni a megújult falak között Jézus nevelési, növesztési működését: Ő okítson az újjászületésről Nikodémuszban, Ő adjon önbizalmat Zakaeuson keresztül! Legyen türelmes, mint a magvető! Formáljon, bővítse, élessze a szív bölcsességét, mint Jézus a példabeszédekben! Haladjon hát az ismerttől az ismeretlen felé lépésről lépésre!

 

Kedves Vendégeink!

 

Miért van közelebb egy gyermek az Isten országához, mint egy felnőtt? Úgy hiszem azért, mert képesek a közelséget bizalommal, teljes nyitottsággal, teljes önodaadással befogadni. Ahogyan a történetbeli kisgyermekek, akik minden hátsó gondolat nélkül fölmásztak Jézus ölébe, megfogták bizalmasan kezét, boldog mosollyal tekintettek bele a szemébe.

Ezt a közelséget, mosolyt, bizalmat, önodaadást kérem és kívánom a helyi görögkatolikus egyházközösség és az itt dolgozók számára Ferenc pápa szavaival:

 

„A hitben való növelés legyen közös ajándékunk, mint ki szolgálunk, amely elevenen tartja bennünk a szép, igaz és jó bizonyosságot: a gyermeki Istenhez tartozásunkat, azt, hogy Isten által szeretett gyermekek vagyunk, és azok is maradunk. „

 

Dicsőség legyen érte Jézus Krisztusnak!

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on google
Google+
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest