Koronavírus Külföld

Minden eddiginél pontosabb képünk lesz a járvány terjedéséről

Az Egészségügyi Világszervezet vérminták vizsgálatán alapuló átfogó kutatási programot indított a COVID-19-fertőzés terjedésének minden eddiginél pontosabb felmérésére azoknál a korcsoportoknál is, akik noha a kevésbé veszélyeztetettek közé tartoznak, de tünetmentességük, vagy enyhe tüneteik ellenére is komoly szerepük lehet a fertőzés átadásában – írja az Origo.

Az országokon átívelő program a SARS-CoV-2 vírus elleni antitestek megjelenését, valamint a tünetmentes fertőzöttek természetes immunreakcióit is vizsgálat alá veszi a vírus elleni leghatékonyabb küzdelem stratégiájának megalapozásához.

Annak érdekében, hogy pontosan felmérje, hány ember fertőződött meg az új koronavírussal, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) összehangolt kutatást tervez vérminták vizsgálatára, amelynek központjában a vírus elleni antitestek kimutatása áll.

A Szolidaritás II.-nek nevezett program, amelyben már most több mint fél tucat ország vesz részt világszerte,  az elkövetkező napokban indul el – nyilatkozta a Science tudományos szaklapban Maria Van Kerkhove, aki a WHO COVID-19 projektjének koordinálását segíti.

Az esetek valódi számának ismerete – beleértve a többségi, enyhe tünetekkel járó eseteket is -, a COVID-19 prevalenciáját és halálozási arányát segít meghatározni nagy pontossággal a különféle korcsoportokban. Ez a vizsgálat a politikai döntéshozóknak is komoly segítséget nyújt abban, hogy eldöntsék, mennyi ideig tartanak a járvány miatt elhatározott leállások és karanténok. 

„Ezekre a válaszokra nagy szükségünk van a vezetéspolitikához is” – mondta a WHO egészségügyi veszélyhelyzetek ügyvezető igazgatója, Michael Ryan, a március 27-én megtartott sajtótájékoztatón.

 

 

A vírust közvetlenül kimutató tesztek világszerte már több mint egymillió esetét azonosították a COVID-19-fertőzésnek. De a tesztek hiányosságai miatt sok eset, különösen az enyhék, rejtve maradnak. A WHO által szorgalmazott ellenanyagtesztek jobban megvilágíthatják a vírus valódi terjedését, mivel felismerhetik azt is, hogy valaki a múltban megfertőződött-e, és olyan antitesteket is kimutathat, amelyek védelmet nyújthatnak a jövőbeni fertőzés ellen.

A nagy gyógyszerkutató központok és laboratóriumok a világ minden táján megfeszítve dolgoznak az emberi vérben lévő COVID-19 elleni antitestek tesztelésére alkalmas módszerek kidolgozásán. A szakembereknek pontos technológiájuk van az ellenanyagok mérésére, ám a kereskedelmi tesztek (amelyek még nem állnak kellően széles körben rendelkezésre) megbízhatóságát továbbra is értékelik, így többek között a WHO.

A Szolidaritás II. program a „háromirányú megközelítés” utolsó része, amelynek az a legfőbb célja, hogy a lehető leggyorsabban annyi adatot gyűjtsön össze az antitestekről, amennyit csak lehetséges – mondja Van Kerkhove. A WHO több olyan ország kutatójával is együttműködik, amelyekben már kialakultak a jelentős járványgócok. Az egyik elsődleges cél annak a felmérése, hogy hány ember rendelkezhet a COVID-19-vírus elleni antitestekkel.

Ezek a vizsgálatok “elengedhetetlenül fontosak a COVID-19 epidemiológiájának megértéséhez” – mondja a WHO szakértője, amelyek elvégzéséhez azonban mindeddig egymástól kissé eltérő módszereket alkalmaztak.

