Belföld Hírek

A migráció veszélye még nem múlt el

A nemzeti konzultáció bevált eszköz, a nyugati országok társadalmaiban irigylik, hogy a magyarokat megkérdezik például arról, akarnak-e beengedni idegen népességet – mondta a Magyar Hírlapnak Kiszelly Zoltán politológus.

Brüsszelben ismét szóba kerül a migráció, továbbra is dolgoznak a dublini rendszer reformján. A német uniós elnökség vissza fogja hozni a kvótakérdést, összekötnék a szétosztást az EU-költségvetéssel. Tehát a veszély nem múlt el, lépésenként, lopakodó jogalkotással akarják bevezetni a kötelező kvótát – mutatott rá lapunknak Kiszelly Zoltán politológus.

Alapvető kérdéseket feszegetünk, megint az élen járunk – fogalmazott a szakértő annak kapcsán, hogy az újabb magyar tervezet szerint csak a külképviseleteken lehet majd menekültkérelmet leadni. Ismert, az Európai Bíróság döntése értelmében fel kellett számolni a határ menti tranzitzónákat. A magyar kormány nem enged, kitart a határvédelem mellett. Persze ebből megint kötelezettségszegési eljárás lesz, mert az unió nyitva akarja tartani a kaput, beengedné a tömegeket, mi pedig bezárnánk, és a segítséget vinnénk helybe – hangsúlyozta az elemző. Hozzátette, a liberális korban született nemzetközi szerződések megváltoztatásához ugyanakkor szövetségesek kellenek, nagy harc áll előttünk.

A nemzeti konzultáció bevált eszköz, a nyugati országok társadalmaiban irigylik, hogy a magyarokat megkérdezik például arról, akarnak-e beengedni idegen népességet – mondta Kiszelly. Megerősítette, a kormány a legfontosabb, nemzeti sorskérdésekben kikéri a lakosság véleményét, ahogy most a pénzügyi szuverenitásról, illetve a hosszú távú eladósodást jelentő második Soros-tervről, vagy éppen a járványügyi védekezés folytatásáról. Hazánk kitart a patrióta gazdaságpolitika mellett, reméljük, a sikerek folytatódhatnak, ám ezeket veszélyeztetik a brüsszeli, az örökjáradékról is szóló elképzelések. Utóbbiakkal lényegében mi finanszíroznánk a Soros-hálózatot. Ezért is fontos, hogy éljünk állampolgári jogunkkal – húzta alá Kiszelly a konzultáció kapcsán.

Kitért arra is, míg az ellenzék korábban a migrációt, most a koronavírus-járvány veszélyét tagadja, álproblémának nevezi. Politikusaik kétségbe vonják a veszélyhelyzet, illetve a készültség szükségességét, azt mondják, ezeket azért vezette be a kormány, mert diktatúrára tör. Politikai hasznot akarnak kovácsolni a helyzetből. Ezzel szemben a valóság az, hogy az első hullám során sikerrel védekeztünk, szemben a Pesti úti menedzsmenttel – fűzte hozzá.

Közben a múlt héten is tovább apadt a Jobbik, a párt neve immár toxikus branddé vált, az elnök károkat okoz, nem látszik a világos stratégia, menekülnek a politikusok. Ez egy szappanopera, Mirkóczki Ádám kilépése ebben csak egy epizód – összegzett az elemző.

Egy erősödő Magyarország emlékezett meg Trianon századik évfordulójáról, az elmúlt tíz évben szakítottunk a belénk nevelt kishitűséggel – állapította meg Kiszelly. Gazdaságfejlesztési programok indultak az elcsatolt részeken, fontos ugyanis, hogy legyen erős az anyaország, érvényesítve a nemzeti érdeket, szemben a baloldali kormányokkal. Ismét a Kárpát-medence központja lehetünk – magyarázta az elemző, aki szerint ehhez szükség van a lengyel–magyar barátságra is. Aki együttműködik velünk, jól jár.

Kiszelly megjegyezte: bár szép gesztus volt Karácsony Gergelytől a forgalom szimbolikus megállítása június 4-én, közben Gyurcsány Ferenc ismét felrúgta a nemzeti konszenzust, csak hogy szembeálljon a kormánnyal, az internacionalizmus jegyében.