Hírek Makó

Trianonra emlékezve égtek a mécsesek

Lovasfelvonulással, mécses- és fáklyagyújtással és ökumenikus istentisztelettel is megemlékeztek a trianoni békediktátum századik évfordulójáról. Halmágyi Pál beszédében kiemelte: az Országzászló nem csak emlékeztet, hanem valamire hív és tanít is.

Szerda este, a századik évforduló előestéjén lovasfelvonulással kezdődött meg a kétnapos programsorozat, a Makói Lovas Egyesület közreműködésével. A résztvevők az Erdei János Városi Sportcsarnoktól indulva áthaladtak a Csanád vezér téren, a Szegedi, a Kálvin, a Hunyadi, az Úri, az Erdélyi püspök, a Vásárhelyi és az Eötvös utcákon, majd visszatértek a Csanád vezér térre.

A Himnuszt követően az Országzászló előtt Halmágyi Pál beszédében rámutatott: ha egy zászló fel van húzva, az ünnepet jelent, de ez a zászló most nem az árboc csúcsán leng, hanem körülbelül félúton.

– Mit jelent ez? Azt, hogy valami nincs rendben, valami nem teljes, valami nem egész. A zászló félárbocon van. Ha az Országzászló van félárbocon, akkor az ország nem teljes, az ország nem egész. – emelte ki a történész, nyugalmazott múzeumigazgató. Hozzátette: száz évvel ezelőtt a világ akkori urai a teremtő által is tökéletesen megteremtett országot téptek öt részre. Felidézte Apponyi Albert gondolatát, miszerint a Kárpátok koszorúján belül nincs természetes határ, nem lehet olyan vonalat húzni, amely valamennyire is elfogadható lenne.

navigate_before
navigate_next

Rámutatott továbbá, hogy a száz évvel ezelőtti döntésre emlékeztetnek az országzászlók, amelyet minden magyar faluban és városban építettek a két világháború között. Ez a második világháború után berendezkedő új hatalomnak nem tetszett, lerombolták őket, így a makóit is.

– Néhány jobb érzésű makói az éj leple alatt zsákba csavarva mentette ki a törmelék halomból a márványba faragott Szent Koronás országcímert, ez a mai napig megvan – emelte ki Halmágyi Pál, aki továbbá elmondta: az új társadalmi berendezkedés csak pusztított, határon belül és kívül azt akarták, hogy felejtsük el Trianont, és az előtte lévő ezer évet.

– Itt az Országzászló nem csak emlékeztet, hanem valamire hív és tanít is. Arra, hogy nemcsak emlékezni kell, hanem nekünk is tenni kell valamit. Tenni kell valamit azért, hogy a határon túlon is magyarul tanulhassanak a magyar diákok, magyarul szólhasson az orvos a marosvásárhelyi kórházban a magyar beteghez, és március 15-én Kézdivásárhely főterén nyugodtan el lehessen énekelni a magyar Himnuszt. Van még mit csinálni – hangsúlyozta, továbbá hozzátette: másfél évtizeddel ezelőtt másképp tekintettünk az Európai Unióra, de reményét fejezte ki, hogy előbb-utóbb elérjük azt, hogy az európai népek a józan ész, egymás megbecsülése, megértése és tiszteletével nézzenek egymásra.

– Az Úr Isten ezeregyszáz évvel ezelőtt ide vezetett minket, itt vagyunk, és itt is akarunk maradni – zárta gondolatait Halmágyi Pál.

navigate_before
navigate_next

A mécsesgyújtást és a Székely himnusz közös eléneklését követően ökumenikus istentisztelet vette kezdetét a Szervita kápolnában. Igét hirdetett Kondrát Zoltán református elnöklelkész, imádságot mondott Biró István görögkatolikus parókus, Cserháti Sándor evangélikus lelkész, Kotormán István újvárosi református elnöklelkész, illetve Pálfai Zoltán, római katolikus plébános.

Végül a Székelykapu körül száz láng gyúlt, ezzel emlékezve a száz évre.

navigate_before
navigate_next