Makó Színes

Kerékpározással emlékeztek az árvízi eseményekre a SZIGNUM dolgozói

Nagyjából 10 km-es biciklitúrát tett május 21-én a makói kéttannyelvű iskola maroknyi csapata.  Az 1970-es árvízi védekezés főbb helyszíneit felkeresve, először a Hadár lejáróhoz, majd a város frissen felavatott árvízi emlékjeléhez látogattak a résztvevők.

Fél évszázados esemény előtt tiszteleg a makói kistérség a napokban; a rendkívül csapadékos 1970-es esztendő májusának közepén rendelték el a Maros vízállása miatt a legmagasabb, harmadfokú árvízvédelmi készültséget a településen. – Május 21-én, miután előző éjszaka 624 cm-rel tetőzött a Maros, és a város alatt a jobb oldali gáton félelmetes buzgárcsoport alakult ki, a védelmi bizottság Makó, Maroslele és Óföldeák azonnali kiürítése mellett döntött. A rendkívüli helyzet minden tekintetben példás összefogást eredményezett. Az átázott töltések mentén mérnökök, technikusok, vízügyi szakemberek, búvárok százai, több ezer makói férfi, valamint a rendőrség, tűzoltóság, magyar és szovjet katonai alakulatok küzdöttek folyamatos, megfeszített munkával napokon keresztül – ismertette az eseményeket Horváth János. A SZIGNUM igazgatóhelyettesének személyes, családi élményei is vannak a történésekről. – Néhány óra leforgása alatt megszervezték mintegy 16-18 ezer ember Hódmezővásárhelyre, Szentesre, illetve a környező falvakba szállítását és ottani fogadását vonatokkal, buszokkal, teherautókkal. Ilyen méretű kitelepítésre Európában még soha nem volt példa. Mi is vendégül láttunk egy ismerős baráti családot a veszély elmúlásáig – idézte fel emlékeit a túra szervezője, aki a SZIGNUM idei Csapat évében, az összefogásnak erre a szép példájára újságcikk-sorozattal és a mostani kerékpározással is fel akarta hívni a figyelmet.

navigate_before
navigate_next

A tisztelgők először a Landori erdők mellett, a Hadár lejárónál található emlékoszlopot keresték fel, amelynél a legkomolyabb védekezési munkálatok folytak. – Nagyon jól ismerem ezt a környéket, gyermekkoromban sokat kirándultam erre. Az árvízi eseményekkor 8 éves voltam és anyukámmal Vásárhelyen töltöttük a kitelepítés heteit – tudtuk meg Majoros Mártontól, a program egyik tagjától. Egy másik résztvevő Apátfalván élte át a nem mindennapi időszakot. – A töltés kritikus pontjainál a katonák vascölöpöket vertek le, illetve rengeteg homokzsákkal védték az emberek a falut. A kialakult kisebb buzgárt azonban sikerült megfékezni, így a falu lakossága itthon maradhatott – gondolt vissza Varga Ferenc. A kis társaság a felújított Maros-töltésen visszatekerve, az újonnan felavatott árvízi emlékjelnél zárta a jubileumi biciklitúrát.

navigate_before
navigate_next