Programok Színes

Lótusznapokon várják a látogatókat a szegedi egyetemi füvészkertben

Közép-Európa legnagyobb virágzó indiailótusz-állománya (Nelumbo nucifera) mellett a Távol-Kelet íz-, illat- és dallamvilágát bemutató programok, tánc-, jóga- és harcművészeti bemutatók várják a látogatókat a hétvégén a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) füvészkertjében – tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.

A vendégek Ázsia növényvilágával a naponta többször induló Lótusz túrán ismerkedhetnek meg. Az érdeklődőknek délutánonként egy kellemes séta keretében bemutatják a Japánban őshonos növényeket és a japán kert sajátosságait is.

A botanikus kert több képzőművészeti kiállításnak is helyet ad: a mediterrán üvegházban a Konfuciusz Intézet kínai festészeti tárlata látható, a lótuszos tó partján Hummel Rozália szakrális festőművész alkotásait mutatják be, a rózsakertben a japán festészet egy formáját, a haigát csodálhatják meg a látogatók, Rohonka Andrea festőművésznek köszönhetően pedig szemtanúi lehetnek, miként ábrázolható néhány ecsetvonással a lótusz kecsessége és szépsége.

Szombaton és vasárnap jóga-, és harcművészeti bemutatókkal, masszázzsal, henna- és arcfestéssel, kézművesvásárral fogadják a látogatókat. A keleti kultúrához elválaszthatatlanul kapcsolódó, testi, lelki feszültségoldó módszerekről, technikákról színvonalas előadások hallhatók, sőt az érdeklődők jó néhány módszert a helyszínen ki is próbálhatnak, szombat és vasárnap reggel pedig közös jógázásra invitálják az érkezőket.

Az immár tizenharmadik alkalommal megszervezett Lótusznapokon tartanak tradicionális indiai táncbemutatót, az indiai ruhaviselet rejtélyeiről is fellebbentik a fátylat, ahogyan a koncertek, a távol-keleti zsonglőrbemutató vagy a kínai és koreai teaszertartás sem hiányozhat a programok közül.

Az indiai lótuszok a botanikuskert büszkeségei, Közép-Európa legnagyobb állománya található az arborétum egyik tavában. A zöld levelek és a több száz, hatalmas rózsaszín virág szinte beborítják a vízfelületet. Az állomány csaknem egyidős a botanikuskerttel, az első növények az alapítás után néhány esztendővel, 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay-kastély tavából kerültek Szegedre.

A legenda szerint Buddhának életet adó növény őshazája Délkelet-Ázsia és Ausztrália, ahol szinte minden részét hasznosítják. A virágok a templomokat díszítik, a víz alatt az iszapban található szárakat rántva fogyasztják, a fiatal hajtásokból és levelekből salátát vagy kompótot készítenek, termését pirítva, kandírozva fogyasztják, a nagyobb leveleket pedig csomagolásra használják.