Kiemelt hírek

A megyei önkormányzat is felvette a Csongrád-Csanád nevet

Trianon századik évfordulóján a megyei önkormányzat is felvette a Csongrád-Csanád nevet, a szegedi épület előtt található új megyei névtáblát Gémes László, a megyei közgyűlés elnöke leplezte le, aki beszédében felhívta a figyelmet: legyünk büszkék arra, hogy ennyi évtized után is kitart magyar a magyar mellett!

– A hazát nem a térképeken kell keresni, hanem a szívben és a lélekben. Szerintem azért nem árt, ha a térképen is megtaláljuk, de valóban: szívben és lélekben van a lényeg. Szívekben és lelkekben, mert a haza nem én vagyok, hanem a haza mi vagyunk, összetartozunk – emelte ki Gémes László Szegeden, az önkormányzat épülete előtt.

Mint felidézte, a magyar országgyűlés a 2010. évi XLV. törvényében június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította, a trianoni békediktátumra emlékezve a nemzeti összetartozás erősítésének céljával.

Rámutatott: a békediktátum kapcsán elsőre nem a nemzet összetartozása, hanem a nemzet szétszaggatása szokott eszünkbe jutni, azonban fontos végiggondolni, miért érdemes mégis június 4-én az összefogásra fókuszálni.

A megyei közgyűlés elnöke hozzátetette: a történelemórákon mindenki megtanulja, hogy mi a következménye, ha a politikában a józanész helyére a bosszúvágy és az indulat kerül; a következmény nemzeti sorstragédia lett. Felhívta továbbá a figyelmet, hogy azt is meg kell tanulni, hogy a történelmi események mögött emberi sorsok vannak, amelynek sebei nem gyógyulnak néhány évtized alatt.

Gémes László hangsúlyozta: „bárhogy is akarták a győztes hatalmak, öntudatunkat, méltóságunkat nem tudták földbe döngölni. A magyarság száz éve emlékezik, száz éve őrzi és vállalja büszkén magyarságát, múltját, hagyományait, az elszakított területeken élő magyarokkal való rokonságát.”

navigate_before
navigate_next

– Legyünk büszkék arra, hogy ennyi évtized után is kitart magyar a magyar mellett! És legyünk büszkék arra, hogy végre olyan kormányunk van, mely méltósággal, emelt fővel vállalja az országunkon belüli és a határainkon túli magyarok közötti kapcsolatot, mely mindent elkövet, hogy erkölcsi elégtételt és vigaszt nyújtson mindazoknak, akik bár az országon kívül rekedtek, de magyarnak érzik és vallják magukat – emelte ki. Hozzátette: az ország megyéinek elnevezése ma sem tükrözi teljes mértékben a történelmi Magyarország vármegyéinek az ország mai területén lévő örökségét.

Felidézte: Lázár János, mint az akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter 2017. március 31. napján kelt levelében javaslattal élt a megyei közgyűlés felé, annak véleménynyilvánítását kérve, hogy Csongrád megye neve Csongrád-Csanád megyenévre módosuljon. A Csongrád Megyei Közgyűlés 39/2017. (VI.30.) közgyűlési határozatával döntött Lázár János javaslatáról és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény vonatkozó rendelkezései alapján támogatta, hogy Csongrád megye elnevezése Csongrád-Csanád elnevezésre módosuljon. A megyei önkormányzati döntésről a Miniszterelnökség tájékoztatása megtörtént, mely után pedig az Országgyűlés 19/2017. (X. 5.) OGY határozatával döntött arról, hogy 2020. június 4. napjától Csongrád megye Csongrád-Csanád megyére módosul.

Elmondta továbbá, hogy a névváltozás alkalmából a megyei önkormányzat emlékérme készítésével szeretett volna méltó emléket állítani ennek a napnak, amelynek előlapi oldalán Csongrád-Csanád megye címere, míg a hátoldalán a két megye nevével ellátott pajzs, a megye határvonala, valamint a jelenlegi és a korábbi megyeszékhelyek láthatóak.

– Az emlékezés mellett miénk a legértékesebb örökségünk, a magyar kultúra, és benne a megismételhetetlen, csodálatos igazgyöngy: a magyar nyelv – hangsúlyozta Gémes László, aki ezt követően névre szóló emlékérmeket adott át.