Nagyon jól állunk álmaink megvalósításában, hogy egy napon olimpiai sportág legyen a teqball – árulta el a hirado.hu-nak a magyar fejlesztésű sportág társalapítója, Borsányi Gábor, aki két alapító társával, Gattyán Györggyel és Huszár Viktorral nagy energiákat fektet a sportág terjesztésébe. a hogy most már a nagy sztárok érdeklődnek a játék iránt, amely egyre nagyobb népszerűségnek örvend világszerte. A magyar játékosok a világ élvonalában szerepelnek, és folyamatosan növekszik a hazai utánpótlásbázis. Elhangzott, hogy évente több tízezer darab készül el a különleges, több sportágra kifejlesztett teqballasztalból, amelyet a világ minden részébe exportálnak.

 

– Magyarországon készülnek a különleges teqballasztalok. Hány fő dolgozik a gyártásban, melyek a célpiacok?

– Tavaly decemberben elkészült az egyéni vásárlók számára az összecsukható Lite teqballasztal, ami nagy előrelépést jelentett, hiszen ezek kisebb anyagi ráfordítás mellett érhetők el. A sportág népszerűsítése és ismertsége miatt is fontosak számunkra az egyéni vásárlók. A gyártás és az összeszerelés is részben Magyarországon történik. A 6500 négyzetméteres biatorbágyi logisztikai központban szereljük össze az asztalokat, de Székesfehérváron is vannak alvállalkozóink. A logisztikai centrumban hatvan fő foglalkozik összeszereléssel, és innen szállítjuk ki a terméket a világ összes tájára, évente több tízezer darabot. Elsősorban az európai országokra szeretnénk fókuszálni, de jelen vagyunk Ázsiában és Amerikában is. Azokban az országokban vagyunk erősebbek, ahol már nemzeti szövetségek működnek.

– Az értékesítés hogyan oszlik meg a magánvásárlók és a profi felhasználók között?

– Az összecsukható teqballasztalt a magánemberek veszik, a másik típust intézményi vásárlók, főleg iskolák, önkormányzatok vagy szállodák. Az ipari felhasználásra készült asztalok anyagösszetétel szempontjából nagyon strapabírók. A sportklubok igényeik szerint mindkét típusból vásárolnak, így sok esetben a könnyen összecsukható, mobilabb asztalokat is keresik.

– A teqballasztalt a focin kívül más sportágakban is lehet használni? 

– Igen, rájöttünk, hogy ez egy multifunkciós sporteszköz, ami azért jó, mert nemtől, kortól és tudásszinttől függetlenül mindenki tudja használni. A teqballal együtt öt különböző teqágat, valamint négy parasportot lehet játszani rajta, ezek a teqvoly, a kézilabda-alapú qatch, teqis és teqpong. Ezért külön kezeljük a teqballt ettől a négy sportágtól, amelyeknek önmagukban is hatalmas a tömegbázisa, így az egyes teqágaknak is megvan a létjogosultsága, és a visszajelzések is ezt igazolják. Az egyik teqvolyvideót néhány nap alatt több mint hárommillióan tekintették meg. Komoly pénzdíjas versenyeket is szervezünk. Az első teqpong világbajnokságunkra 52 országból érkeztek versenyzők. A sportágak sikere függ a szabályrendszertől, a versenyeztetéstől és attól is, milyen eseményeket tudunk köréjük rakni. Ezért folyamosan bővítjük a sportcsapatunk létszámát, és szeretnénk a világ minden pontjára elvinni az összes teqballágat.

 

– Ez azt jelenti, hogy ezeknél a sportaktivitásoknál is létrehoznak nemzetközi szövetségeket, hogy koordinálják a versenyeket?

– Jelenleg több mint százhúsz országban vagyunk jelen, és a már bejegyzett teqball nemzeti szövetségek száma ötvenöt, de ez folyamatosan növekszik. Ennek feltételei országonként változnak, valahol szigorúbbak, valahol rugalmasabbak a szabályok.  A Nemzetközi Teqball Szövetség (FITEQ) célja, hogy mindenhova eljuttassuk a sportágat, és megtaláljuk azokat a jó kapcsolattal rendelkező agilis partnereket, akik az adott országban előre tudják vinni a sportágat. Sok energiát és pénzt fordítunk arra, hogy minden kontinensen komoly pénzdíjas versenyeket rendezzünk. A koronavírus-járvány miatt ez most nem egyszerű, de ahogy feloldják a korlátozásokat, ismét hatalmas erővel folytatjuk a szervezést. Nem lehet sportágat felépíteni elérhető sporteszköz, játékosok és szervezett versenyek nélkül. 

– Mik az eddigi tapasztalok? Mennyire lehet érdekes a televíziós társaságoknak a teqball, piacképes ez a sport?

– Első körben az a legfontosabb, hogy a lehető legtöbb nézőhöz eljuttassuk a sportágat. Amikor a szabályokat megalkottuk, próbáltunk a játékosok, a bírók, valamint a helyszíni és az otthoni nézők fejével is gondolkodni. Úgy vélem, hogy sikerült olyan szabályrendszert összerakni, hogy az mindenkinek megfeleljen, hogy a versenyzők élvezzék a játékot, a bíróknak lehetőleg kevés szubjektív ítéletet kelljen hozniuk, és a nézőknek se legyen unalmas, és ne kapcsoljanak el egy közvetítésről. Ez fontos, mivel nagyon felgyorsult világban élünk. Több sporttelevízióval is tárgyalunk, úgy érzékeljük, hogy nagy az érdeklődés a jövőbeni együttműködés iránt, és mi is rugalmasan állunk minden megkereséshez. Különböző versenytípusokat állítottunk össze, a challenger versenyektől kezdve, a Grand Prix-ig, és világbajnokságokig. A versenynaptár kialakítása összefügg a tévés közvetítésekkel.

– Úgy értesültem, hogy változnak a szettponthatárok, és visszatér a 12 pontos verzió a teqball esetében.

– Igen. Húsz helyett 12 pontra csökken egy szett hossza, ezáltal gyorsabb és látványosabb lehet egy mérkőzés. (A győzelemhez két győztes szett kell – a szerk.) Azt vettük észre, hogy a 20 pontos szetteknél a játékosok nem fókuszáltak végig, és sokan úgy gondolták, hogy nem baj, ha mondjuk négy ponttal elhúzott az ellenfél, azt még meg tudják fordítani. A rövidebb szettek esetében viszont sokkal jobban kell összpontosítaniuk a játékosoknak, és már nem fér bele, hogy kiengedjenek, ezáltal még minőségibb játék fog kialakulni.

 

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on google
Google+
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest