Belföld Kiemelt hírek

Ezért életbevágóan fontos az Országgyűlés uniós határozati javaslata

Az Országgyűlés kedden lefolytatta a vitát, majd pedig megszavazta a koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről szóló javaslatról. A dokumentum lényege, hogy Magyarországnak nincs szüksége a hitelre, hanem csak a járvány ellen rosszul védekező országoknak, azonban a hitel terheit közösen kell viselnie az uniós országoknak, és közösen kell azt vissza is fizetniük. A kormány álláspontja egyértelmű: más nem mondhatja meg, hogyan és mire költsük el ezt a pénzt, valamint politikamentes elosztásra van szükség.  Magyarország a gazdaság újraindítására, a munkahelyteremtésre és a növekedésre akarja költeni ezt a pénzt – írja az Origo

Az Országgyűlés kedden a kormánypártok javaslatára határozatban szabott feltételeket a kormánynak ahhoz, miként támogathatja az Európai Unió (EU) koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítését célzó hitelfelvételét. A határozati javaslatot az Országgyűlés 128 igen, 16 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta. 

A támogatási feltételeik között szerepel, hogy a szegényebb országok nem kaphatnak kevesebb forrást, mint a gazdagok; a pénzt kizárólag a gazdaság újraindítására, a gazdasági növekedés beindítására, a munkahelyek védelmére és új munkahelyek teremtésére lehet fordítani; továbbá a forrás nem köthető össze olyan politikai és ideológiai feltételekkel, mint a jogállamiság, illetve a bevándorlás kérdésének a megítélése.  

„Foglalkozzon Európa a gazdaság újraindításával, mert jól látható, hogy a jogállami viták azonnal politikai vitákká válnak, és ha összekeverik őket, nem lesz gazdasági újraindítás, nem lesz költségvetés” – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő múlt pénteki rádióinterjújában. A miniszterelnök kijelentette, tudna vétózni, de csak legvégső esetben tenné ezt.

Kövér László (Fidesz) házelnök expozéjában kijelentette: az Országgyűlés nem fog az Európai Unió helyreállítási csomagjához kötött semmilyen politikai feltételt elfogadni. Kiemelte: ha az uniós tagállamok közösen veszik fel a hitelt, a feltételekről is közösen kell dönteniük.Erre a hitelre Magyarországnak nem lenne szüksége, de a déli tagállamok iránti szolidaritásból és az EU működőképességének megőrzése érdekében “egyszeri, a rendkívüli helyzet által kikényszerített kivételes eszközként” hajlandó hozzájárulni – közölte. Hozzátette: de csak akkor, ha mindez kizárólag az EU bajbajutott gazdaságainak stabilizálását és az egész gazdasági közösség versenyképesebbé tételének megalapozását, “nem pedig a IV. Német-Római Szent Birodalom létrehozatalának előmozdítását szolgálja”.

A házelnök kifejtette: a járvány okozta gazdasági krízis jóval enyhébbnek ígérkezik Közép-Európában, mint az EU régebbi, jellemzően déli tagállamaiban. Úgy vélte, a magyar kormány a gazdasági visszaesés mérséklése és a munkahelyek védelme érdekében időben és jó döntéseket hozott.Ezért Magyarország – pénzügyeinek, államháztartásának rendbetétele, a gazdaság növekedési tartalékainak mozgásba hozása és a családok megerősítése után – önerőből is képes kilábalni a jelenlegi gazdasági nehézségekből, nincs szüksége semmilyen uniós mentőövre és a válságkezelés tervezett európai uniós megoldásával nem is ért egyet – mondta.

