Belföld Hírek

Gyurcsányi nyomás alatt az ellenzék

Az ellenzéki „összefogósdi” évtizedes történetének áttekintése nyomán egyértelmű: a bukott miniszterelnök érdekei és igényei szerint alakultak a dolgok – írja a Magyar Hírlap. Újabban megint közös listát erőltet Gyurcsány Ferenc. A Fidesz szerint ő az ellenzék valódi vezetője.

„Ha valóban le akarjuk győzni Orbán rendszerét, ha arról beszélünk, hogy nem az önzésről szól a politika, akkor tudomásul kell venni, hogy nem egymásnak vagyunk az ellenségei” – diktatúrázott a közös ellenzéki rendezvényen, 2013. október 23-án az MSZP akkori elnöke, Mesterházy Attila. A pártvezető ezzel leplezetlenül Gyurcsány Ferencnek üzent, miután DK-s szimpatizánsok lényegében beléfojtották a szót, azt kiabálva, hogy: „Összefogást, összefogást!” Az alig pár éves, az MSZP-ből a bukott miniszterelnök hívására kiválók által létrehozott párt persze tagadta, hogy köze lett volna a kínos incidenshez, ám a magyarázkodásnak nem sokan hittek.

Gyurcsány, s vele együtt a kisebb formációk azért követelték a teljes ellenzéki összefogást, mert kockázatos volt a parlamenti bejutásuk. Érdekesség, hogy a volt SZDSZ-es Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke akkor úgy nyilatkozott, az MSZP és a DK programja alapvetően kizárja egymást, nehéz a két párt között az összefogást mire alapozni. És nem hitte azt sem, hogy „egy ilyen heterogén társaság, amely ennyire széttart és ennyire különbözőképpen látja a világot, képes együtt kormányozni”.

Előzőleg a konfliktus a közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek szánt, végül az Együtt és az LMP-szakadár Párbeszéd Magyarországért közös aspiránsaként próbálkozó Bajnai Gordon exkormányfő, és az MSZP, azaz Mesterházy vetélkedéséről, majd megállapodásáról szólt. Végül közös MSZP–DK–Együtt–PM–Liberálisok országos lis- lista is lett, 2014 februárjára, amelyen váratlanul szerepelt mások mellett Fodor Gábor, és amelyen harmadik helyen volt Gyurcsány. Vagyis hatásos volt a DK és a balliberális értelmiség nyomásgyakorlása. Gyurcsányék azonban nem tudtak az újabb fideszes kétharmadot hozó választási eredmény nyomán frakciót alakítani, mivel nem jutott be elég képviselőjük az Országgyűlésbe.

A bukott miniszterelnök 2014 augusztusában a Népszabadságban közölt egész oldalas írásában vázolta elképzeléseit a baloldallal kapcsolatban. Az értekezésben foglalt gondolatok segíthetnek megérteni Gyurcsány mostani „mozgását” is. Akkor arra panaszkodott, hogy az ellenzék megosztott, régimódi, ötlettelen, gyenge. Nemcsak jobb kormányt, de jobb ellenzéket is érdemel Magyarország, fakadt ki – e körhöz akkor még természetesen a Jobbikot nem sorolva, hiszen Vona Gáborék ellen akkoriban még tüntetéseket szervezett a DK. Az optimális végcél világos: egységes Demokrata Pártot kellene létrehoznunk – részletezte, felvetve azt is, hogy „létrehozhatunk pártuniót a demokratikus pártok részleges önállóságának meghagyásával, közös elnökséggel, vagy még lazább együttműködést állandó pártközi egyeztetéssel, ehhez felállított fórumokkal, intézményekkel”. Ebből persze nem lett semmi.

Az összefogósdi követelése azonban alábbhagyott a 2014-es és 2019-es EP-választások előtt, ezek kampányában a DK markánsan és önállóan korteskedett, nem spórolva az ellenzék kritizálásával sem. Meg is lett az eredménye: mindkét voksolás az ellenzéken belüli pozíciójának javítását hozta Gyurcsány­nak. A 2018. áprilisi parlamenti voksolás előtt ismét vitákkal terhes alkudozások folytak. Végül nem készült közös ellenzéki lista, ám a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás nyomán elkez­dődött az egyéni jelöltek olykor komédiába és kölcsönös vádaskodásba hajló visszaléptetése. Mindez ugyancsak Gyurcsány elképzelései szerint történt, a DK ugyanis már 2017 szeptemberében közölte: elege van az üzengetésből, koordinált egyéni jelöltállítást ugyan javasolnak, ám önálló listát állítanak. Nem könnyítette az egyezkedést, hogy Botka László személyében egy virtigli Gyurcsány-ellenes politikus került Az MSZP élére. A DK akkor már masszívan öt százalék felett járt, nem volt érdeke a közösködés. Sőt.

A tavalyi önkormányzati választáson már az egykoron a baloldalon lenácizott párt vagyis a Jobbik és az önállóságáért a balliberális nyilvánosságban többször meghurcolt LMP is részt vett a közösködésben, Gyurcsány pedig nemrég ismét előállt a recepttel: 2022-ben legyen megint közös ellenzéki lista. Évértékelőjében meg is magyarázta: ha nyernek, a végén úgyis együtt fognak kormányozni, a leendő kabinetre pedig a legjelentősebb hatással a DK lesz.

Vagyis a kisebbek kiszorításával ismét megfelelne neki a teljes összeborulás. A Fidesz szerint mindez bizonyítja, továbbra is a bukott miniszterelnök az ellenzéki oldal valódi vezetője. Az „összefogósdi” áttekintésével mindenesetre az biztosan állítható, hogy mindig Gyurcsány érdekei és igényei szerint alakultak a dolgok.