Hírek Makó

Bodrogi Gyula kapta a Páger-gyűrűt

Tizenkilencedik alkalommal adták át vasárnap délután a makói születésű színészóriásról, Páger Antalról elnevezett színészdíjat, amelyet idén Bodrogi Gyula vehetett át a Hagymaházban.

A Nemzet Színésze, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának, a József Attila Színház és a Vidám Színpad örökös tagja a díjátadót megelőzően ellátogatott Páger Antal egykori szülőházához is, ahol az emlékezés virágaival tisztelegtek a makói születésű színészóriás előtt.

navigate_before
navigate_next

A díjazottat telt ház fogadta a Hagymaházban. Farkas Éva Erzsébet köszöntőjén kiemelte Páger Antal és Bodrogi Gyula szakmai sikereit és érdemeit, a díj névadójáról pedig elmondta: „sohasem szűnt meg makóinak lenni, mindig büszke volt a gyökereire”. A polgármester felelevenítette a díj megalakulását, az 1999-ben rendezett emléknapot és a szakmai kuratórium létrehozását, továbbá rámutatott: nem jöhetett volna létre, ha nincsenek makói művészpártolók, akiknek köszönetet is mondott az átadón.

– És hogy mit tanít számomra, nekem, személy szerint, kedves Gyula? Hát ugyanazt, amit Téni bácsi élete ajándékozott, és azt hiszem nemcsak nekem, hanem mindannyiunknak. Azt, hogy hogyan kell a teremtőtől kapott talentumokkal kisebb vagy nagyobb közösségeinket szolgálni, ott és akkor, ahová állított bennünket. Hogyan kell akár kontinenseken, rendszereken átívelő, turbulens fordulatú életünknek mindvégig a Szózat igazságát üzenni és hordozni; „itt élned, halnod kell”, abban a szolgálatban, amit rendeltek neked. Egész élete, munkássága, színészi szolgálata erről tanúskodik számomra – hangsúlyozta Farkas Éva Erzsébet.

Az immáron Páger-gyűrűt viselő színművésszel Varga Márta beszélgetett, amely során számos érdekes és izgalmas történetet osztott meg Bodrogi Gyula – többek között azt is elmesélte, miként tudta meg, hogy megkapja majd ezt a díjat, de Páger Antalhoz köthető történeteit is felelevenítette, ráadásul még a közönséget is megénekeltette.

navigate_before
navigate_next

Réz András portálunknak elárulta, a jelöltek kiválasztásakor mindenki hozza a jelöltjeit és gondolatait, amit egy kávéházban beszélnek át, ilyenkor pedig lehetőségük van beszélgetni több dologról is, hiszen így csak évente egyszer találkoznak, így ilyenkor a színház- és filmvilág történései is szóba kerülnek, amely mindig kissé megváltoztatja ezeket a viszonyokat is. A kuratórium tagja elmondta továbbá, a díj néha arról szól, hogy ez egy életműdíj, néha pedig van egy kis biztatás is benne a díjazott előtt álló évekhez, évtizedekhez, minden évben más és más. Az idei évben egy olyan színművészt kerestek, aki „nyüzsög, forog, aki észlelhetően nagyon aktív részese ennek a szakmának”, és ekkor valaki megemlítette Bodrogi Gyulát, aki hat darabban is játszik.

– És az tényleg óriási teljesítmény, még akkor is, ha ezek kisebb szerepek, azért gondoljunk csak bele abba, hogy a színész az hat személyiséggel szerepel, él együtt folyamatosan. Aztán valaki csendesen megjegyezte, hogy és azért 86. évében van, amire azt mondtuk, hogy az évek nem számítanak. És aki itt volt ma a Hagymaházban, az pontosan észlelte, az évek semennyit nem számítanak, hiszen Bodrogi Gyula itt most énekelt, táncolt, eljátszotta az anekdotákat, eljátszott emberi helyzeteket. Magyarán nem arról van szó, hogy „édes Gyulám, a korod miatt téged nagyon szeretünk”, hanem „édes Gyulám, azért szeretünk, mert egy kiemelkedő színművész vagy”, és ma, itt, ha úgy tetszik, akkor ez ennek a bizonyítéka volt, hogy itt nem emlékezünk, hanem egy remek színészt látunk magunk előtt minden pillanatban – emelte ki Réz András.