A község határában lévő árvízi kapu fontos szerepet játszik majd az öntözésben, nem csak a megyei részeken, de egészen a mezőhegyei Nemzeti Ménesbirtok területéig. Ez utóbbi miatt fejlesztik 23 millióból a Sámson-apátfalvi öntözőcsatornát, mely a Marosból kapja a vizet.

Még 2017-ben egy augusztusi kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be, hogy új öntözési rendszert telepítenek Mezőhegyes és Apátfalva között. A beruházás megvalósulásával többszörösére nőhet majd az a terület, amelyet Csongrád és Békés megyében öntözni lehet, ami jelentősen javítja majd a mezőgazdasági termelés hatékonyságát.

A tervezés még abban az esztendőben megkezdődött, s mára elkészült az árvízkapu a Sámson-apátfalvi öntözőcsatornán, Apátfalva külterületén. Bár a munkálatok befejezésének határideje eredetileg tavaly, október 30-a volt, ám az Országos Vízügyi Főigazgatóság, mint a projekt kedvezményezettje közölte, a projekt előrehaladásában olyan előre nem látható problémák merültek fel, mely a támogatási szerződés módosítását tette szükségessé. A szerződésmódosítás még 2019-ben megtörtént, így az irányító hatóság jóváhagyásával és a teljes projekt lezárása 2020. október 7-re módosult.

Az apátfalvi árvízkapu egyébként az egyik igencsak fontos eleme a Mezőhegyes-Apátfalva közti öntözőcsatorna 23 millió forintból zajló építésének, bővítésének. A jelentőségét egyébként a két megye öntözhető területe bővítésén túl az immár állami tulajdonú Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. működtetésének biztosítása is adja.

Ez utóbbi vetőmagüzemét a francia tulajdonú Limagrain Hungary Kft.-től vásárolta vissza a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.,, mely tavaly 2 ezer hektár öntözhető területen termelt hibridkukorica-vetőmagot, és a vetőmagüzem visszaszerzésével lehetősége nyílik feldolgozott, fémzárolt vetőmagok előállítására is.

Az évente megtermelt, 10 ezer tonna vetőmag 400 ezer hektár kukoricaterület bevetésére elég, így Mezőhegyes a minőségi vetőmagot már ma is a teljes hazai takarmánykukorica-terület 40-50 százalékára biztosíthatná. Továbbá a mennyiség növelése érdekében további beruházásokat is tervbe vettek. A vetőmagtermeléshez szükséges öntözés fejlesztésére 40 milliárd forintos programot indítanak, amellyel az egyidejűleg 3 ezer hektárra bővítik az öntözhető területet. Ehhez a vetésváltás miatt 6 ezer hektáron kell kialakítaniuk az öntözéshez megfelelő feltételeket. A jelenlegi öntözőrendszer 22 db centerből, 4 db tömlős lineárból, 9 db csatornás lineárból, valamint 24 db csévélődobos öntözőből áll. Ez a rendszer nagyjából 2450 hektár területet tud egyidejűleg öntözni. Mezőhegyes öntözővízzel való ellátása kétoldalú betáplálással történik. Az egyik a Maros vízkivételére épülő Szárazér Élővízi öntözőrendszer. Az aradi vízkivételtől jut el a Szárazér csatornán keresztül a Mezőhegyesi – élővíz csatornába. A másik az Apátfalva – Mezőhegyesi öntözőrendszer, mely a Maros vizét öt átemeléssel juttatja el Mezőhegyesig – írja a Ménesbirtok honlapja.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on google
Google+
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest