Kiemelt hírek Térség

Lázár: Vásárhely számára új életminőséget hoz a tram-train

A magyar GDP-hez mérten ugyan kicsi, de nemzetgazdasági szempontból mégis igen jelentős beruházás a Hódmezővásárhelyt Szegeddel összekötő vasútvillamos, mely szervesen illeszkedik a kormányzat által megvalósítani kívánt déli vasút programba – mondta el Lázár János, a dél-alföldi régió közlekedési fejlesztéséért felelős kormánybiztos. A politikus megerősítette: a tram-train 2021 őszén megkezdi működését, és arról is szólt: míg Szeged és Vásárhely kapcsolatában az egy meg egy eddig kettő volt, a jövőben három lesz!

Lázár János a Debrecenben a XIII. Városi Villamos Vasúti Pálya Napon tartott előadásában mutatta be részletesen, hogyan illeszkedik a magyar kormány tudatos és tervszerű fejlesztéspolitikájába a Hódmezővásárhelyt Szegeddel összekötő tram-train projekt.

2030-ra elérhetjük az EU-átlag 85 százalékát

A kormánybiztos kiemelte, az Orbán-kormány 2010 óta azért dolgozik, hogy Magyarország a Kárpátoktól délre fekvő régió egyik legerősebb, meghatározó állama legyen, ami elválaszthatatlan az ország gazdasági erejétől. Ennek kapcsán két adatra hívta fel a figyelmet. Hazánk az elmúlt 150 esztendőben két alkalommal volt képes utolérni vagy lekörözni az európai vetélytársait: az 1910-es évek elején, az akkorra elkészült, részben kötöttpályás közlekedési beruházásoknak köszönhetően, majd az 1930-as évek második felében is látható távolságba került az osztrák GDP. Lázár szerint Magyarország mai gazdasági erejét tekintve rendkívül ambiciózus célkitűzés, hogy 2030-ra érjük el az EU társadalmi fejlettségének, kereseti viszonyainak 80-85 százalékát, mert míg az osztrák GDP jelenleg 44-45 ezer euró/fő, addig a magyar jóindulattal magyar 15 ezer euró/fő.

„Több évszázados dilemma Kelet-Közép-Európa és az itt élők felzárkóztatása a nyugati életszínvonalhoz. Nyilvánvaló, hogy a társadalom és gazdaság fejlődése a közlekedés mint gazdasági versenyképességi feltétel nélkül elképzelhetetlen. A magyar kormány éppen ezért fordít erre kiemelt figyelmet a fejlesztéspolitikájában” – mutatott rá.

Úgy folytatta, a 2007 és 2020 közötti két uniós ciklusban hazánk összességében mintegy 50 milliárd euró fejlesztési forráshoz jutott, ennek hatására ma az Európai Unió teljesítményének 65 százalékát volt képes elérni. „Ha elég ambiciózusak és elszántak vagyunk, ha ezen az úton haladunk tovább, akkor 2030-ra elérhetjük akkor az EU-átlag 85 százalékát, ami azt jelenti, hogy azt követően Magyarország a fejlettsége miatt már nem részesül felzárkóztatási célú forrásokban” – mutatott rá, mit tart reális kormányzati célkitűzésnek.

A kormánybiztos szerint azonban ahhoz, hogy ide eljussunk, szívós, kitartó munkára van szükség, például a magyar gazdaság versenyképességének folyamatos növelésére. Ennek fontos eszköze a közlekedés korszerűsítése, a mobilitás növelése.

A versenyképesség kulcsa a közlekedésfejlesztés

„A helyzet ma a következő: Magyarországnak szüksége van az EU-ra, ugyanakkor az EU-nak is legalább ennyire szüksége részben gazdasági, részben versenyképességi, részben demográfiai okok miatt Magyarországra, a V4-ekre, közép-kelet-európai régióra. Tagadhatatlan tény, hogy a V4-ek és a velük szövetséges Horvátország és Románia jelentheti az EU gazdasági tartalékát. Ebben a régióban még rendelkezésre állnak azok a munkaképes korosztályok, melyek munkaerővel láthatják el az európai munkaerőpiacot, hozzájárulhatnak Európa gazdasági versenyképességének növekedéséhez. Ennek a feltétele azonban egyértelműen ennek a régiónak a fejlesztése, a közlekedési infrastruktúra javítása, az átjárhatóság biztosítása” – húzta alá.

