Hírek Makó Színes

A Pesti balhé kulisszái mögé is betekinthettek a nézők Balázs István Balázsnak köszönhetően

Balázs István Balázs, a Pesti balhé operatőre volt szombat délután a Makói Mozi vendége. A makói származású operatőr a vetítést és a beszélgetést megelőzően portálunknak adott interjújában arról is mesélt, hogyan zajlott a vizuális koncepció összeállítása élete első nagyjátékfilmjében, mik okoztak kihívást a forgatás során, illetve arról is, mit is jelent számára a város.

Az operatőr felidézte, a rendezővel a film forgatása előtt mintegy egy, másfél évvel azelőtt kezdtek el dolgozni.

– Ilyenkor első körben úgy zajlik, hogy megkapom a forgatókönyvet, elolvasom, utána leülök a rendezővel, beszélgetünk, majd egy hosszabb folyamat, itt majdnem egy-másfél év volt, mire kialakult a pontos vizuális koncepció és a kép világa a filmnek – mutatott rá. Mint kiemelte: ez egy sokrétű folyamat, elsőnek elkezdtek helyszíneket keresni hozzá.

– Egy hotel a fő helyszínünk, hotelból Budapesten megnéztünk vagy harminc-negyven hotelt, ami után kiválasztottuk azt, ami a legalkalmasabb volt a filmhez. Rengeteg ugyanilyen helyszín volt még, például a főszereplő háza, aki egy építész, akit Mészáros Béla játszik, nyilván ilyen esetben fontos volt, hogy a háza is egy modernebb építésű, olyan ház legyen, ami a karakterét ábrázolja a filmben, hiszen tudunk ilyenkor a filmben plusz információkat közölni a nézővel, az adott szereplőnek a környezetével, ahol él. Ez is egy hosszú folyamat: abból is nagyon sok modern, minimalista építésű házat megnéztünk. Számos dolog van előtte, számomra például a világítási koncepciók kitalálása is – tette hozzá.

Mint megtudtuk, a koncepció összeállítása közben akár a forgatókönyv is változhat. Mint Balázs István Balázs elmondta: alapvetően azért van egy elképzelés, ideális forgatókönyv, ezeket viszont mindig valamennyire kell azért igazítani valós helyszínekhez, forgatási napokhoz, és az előkészítés folyamán még sok minden változik, néha hozzá kell nyúlni egy kicsit – ez pedig a rendező és a forgatókönyvíró csapatnak a munkája.

– Alapvetően egy történet legjobban vizuálisan a rendező fejében van, nekünk, operatőröknek az a feladatuk, hogy ezt a filmet valósítsuk meg és hozzuk létre, de nekem, amik ott a szövegbe le vannak írva, ezeket kell képpé alakítanom. Ilyenkor abszolút van egy olyan fázisa, amikor elég sok más filmet nézek, ami hasonló témájú, ez most egy ilyen közönségfilm, főleg akció-vígjáék, ilyen esetben nyilván ilyen típusú filmekből keresem az inspirációt – osztotta meg portálunkkal az operatőr, aki egy színkoncepciót is készített a filmhez, hogy az egységes legyen, illetve a sárga-kék komplementert is alkalmazta.

– Nagyon fontos egy ilyen játékfilmnél, hogy ez a másfél óra ez minden szempontból minél egységesebb legyen. Az én részemről operatőrileg és világításban, színekben, hogy végig azt érezze az ember, hogy egy világba kerül be abban a másfél órában – hangsúlyozta Balázs István Balázs, aki mint elárulta, egy drámánál egy festmény is lehet vizuális vonalvezető.

– Én azt nagyon szeretem, hogyha a rendező tudja már, amikor elkezdünk forgatni, hogy körülbelül mire számíthat, mit fog majd látni, és akkor nincs ebben meglepetés, vagy tud időben reagálni rá. Egy forgatás már elég sűrű, az egy nagyon komoly gyártási folyamat, ott már nagyon kevés kreatív döntés születik, mivel nagyon sok pénzbe kerül, és nagyon sok mindent kell megcsinálni egy nap. Ott az a jó, ha minden részlegen, mindenki nagyon pontosan tudja, hogy mit csinál, és ott már kivitelezés van, a kreatív folyamat az előtte lehet, mert ott tudunk ezekről beszélgetni többet – húzta alá.

– Sok nehéz jelenet volt, ez egy nehéz forgatás volt, ez volt az első játékfilm, amit forgattam életemben. Ilyenkor az emberben van egy nagyon erős drukk is, hogy tényleg ez a legelső, egy félelem is, hogy nagyon jól meg kell csinálni, mert valahol ez elkíséri az embert a pályáján, ha ezt először elrontaná, akkor lehet nem kapna második lehetőséget. Minden filmnek az a célja, hogy utána újabb és újabb lehetőséget nyisson meg az ember előtt arra, hogy alkosson és filmeket készítsen – vallott a kihívásokról Balázs István Balázs érdeklődésünkre. – Volt hatnapos hét, az ember minden nap 12 órában dolgozik; 40 fok van, nincs klíma a házban és nincs levegő, és lámpákat használunk és akkor még melegebb van. Az ember ül 12 órát, mint egy szaunában, közben pedig nagyon koncentrálnia kell, hogy mikor nézi a néző a vásznon azokat a jeleneteket, képeket, akkor nem láthatja, nem tudjuk feliratozni, hogy „hát ez itt nagyon nehéz volt”.

Mint hozzátette, elég sok színész játszik a filmben, akik párhuzamosan elég sokat dolgoznak színházban is, így az egyeztetés sokszor nehéz volt. „Volt, hogy egy nappali jelenetet este 10-kor kellett elkezdeni felvenni, mert akkor végeztek a színházban, és reggel 8-ig, már felkelt a Nap, és a filmben egy vidám pillanatnak kell lennie.” – avatott be a részletekbe.

Mint megtudtuk, a közönségtalálkozót megelőzően egy Maros-parti futásra is volt ideje Balázs István Balázsnak, aki nagyon jó érzésekkel tért vissza a városba.

– Nekem fontosak a gyökerek, én azért elég sokáig, 18 éves koromig itt éltem, nagyon sokat köszönhetek a Makói Videó- és Művészeti Műhelynek és Czibolya Kálmánnak, mert ő indított el kilencéves koromban, ő észrevett bennem valami tehetséget; egy nyári videótáborban voltam lent, és valahogy rögtön éreztem, hogy ezt szeretném csinálni – idézte fel az operatőr, akinek következő filmjének már a fényelése is befejeződött, s amely várhatóan a jövő év elején kerülhet a mozikba, de a héten már újabb filmen kezd dolgozni.