Blog

Hatások(k)

Mert az eltelt időszaktól többet kaptunk, mint azt gondoltuk volna.

Ha készítettünk az idei esztendő elején egy kívánság vagy elvárás listát (én mindig szoktam), amiben lejegyeztük, mit szeretnénk 2020-ra, akkor talán nem tévedek, ha azt állítom, hogy mindenkié kicsit másként alakult eddig, mint azt tervezte. Lehet, hogy a végén sok lesz a pipa, de időben eltolódva, némi csavarral és kacskaringóval megoldva. Persze, nem lesz meglepetés, ha sok bejegyzés végül törlődik és későbbi megvalósulásra vár (nem kell agyalni, mit kívánjunk jövőre). De talán lesz szép számmal nem tervezett, nem is remélt új teljesítés az összegzéskor. Nálam biztos.

Álmomban nem gondoltam, hogy képes vagyok vállalhatóan másnak hajat vágni, hogy bepróbálkozok szobafestéssel vagy a virtuális térben veszek részt programokon és mindez még tetszeni is fog. Bevallom, ha az utóbbi hetek eseményei nem teremtenek ehhez kényszerű kereteket, biztos nem teszek ilyen felismeréseket. Bizonyára többen vagyunk, akik új területeken próbálták ki magukat mostanság és talán még sikereket is bezsebeltek itt-ott. Azt tapasztalom, a megváltozott feltételek sokakból kreativitást és aktivitást váltottak ki. Nyilván, ez a túlélés egyik fontos eleme is volt, de azért abban mindenképpen segített, hogy rájöjjünk, többre vagyunk képesek, mint azt képzeltük magunkról. És lehet, hogy mástól ezért nem kaptunk elismerést, de a magunk vállát mindenképpen megveregethetjük érte és ebből még energiát nyerhetünk a későbbiekre. Az meg főleg siker, ha másokra is tudtunk gondolni vagy hatni ösztönzőleg, esetleg humort is becsempésztünk a falaink közé (még ha kínunkban is tettük).

Most, amikor már túl vagyunk online ballagáson, tudunk digitális tananyagot készíteni, megtanultunk szinte mindent kütyük által intézni és már nem felejtjük el az idősávokat meg a maszkot a bevásárláskor, akkor talán felismertük azt is, mi és ki igazán fontos az életben. Hogy minden új tudományunk ellenére nem tudunk élni ölelés és a szeretteink közelsége nélkül; hogy tényleg az egészség a legfontosabb a világon; hogy együtt, szabadon minden könnyebb és hiába van meg mindenünk, ha falak választanak el bennünket; hogy annyira tud hiányozni egy kézfogás vagy egy szabályok nélküli, önfeledt pillanat, hogy az már fáj.

És talán éppen emiatt a kívánságaink a jövőre nézve is sokat változnak; egyszerűbbek, tisztábbak és nagyon emberiek lesznek. Mint talán az egész világ is.