 

 

Közölte: az EU Bizottsága kidolgozott egy helyreállítási tervet, amelynem veszi figyelembe sem az országok egy főre jutó nemzeti össztermékének mértékét, sem az országok méretét, sem az országok gazdasági problémáinak különbözőségét, így az igazságtalan, a gazdagabb országokat előnyben részesíti a szegényebbekhez képest, a gazdaságaikat okos és figyelmezett politikával rendbe tevő országokat bünteti, míg a fegyelmezetlen költségvetési politikával magukat adósságba verő országokat jutalmazza. Emellett ismét “a brüsszeli bürokrácia egójáról szól: ők már megint jobban akarják tudni, mi a jó megoldás”, mint a kormányok – fogalmazott. Megjegyezte: mindezt meg kívánják fejelni a jogállamisági kondicionalitással, azaz “egy homályos, definiálatlan eljárásrend keretében” a pénzek kifizetését össze akarják kötni “az EU globalista, bevándorláspárti, nemzet-, hagyomány- és családellenes, egyre agresszívebb és egyre destruktívabb elitje által megfogalmazott politikai kívánalmaknak való megfelelés kötelezettségével”.

Kövér László hangsúlyozta: azonban “a Haza nem eladó”, ezért nem lehet “önként felcsatolni a nyakörvet, melyen a lánc végét olyanok fogják, akiknek feltett szándékuk a közép- és kelet-európai kisállamok újbóli gyarmati alávetése”. Közölte: Magyarország már 15 éve az EU egyenjogú és egyenrangú tagja, és “eddig még minden uniós döntéshez lojálisan viszonyultunk”, megvédtük az EU külső határait, és “az uniós forrásokkal igyekeztünk úgy sáfárkodni, hogy mindenki jól járjon általa: mi is, akik kapjuk, s azok is, akik befizetik”.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter felszólalásában aláhúzta, a kormány és a miniszterelnök is kötelező mandátumként tekint majd az Országgyűlés most elfogadni tervezett határozatára. A kabinet álláspontját ismertetve elmondta, az Európai Unió azért készül – eddig nem látott – közös hitelfelvételre, mert egy hasonló mentőcsomag nélkül veszélybe kerülne jó néhány déli tagállam fizetőképessége. Kiemelte, Magyarország jó szövetséges, szolidaritása pedig odáig terjed, hogy kész hozzájárulni egy olyan hitelfelvételt célzó lépéshez, amely idegen a magyar kormány politikájától.

Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője a javaslat benyújtásakor arról beszélt, hogy a Fidesz-KDNP feltételekkel ugyan, de támogatja az Európai Unió azon tervét, hogy hitelt vegyen fel a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítésére. A parlamenti rendkívüli ülést azért kezdeményezték, mertaz ezen a héten sorra kerülő uniós csúcson születik döntés annak a 750 milliárd eurós hitelnek a felvételéről, amelyért a tagállamok vállalják a garanciát – tette hozzá.

 

 

Elmondta: támogatási feltételeik között szerepel, hogy a szegényebb országok nem kaphatnak kevesebb forrást, mint a gazdagok. A pénzt kizárólag a gazdaság újraindítására, a gazdasági növekedés beindítására, a munkahelyek védelmére és új munkahelyek teremtésére lehet fordítani. Továbbá, hogy a forrás nem köthető össze olyan politikai és ideológiai feltételekkel, mint a jogállamiság, illetve a bevándorlás kérdésének a megítélése – fűzte hozzá. “Az ilyen típusú zsarolásnak nem fogunk engedni” – fogalmazott a kormánypárti politikus.

Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió megalakulása óta küzd az eladósodás ellen. Magyarország – folytatta – 2010 óta eredményesen csökkentette a költségvetési hiányt és az államadósságot egyaránt, azt követően, hogy a baloldali kormányok a csőd szélére sodorták az országot. Ezért nagy a tétje az uniós csúcson születő döntésnek – figyelmeztetett. Úgy vélekedett: vannak olyan, elsősorban dél-európai uniós tagállamok, amelyek nem megfelelően kezelték a járványhelyzetet, így ott nagyobbak a gazdasági károk is. Ettől függetlenül a magyar kormány szolidáris az Európai Unió valamennyi tagországával, ezért nyitott a hitelfelvétel iránt – mondta Simicskó István.