Lázár szerint tehát nemcsak nemzeti, de összeurópai érdek is, hogy jelentős közlekedésfejlesztési programok valósuljanak meg itt, hogy a régió lakossága, fogyasztói, munkaereje át tudjon járni az országhatárokon. Az egyik ilyen szimbolikus projekt az általa menedzselt déli vasút koncepció, melyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter támogatásával tett a miniszterelnök asztalára. Ennek keretében a tervek szerint a következő években megtörténhet az 1920 előtt működős vasútvonal teljes reorganizációja, 500 kilométernyi vasútfelújítást és -építést tűzött ki célul a kormány a Debrecen–Nagyvárad–Nagyszalonta–Békéscsaba–Orosháza–Hódmezővásárhely–Szeged–Szabadka–Baja–Szekszárd–Bátaszék–Pécs összeköttetés megteremtésével.

„Ez a 850 milliárd forint nagyságrendű beruházás nemcsak nagyívű, de észszerű is. Egyrészt ugyanis az ország keleti és déli határvidéke komoly munkaerő-tartalékkal bír, ráadásul a határ menti térség integrációjára is lehetőség nyílik” – húzta alá a kormánybiztos.

A mobilitás javításával Nyugat-Európa csábítása ellen

Felhívta a figyelmet, miközben a magyar munkaadók máris munkaerőhiánnyal néznek szembe, egyre komolyabb kihívást jelent, hogy Nyugat-Európában óriási a kereslet a jól iskolázott, alaposan kiképzett, kiváló munkamentalitású magyar, közép-kelet-európai munkaerőre. Azzal kell tehát szembenéznünk, hogy Nyugat-Európa munkaerő-elszívó ereje hosszú távon fogja befolyásolni az ország demográfiai helyzetét. Ahhoz, hogy érdemi változást lehessen ezen a téren elérni, Lázár szerint jelentős lépésekre lesz szükség az egészségügy területén az évi 130 ezres halálozási szám csökkentése érdekében, illetve további kormányzati erőfeszítések kellenek az évi 92-95 ezres születési szám növelésére.

Ugyanakkor ez önmagában nem elegendő – húzta alá: a következő tíz év kiemelt feladata a magyarországi munkaerő mobilizálása. El kell érni, hogy a nagyvárosok könnyen megközelíthetőek legyenek a környező kisebb településekről, hogy az oda születő fiatalok a szűkebb régiójukban maradjanak, ott találjanak munkát, lehetőség szerint versenyképes bérekkel, ott vegyék igénybe az egészségügyi ellátást és a különböző szolgáltatásokat, ne Nyugat-Európába rohanjanak, ahol tárt karokkal várják őket a hazainál háromszor, ötször, akár tízszer nagyobb fizetésekért. Könnyen belátható tehát, hogy a közlekedési feltételek javítása kulcskérdés a nemzet jövője szempontjából: szervesen illeszkedik a demográfiai és a gazdaságfejlesztési kormányzati stratégiába.

„Nagy szükség van a mobilitás támogatására a járásközpontok vonatkozásában, ahová az ipar és a gazdaság települ, a megyei jogú városokat illetően, melyek a GDP meghatározó részét adják, illetve természetesen rá kell tudnunk szállítani Budapestre az agglomerációk lakosságát. Ha ez megtörténik, ha sikerül biztosítanunk a gyors, olcsó és kényelmes hozzáférést, akkor kisebb lesz a valószínűsége, hogy a lakosok elhagyják az érintett településeket, végső soron hazánkat” – fogalmazott a politikus.

 

Debrecen, 2020.02.25.

1+1=3. Hogy? Válasz a videóban!

Közzétette: Lázár János hivatalos oldala – 2020. február 25., kedd