Hírek Színes

Erdély varázslatos tájain járnak a Trianon emléktúra motorosai

A napokban elhagyták Szlovákiát, Ukrajnát – a járványhelyzet miatt – kikerülve Magyarországon keresztül léptek be Romániába. Nagy Tibor és Maczelka Róbert többek között Gyimesbükkön is járt, ahol a nemzetiszín szalagot is elhelyezték, péntek délután pedig megérkeztek Fogarasra.

Kedden mintegy 357 kilométert tettek meg a Csanádalbertiről indult motorosok. Mint egy bejegyzésben írták aznap közösségi oldalukon: „az imént hallottuk a hírt, hogy Szinnán, a volt szálláshelyünkön, olyan felhőszakadás volt, hogy másfél méter víz hömpölygött mindenhol. Szerencsére megúsztuk, még a vihar előtt indultunk útnak.”

Beszámoltak arról is, hogy Szlovákiát elhagyva, sajnos a járványhelyzet miatt lezárt Ukrajnát ki kellett kerülniük, így Magyarországon keresztül léptünk be Romániába. Ukrajnát egy későbbi időpontban tervezik felfedezni, amikor már normalizálódik a helyzet a határokon.

– Ukrajnát kikerülve Csengersimánál átléptük a román határt, és Máramarossziget felé vettük az irányt. A Máramarosi-havasok lábánál, Máramaroson Jóna Bálint vendéglátónknál lesz ma a szállásunk, aki családjával együtt nagy szeretettel várt bennünket. A vacsoránkat saját maga készítette el, ami nem lehet más, mint a Mics – olvasható a keddi bejegyzésben.

– Marosszéktől Gyergyószentmiklósig 446 km-t tettünk meg a mai napon kalandos körülmények között. Ahogy mondani szokták Erdélyország Tündérország. Csodálatos helyeket hagytunk magunk után – számoltak be szerdán.

– Reggel 7 órakor indultunk el Jóna Bálint családjától Máramarosszigetről. A tegnapi naphoz még annyit fűznénk hozzá, hogy Bálint “csak nekünk” megmutatta a féltve őrzött 500 éves nemesi származásáról kiállított, családi címerükkel ellátott okiratot. (Kutyabőr). Megengedte, hogy óvatosan megérinthessük. Nem sűrűn lát ilyet az ember, csodálatos élmény volt – emelték ki.

Útjuk ezen a napon Máramaros, Beszterce-Naszód, Maros-Torda és Csík vármegyéken vezetett keresztül vezetett. Máramarossziget után útfelbontás lassította a közlekedést 57 km-en keresztül, itt nem tudtak úgy haladni, ahogy szerették volna.

– Azonban ezután már gyönyörű táj vett bennünket körül, legelésző juhokkal. A juhásszal is szóba elegyedtünk egy kicsit. A Békás-szoroshoz közeledve egy Behajtani Tilos! táblához értünk, azonban saját felelősségre átmerészkedtünk az úton. Bár ne tettük volna! 45 kilométeren keresztül ugyanis az út úgy 80%-a felázott, sáros, murvás terep volt. Vastag sár borította a motorokat és nyakig sárosak lettünk mi is – számoltak be a motorosok. – A Békás-szoros látványa lenyűgöző. Tulajdonképpen ez egy szurdokvölgy, mintha a hegybe egy folyosó lenne bevájva, jobbról és balról hatalmas sziklafalak. A szorost egyébként 1971-ben védetté nyilvánították.

A szállásukra, Gyergyószentmiklósra is kalandos úton jutottak el, ahol a beszámoló alapján pazar fogadtatásban volt részük. Csütörtökön közel 200 kilométert tettek meg, a Csíki-havasokban Gyergyószentmiklós és Gyimesbükk között Csík vármegyében. Mint írták: a táj gyönyörű, az emberek kedvesek.

– Megálltunk Madéfalván, a 200 székely lemészárlásának emlékére állított emlékműnél. A SICULICIDIUM (székelygyilkolás) felirat római számokból összeolvasva, 1764-et jelent. Mária Terézia határőrséget szervezett ezen a vidéken, azonban az itt lakó székelyek nem vették fel a fegyvert szabadalmaikat féltve, így ellenállásuk miatt megölték őket. Innen Gyimesbükkre indultunk tovább, ahol elhelyeztük a magunkkal vitt nemzeti színű szalagot. Gyimesbükkről annyit kell tudni, hogy a történelmi Magyarország legkeletibb részén fekszik, itt áll a hajdani Magyar Királyi Államvasutak őrháza. 1944-ben Sebő Ödön főhadnagy a 32. hegyi határvadász zászlóalj egyik tisztjeként embereivel hatalmas túlerő ellen védelmezte a Gyimes-szorost. Visszaemlékezéseit megírta a Halálraítélt zászlóalj című könyvében – számoltak be csütörtökön. Ezt követően Csíkszépvízre mentek, ahol a szálláshelyük is volt, és amely vidéken csak magyarok élnek.

 

Pénteken volt, hogy tizenharmadik napja voltak úton a motorosok. Aznap 292 kilométert hagytak maguk után Csík, Háromszék, Brassó, Fogaras vármegyéken keresztül esőben, napsütésben, mese szép tájakon.

– Reggel fél 7-kor melegítettük be a motorokat, és elindultunk Csípszékvízről a Csíki-havasok vonalát követve dél felé. Kézdivásárhelytől már a Háromszéki-havasok mellett haladtunk, itt nyugatnak Brassó felé vettük az irányt. Fogarashoz közeledve távolról a Fogarasi-havasokat pillantottuk meg. Ez a szakasz már a hajdani királyföldi szászok vidéke – írták.

 

A pénteki bejegyzésben továbbá kiemelték: „egyik pihenőnk alkalmával megálltunk Zágonban, Mikes Kelemen ennek a településnek a szülötte, és itt töltötte gyermekéveit Kiss Manyi színésznőnk.”

Délután megérkeztek Fogarasra, a szálláshelyükre. „A 13 nap alatt hála istennek kísért minket a jó szerencse. Hasonlóan, ahogy Szlovákiában Szinnán még időben el tudtunk illanni a vihari elől, itt már akkor érkezett, mikor már fedél volt a fejünk felett. Reménykedünk, hogy a hátralévő három nap alatt is így lesz.”