Hírek Makó

Farkas Éva Erzsébet: eszmei kárpótlást jelent a Csanád név visszaállítása

A térség nemzeti identitásának erősítésében az egyik legfontosabb előrelépés, hogy Trianon százéves évfordulóján Csongrád-Csanád lesz megyénk új neve, mondta el Farkas Éva Erzsébet a Rádió7 műsorában, amelynek Halmágyi Pállal együtt volt a vendége.

Makó polgármestere a műsorban hangsúlyozta, június 4.-e a magyaroknak, és így a makóiaknak is egyrészt az emlékezés napja, a nemzet összetartozásának napja, idén azonban a megye névváltásának köszönhetően egy eszmei kárpótlás napja is lesz.

Farkas Éva Erzsébet kiemelte, Makót a trianoni döntésnek köszönhetően, ha személyi veszteségek nem is, de a gazdasági, kulturális károk hatalmas mértékben érintették. Hozzátette: a 2014-es választások után az új képviselőtestület az első döntései között tűzte ki azt a célt, hogy támogatják az eszmei kárpótlást segítő törekvéseket, ebben pedig nagyon sokat köszönhetnek a makói helytörténészeknek.

A nemzeti identitástudat erősítését szolgálta többek között a 2017-es országzászló állítás is, ám a legfontosabb döntés ebben a Csongrád-Csanád megyenév változás, amelyért a polgármester köszöntet mondott az országgyűlés elé az erről szóló indítványt benyújtó Lázár Jánosnak.

Mint Farkas Éva Erzsébet kiemelte, Makó egész éves programsorozattal szeretett volna készülni erre az önkormányzat ezért emlékbizottságot is létrehozott tavaly, a járványügyi helyzet azonban felülírt mindent. Éppen ezért is nagy öröm a város számára, hogy ha korlátozottabb formában is, de megtarthatóak a megemlékezések.

A Rádió7 műsorában Halmágyi Pál nyugalmazott múzeumigazgató elmondta: az 1920-as békediktátum akkoriban annyira természetellenes volt az emberek számára, hogy senki nem hitte el, ezt meglehet csinálni. A két világháború között ezért a revízió lehetősége élő valóság volt, mert úgy gondolták, ez nem maradhat így.

A történész a műsorvezető kérdésére megerősítette, hogy ezzel a diktátummal halálra akarták ítélni a magyarságot, mert antant nagyhatalmak úgy gondolták, hogy könnyebb a szovjeteket feltartóztatni, ha sok kis velük szövetséges állam lesz. Ez pedig nagyobb érdek volt, mint Magyarország egyben tartása, mutatott rá.

A fiatal nemzedékekkel kapcsolatosan Halmágyi Pál kiemelte, a szocializmusban tudatosan elhallgatták az ország szétdarabolásával járó döntést, erről beszélni csak a rendszerváltás után lehetett nyilvánosan, de ma lehetőség van személyes tapasztalatokat szerezniük. Erre a történész a határon túli, magyarok lakta területekre szervezett osztálykirándulásokat hozta fel példaként. Ezekkel talán érzelmileg átélhetőbbé tehető számukra, hogy száz évvel ezelőtt mekkora károkat szenvedett az ország.