Hírek

Virágvasárnapi szokások Makón

A húsvétot megelőző vasárnap a virágvasárnap, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe. Az ehhez köthető szokásokról a József Attila Múzeum közösségi oldalán tett közzé bejegyzést.

Ezen a napon a 7. sz. óta pálmát szentelnek. Nálunk ezt a barka helyettesíti. A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű népszokás, de a szentelt barka, mint egyik legjelesebb szentelmény, nagyon fontos szerepet kap a népélet számos területén. Felhasználása az egész magyar nyelvterületen igen sokrétű. Használták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására.

Makón a római és görög katolikus lakosság körében a mai napig él a barkaszentelés. Régen a pap adta a barkát, ma a hívők viszik. A megszentelt barkát a pap a templomban elhelyezte, és mindenki vehetett belőle. Otthon a sublótra, vagy a tükör háta mögé került, majd vagy az eresz alá bújtatták, vagy fölvitték a padlásra. Célja mindkét esetben ugyanaz: ne csapjon a házba a villám. Voltak, akik az istálló eresze alá tűzték, szintén védelmi céllal. Ma már nem ilyen kötött a szentelt barka helye, több helyen vázában tartják. Egyedi, de még élő szokás, hogy villámcsapás vagy jégverés megelőzésére a tavaszi munkák közben a kert minden sarkába tűzdelnek a szentelt barkából.

Városunkban is ismert volt a szentelt barka egészségmegőrző szerepe. A jószágok ételébe szórtak belőle, valamint egy vastagabb barkaággal kevergették a disznók eledelét Feltételezhető, hogy Makón is gyakorolták valaha azt a Kiszomboron ismert szokást, hogy egy-egy rügyet letörtek és kereszt alakban a ló, tehén homlokán szétdörzsölték, hogy a villám elkerülje – olvasható a bejegyzésben.