Makó

Csanád: a vezér, aki legyőzte Ajtonyt

Június negyedikén felveszi megyénk a Csongrád-Csanád nevet, ezzel megemlékezve és tisztelegve az egykori vármegye előtt, amelynek Makó volt a központja. De ki is volt Csanád vezér, a vármegye névadója?

Gyulának két lánya volt: Karold – Doboka felesége, gyermekük Csanád – és Sarolt, Szent István király anyja, akinek szépségét a krónikák is emlegették, híre eljutott Taksony udvarába is, akinek fia Géza volt, így tehát bár Szent István és Csanád rokonok, a későbbi vezér nem a fejedelmi udvarban, hanem Erdélyben, Gyula táborában nyerte pogány neveltetését és vallási elveit.

Szent István király az ellene és a kereszténység ellen fellázadt II. Gyulát az ezredforduló utáni első években legyőzte, híveit szétverte, így nemzetsége, rokonai és hozzátartozói elmenekültek, elhagyták birtokaikat. Ez a bukás Csanádnak is a bujdosást jelentette, így került Ajtony délvidéki táborába, ahol tábora és seregének vezére lett. Itt meggyőződhetett, hogy mik Ajtony igazi céljai, hogy a maga független uralmának bár az ország egy kis területén való biztosításáért a görög császár fennhatóságát is kész elismerni és hogy őt és a Gyulák népét csak mintegy zálognak és eszköznek tekinti Szent Istvánnal szemben, aki mint magyar is és mint országfő is sokszorosan fölötte áll a marosvári fejedelemnek, mert a nyugattal való barátsága mellett sem mondott le a szuverenitás egyetlen követelményéről sem, sőt, a két császár egyenlő rangú szövetséges. Egyre tisztábban látta, hogy Szent István voltaképpen Árpád honszerzését tetőzi be, amikor a nyugattal keresi a kapcsolatokat, és az idejét múlta pogányság és széthulló törzsszövetség következtében a keresztény vallás és keresztény királyság alapján óhajt egységet és maradandóságot biztosítani.

Csanád ezt követően menekült rokona, István udvarába, ahol felvette a keresztséget, keresztapja maga a király lett, és megbízást kapott, hogy Ajtony ellen a hadat ő vezesse.

A vezér a későbbi Csanád-nemzetség birtokainak részén táborozott, majd megostromolta és bevette Maros várát, illetve megölte Ajtonyt is. Győzelme jutalmául a király udvarának főtisztjei közé vette be, a királyi palota és Ajtony palotájának fejévé tette meg – innentől pedig nem Marosnak, hanem Csanád városának hívták, a vármegye ispánjaként pedig a vármegye is róla kapta nevét.

 

Források: Dr. Takáts Lajos: Csanád vezér (Csanádvármegyei könyvtár, Makó, 1931), arcanum.hu – A Csanád nemzetség
Borítókép: Csanád vezér szobra Mezőkovácsházán (Szórád Péter felvétele) – www.kozterkep.hu/