Hírek Térség Top

Az almafa mellé állítják a nagylaki Trianon emlékművet

Egy sziklatömbön álló kereszt lesz a nagylaki Trianon emlékmű, mely kereszt része már elkészült. Az elkerülő út és az állatitató közötti területen állítják majd fel, a trianoni almafa közelében.

A nagylaki képviselő-testület még tavaly októberi ülésén határozta el, hogy emlékművet állít a száz évvel ezelőtt, 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátumnak.  A Trianon emlékmű Szügyi László fafaragó művész és Kovács Sándor sírköves együttműködésével készül.

– Már készítés alatt áll a keresztünk, s a majdani alapzataként szolgáló sziklát is legkésőbb jövő héten leszállítják. Az emlékmű táblája is készül – avatta be portálunk olvasóit a részletekbe Kolozsvári Rozália. Nagylak polgármestere hozzátette, hogy a Trianon emlékművet a nagylaki elkerülő út és az állatitató közötti területen állítják majd fel. A szépen fejlődő, február 27-én ültetett trianoni almafa mellé.

– A helyszínen még végeztünk elő munkákat, azaz fel van töltve az emlékmű helye, s a járdarész is. Így már csak a sziklát, illetve a ráillesztendő keresztet várjuk, hogy azokat június 4-ére összeállítva felállíthassuk – tette hozzá Kolozsvári Rozália.

A keresztkészítés fázisai

Nagylak polgármestere elmondta azt is, hogy az emlékmű szikla alapja harminc-negyvenezer forintba kerül, a helyszínre szállítása körülbelül százezer forint lesz. – Szügyi László fafaragó művész azt mondta, hogy a kereszt négy-ötszázezer forint lesz, az emléktábla árát még nem tudom – sorolta a polgármester a költségeket. – Azt még nem találtuk ki, hogy mi lesz a táblára írva. Arra gondoltam, de még nem egyeztettem róla a képviselőtársaimmal, hogy ugye az almafánál már eleve van egy idézet, így lehet, hogy a fekete színű emléktáblán nem lenne más, mint a Magyar Királyság és az mai Magyarország térképe – tette hozzá Kolozsvári Rozália, Nagylak polgármestere.

***

A trianoni békeszerződés következtében két Nagylak jött létre, a régi Románia területén maradt, az új, melyhez az 1905-ben alapított kendergyár is tartozik, 1921 október elsején alakult meg. A békeszerződés következtében a két országot elválasztó vaskerítés a gyár udvarának közepén húzódott, s a munkások határátkelési igazolvánnyal tudtak dolgozni. 1922. február 20-án a magyar-román határmegállapító bizottság végül a lentelepet valamennyi szántóval, a vasútállomással és a vasútvonallal Magyarországnak ítélte, cserébe Mezőhegyesnél ugyanakkora területet kapott Románia. A magyar oldalnak ítélt 2000 holdnyi területen,a vasútállomás környékén 512 lakossal alakult meg az önálló község, mely azonban csak 1925-ben kapott önálló rangot.