Hírek Kék hírek Térség

Enyhítettek a Röszkénél januárban áttört migránsok büntetésén

A Szegedi Törvényszék másodfokú tanácsa megváltoztatta a Szegedi Járásbíróság B. H. vádlottal és társaival szemben határzár tiltott átlépésének bűntette és más bűncselekmény miatti büntetőügyben meghozott elsőfokú ítéletét akként, hogy a kiszabott kiutasítás tartamát egyezően két évre enyhítette az I.r., II.r., III.r. és IV.r. vádlott vonatkozásában. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének az I.r, a II.r, a III.r és a IV.r. vádlottakra vonatkozó részét helybenhagyta.

Az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság nem jogerős ítéletében az I-IV. r. vádlottakat tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépésének bűntettében mondta ki bűnösnek és e vádlottakat egyezően egy év szabadságvesztésre és négy év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte, míg az algériai állampolgárságú V.r. vádlottat határzár tiltott átlépésének bűntettében mondta ki bűnösnek, akit tíz hónap végrehajtásában kettő évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és négy év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélt.

A váddal egyező ítéleti tényállás szerint idén január 28-ján  hajnali 5 óra 30 perc körüli időben a Röszke-Horgos határátkelőhelyen a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a Röszke II. közúti határátkelőhely Szerbia felé vezető, lezárt kapuja melletti forgalomterelő betonkorlátnál lévő, Magyarországnak az államhatár rendje védelmét biztosító kerítés szerb oldalán pontosan meg nem határozható számú, de legalább 50 fős tömeg gyülekezett annak érdekében, hogy Szerbiából Magyarország területére lépjenek.

A tömeg elején lévő, abban részt vevő több személy a dróthálóból álló kerítésre felmászott, azt rángatni kezdték, majd lenyomták, miközben a tömeg folyamatosan tovább gyülekezett, kiabált, erőteljesen egy dallamos szöveget skandáltak, a határkerítés magyar oldalán álló őröknek a „Fuck you magyarski!” kifejezést ordították. A tömegben lévő, az eljárás során ismeretlenül maradt személyek a határzár részét képező kerítést eközben a kerítés mellett lévő forgalomterelő korlátra is felállva, a betonkorlátig letaposták. Azt követően a szerb oldalon tartózkodó, folyamatosan skandáló tömeg a letaposott kerítésen keresztül Magyarország területére özönlött, majd futva az ország belseje felé indult.

Videón a röszkei áttörés! Ipari kamera rögzítette, ahogy mintegy 70 bevándorló áttör a Röszke 2 hatátkelőnél. A biztonsági őrök figyelmeztető lövéseket adtak le, de a legtöbben így is átjutottak. A rendőrök perceken belül megállították őket. A belügyminiszter szerint a rendőrség felkészült az ilyen akciókra. Az #m1hirado rendkívüli kiadásokkal jelentkezik. #brakingnews #tvshow #hungary

Közzétette: M1 – 2020. január 28., kedd

A határzár magyar oldalán szolgálatot teljesítő fegyveres biztonsági őrök ezt látva folyamatosan „Stop!”, valamint „Állj!” kiáltásokkal próbálták a feléjük tartó tömeget feltartóztatni, azonban ez eredménytelen volt, ezért az őrök, testi épségüket féltve hátrálni kényszerültek, valamint rádión keresztül az irányító központtól segítséget kértek, miközben a tömeg a felszólítások ellenére, folyamatosan skandálva tovább haladt az ország belseje felé.

Ennek során az egyik fegyveres biztonsági őr az útlevélkezelő fülkék előtt mintegy 15 méterre, szolgálati fegyverét elővéve, eredménytelen előzetes figyelmeztetés után, a felé tovább szaladó, zavargó tömeg megállítása végett figyelmeztető lövést adott le. A figyelmeztető lövés leadása azonban szintén eredménytelen volt, a tömeg tovább haladt a biztonsági őrök irányába, egyiküket már 5-6 méterre megközelítették, miközben fenyegető jelleggel üvöltöttek, ami miatt újabb kettő figyelmeztető lövés leadására került sor. A többszöri lövés hatására és az időközben a helyszínre érkező rendőrök létszámfölényét látva, a tömeg visszafordult és visszafutottak Szerbiába.

A két palesztin és két szír állampolgárságú vádlott a fenti tömegben oly módon vett részt, hogy a tömeg tagjaként a kerítés letaposását követően, a tömeg viselkedését észlelve, a határzáron keresztül Magyarország területére jogosulatlanul beléptek és az ország belseje felé haladtak, őket a helyszínen Magyarország területén a rendőrök elfogták.

A fentiekkel egyidőben az algériai állampolgár a szerb-magyar államhatáron felállított, az államhatár rendjének védelmét biztosító, határzárként szolgáló kerítésen keresztül Röszke térségében a tömegtől függetlenül, négy, az eljárás során ismeretlenül maradt társával együtt, a kerítésre egy pallót téve, azon átmászva jogosulatlanul Magyarország területére lépett. Ezen vádlottat a rendőrök szintén elfogták.

A vádlottak cselekményükkel megszegték a 2007. évi. LXXXIX törvény 11. §-ában foglaltakat, mely szerint az államhatárt nemzetközi szerződésben vagy törvényben meghatározott feltételekkel, a forgalom számára megnyitott, a forgalom jellegének megfelelő közúti, vasúti vagy vízi határátkelőhelyen, vagy a határátlépési ponton ellenőrzés mellett szabad átlépni. A vádlottak e szabályok betartása nélkül, azaz a belépésre jogosító okmányok hiányában, a szükséges ellenőrzésnek nem alávetve magukat és nem határátlépési ponton, ellenőrizetlenül léptek be az országba.

A bíróság döntésével szemben az ügyész valamennyi vádlott vonatkozásában súlyosítás érdekében, míg a két szír és két palesztin állampolgárságú vádlott és védőik enyhítés, emellett az algériai állampolgárságú vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés végett fellebbezést jelentettek be.

A másodfokú bíróság az ügyben nyilvános ülést tartott, melyen a letartóztatásban lévő I-IV.r. vádlottak jelenlétét telekommunikációs eszköz útján biztosította. Az V.r. vádlott vonatkozásában az ügyet elkülönítette ugyanis a szabadlábon lévő vádlott idézése nem járt eredménnyel.

A nyilvános ülés eredményéhez képest a másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartva folytatta le a bizonyítási eljárást, melynek eredményeként megalapozott és helyes ítéleti tényállást állapított meg és abból helyesen következtetett a vádlottak büntetőjogi felelősségére, azonban a vádlottak vonatkozásában kiszabott kiutasítás tartama kapcsán az ítélet megváltoztatása szükséges, ezért a törvény rendelkezéseinek megfelelően a vádlottakkal szemben kiszabott kiutasítás tartamát enyhítette.

A másodfokú bíróság döntésével szemben fellebbezésnek nincs helye, így az I-IV.r. vádlottak vonatkozásában az ítélet jogerőre emelkedett.