A WHO számos szabványos protokollt dolgozott ki és tett közzé az úgynevezett korai vizsgálatok – ideértve az ellenanyag-vizsgálatokat is – elvégzéséhez, ezért a különféle országok és kutatócsoportok egységesíthetik az adatgyűjtést a járvánnyal kapcsolatos lényeges következtetések levonásához.

Az Egészségügyi Világszervezet segít abban, hogy az egyes országok, valamint kutatócsoportok a vizsgálati módszereket a helyi körülményekhez igazítva egységes szempontok szerint végezzék el mindenhol a teszteket.

A Szolidaritás II. lehetőséget ad a programban részt vevő országoknak a nagyszabású antitestkutatási eredmények összegyűjtésére, amelyek nagyon fontos lépést jelenthetnek a fertőzés természetrajzának pontos feltárására,előmozdítva ezzel a járvány elleni globális védekezést. Ez a projekt lényegében a Szolidaritás I. program kiterjesztett folytatása.

A Szolidaritás I. programot – amely egy lehetséges metrikus kísérlet a COVID-19-kezelésekről -, a WHO a múlt hónapban indította el, és már a Szolidaritás III. kidolgozása is folyamatban van jelenleg, nyilatkozta Michael Ryan.

A Szolidaritás III. arra fog fókuszálni, hogy megvizsgálja azokat a gyógyszereket, amelyeket az egészségügyi dolgozók és a vírusfertőzés magas kockázatának kitett személyek, elsősorban az időskorúak, illetve a krónikus betegségben szenvedők használhatnak a COVID-19-fertőzés hatásainak csökkentése érdekében. A Szolidaritás II. első eredményei Van Kerkhove szerint néhány hónapon belül elérhetővé válnak, bár a vizsgálat teljes időtartama legalább egy évet fog igénybe venni.

 

 

A több, jelenleg is folyamatban lévő kisebb antitestfelmérés rövid idő alatt meghozta az első korai eredményeket. Jay Bhattacharya, a Stanford Egyetem szakértője elmondta, hogy a jövő héten a kaliforniai Santa Clara megyében már ötezer emberen fogják elvégezni a COVID-19-fertőzéssel kapcsolatos antitestek kimutatására alkalmas teszteket, a WHO protokollja szerint.

Kedden a Bonni Egyetem kutatói 1000 ember antitestvizsgálatát kezdték el Heinsberg nyugati régiójában, amely Németország egyik legnagyobb járványgóca. (Számos lakos fertőződhetett meg például Langbroich-Harzelt településen, a február végén megrendezett helyi karneváli ünnepségen.) Hendrik Streeck, a Bonni Egyetemi Kórház virológusa szerint kollégái a WHO protokolljait használják a vizsgálatok elvégzéséhez, és a vizsgálati eredményeket már a jövő héten be lehet jelenteni.

Ezek választ adhatnak arra a fontos kérdésre, hogy a megerősített koronavírus-fertőzéses esetek valóban ritkák-e a gyermekeknél és a tizenéveseknél, akik jellemzően csak enyhe tünetekkel rendelkeznek, és így kevésbé valószínű, hogy teszteljék őket. 

De ennél a korcsoportnál azért is maradt el eddig a szűrés, mert úgy tartják, hogy náluk kisebb az esély a megfertőződésre. Viszont a velük kapcsolatos helyzet pontos tisztázása elengedhetetlen annak eldöntéséhez, hogy a vírus mennyire terjedhet vajon az iskolákban, illetve a napközi otthonokban. A vizsgálatok azt is feltárhatják, hogy a népesség hány százaléka rendelkezik valamilyen természetes immunitással a vírus ellen. 

“Hihetetlen az a tény, hogy mindössze három hónappal [a betegség első felismerése után] már ezekről a vizsgálatokról beszélünk” – mondta Van Kerkhove. Hozzáteszi, hogy egyelőre még minden publikálásra kerülő eredményt előzetes megállapításként kell kezelni, de a Szolidaritás II. program megalapozott válaszokat fog adni mindenkinek ezekről a fontos kérdésekről.