Hírek Térség

Gulyás László: a Csanád név felvételével hozzájárulunk a hazafias gondolkodáshoz

„A Csongrád-Csanád név ismételt használatával egy ősi elnevezés kerül vissza a köztudatba. Ezt nagyon fontos pozitív fejleménynek tartom” – nyilatkozta a Promenádnak adott interjújában Prof. Dr. Gulyás László. A történész, a Szegedi Tudományegyetem tanára szerint sosem szabad elfelejtenünk, hogy magabiztos, múltjukra büszke lokálpatrióták nélkül nincs fejlődés. Úgy véli: azzal, hogy Csanád vármegye nevét ismét feltettük a térképre, hozzájárultunk a megyében élők hazafias gondolkodásmódjának formálásához.

-1920. június 4-én, azaz 100 éve írták alá a trianoni békeszerződést, békediktátumot. Ön szerint mi az azóta eltelt egy évszázad tapasztalata a magyar nép számára?

– A trianoni békediktátum a magyar történelem legnagyobb tragédiája. Az ország területének és lakosságának kétharmadát elcsatolták.

Különösen fájó, hogy az akkor 10 milliós magyar nemzet tagjait több állam (Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia és Ausztria, de jutott magyar Lengyelországba és Fiuméba is) keretei közé zárták. A nemzet minden harmadik tagja, közel 3,3 millió magyar kisebbségi sorba került. A kisebbségi magyarok az elmúlt 100 évben számos sérelmet és üldöztetést szenvedtek.  Az utódállamok uralkodó nemzetei, a csehszlovákok, a románok és a szerbek megpróbálkoztak a magyar kisebbséget mindenféle eszközzel (a kulturális jogok megvonásától egészen a magyarirtásig) felszámolni.

Mindezek ellenére a magyarság megfogyva bár, de itt van a Kárpát-medencében, él és dolgozik.

– Mi Trianon mai üzenete?

– Talán az Ismerős Arcok zenekar egyik száma, „Az egy vérből valók vagyunk” a legjobb üzenet.  A magyarok akár az anyaországban, akár valamelyik utódállamban élnek, egy és ugyanazon magyar nemzet tagjai. Ezért Trianon 100 év után nemcsak a gyászról, hanem az összetartozásról is szól.

Az Összatartozás Napja az üzeni, hogy össze kell kapaszkodnunk, csak így tudunk megfelelő választ adni a 21. század kihívásaira.

– Milyennek találja Magyarország kapcsolatait a szomszédos országainkkal?

– Romániában, Szlovákiában és Szerbiában még napjainkban is jelentős számú magyar kisebbség él. Ezeket a magyar kisebbségeket számos hátrány éri magyar voltuk miatt. Napjainkban ez különösen igaz ez Romániára, ahol éppen egy román belpolitikai játszma szenvedő alanyaivá váltak.

Ezért napjainkban nagyon feszült a Magyar Állam és Románia viszonya. Amit még tovább ront az az esemény, hogy Bukarest román állami ünneppé nyilvánította a trianoni békediktátum aláírásának napját. Ez provokáció mind Magyarország, mind a romániai magyarság ellen.

–  A százéves évforduló alkalmából Lázár János javaslatára átnevezik Csongrád megyét Csongrád-Csanád megyére. Mi erről a véleménye?

– A magyar állam 1000 éves múltra tekint vissza. A Szent István-féle államalapítás után rövid idővel került fel Csanád vármegye neve a térképre.  Így Csanád vármegye egyike a magyar állam első vármegyéinek.  Erre a fontos történelmi tényre hívja fel a figyelmet a megye névváltoztatása. A Csongrád-Csanád név ismételt használatával egy ősi elnevezés kerül vissza a köztudatba. Ezt nagyon fontos pozitív fejleménynek tartom.

– Mit befolyásolhat az új név a térség jövőjében?

– Az egészséges nemzettudat szempontjából nagyon fontos, hogy ismerjük és büszkék legyünk tágabb (Magyarország) és szűkebb (az a település ahol élünk) hazánk történelmére. Azzal, hogy Csanád vármegye nevét ismét feltettük a térképre, hozzájárultunk a megyében élők hazafias gondolkodásmódjának formálásához.

Ez pedig fontos eleme a jövő sikereihez vezető úton. A gazdaságot, a kultúrát és a politikát emberek csinálják, ezért sosem szabad elfelejtenünk, hogy magabiztos, múltjukra büszke lokálpatrióták nélkül nincs fejlődés!

 

Borítókép forrása: Magyar Demokrata