Belföld Hírek

Erősödik az igény a házi pálinkára

Fellendült idehaza az otthoni pálinkafőzés: az elmúlt években összesen 26 ezer főzőberendezést vásároltak a házi pálinkára vágyók, a készülékek tulajdonosai pedig tavaly a korábbinál harminc százalékkal többet, összesen 151 ezer liter párlatot állítottak elő otthonukban.

A friss adatokról a pénzügyminiszter helyettese a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: az unió illetékes fórumain újra napirendre kerülhet az a kezdeményezés, amely nyomán bizonyos mennyiségű tömény italt adómentesen lehetne előállítani. – Az ilyen felvetéseket a magyar kormány mindig támogatja, a hagyományainkhoz ugyanis ragaszkodnunk kell – jelentette ki Tállai András.

Jó ideje bárki főzhet otthonában pálinkát, ehhez mindössze két alapvető feltételt szükséges teljesítenie: egyrészt a főzőberendezést be kell jelentenie az önkormányzatnál, másrészt úgynevezett párlatadójegyet kell vásárolnia. Tállai Andrástól, a pénzügyminiszter helyettesétől megtudtuk: tavaly mind a két feladatot igen sokszor végezték el a házi pálinkára vágyó magánszemélyek.

Az államtitkár a helyhatóságok statisztikáját ismertetve kérdésünkre közölte, hogy 2019-ben több mint 2200 új üstről érkezett bejelentés. A készülékekről 2015 óta vezetnek hivatalos statisztikát, az otthoni párlatkészítés mellett döntő személyek az elmúlt öt évben nagyjából 26 ezer főzőberendezésről adtak számot az önkormányzatoknál. A legtöbb üstöt eddig Pest megyében regisztrálták, de Veszprémben, Borsodban és Zalában is sokan vettek otthonra főzőkészüléket. A legkevesebb bejelentést Nógrád megyében jegyezték fel, miként Vasban, Tolnában és Komárom-Esztergom megyében is átlag alatti a bejelentések száma.

Az adatok ismertetésénél Tállai András felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenleg hatályos szabályok szerint 2016 óta legálisan csak az állíthat elő az otthonában, a bejelentett készülékkel pálinkát, aki előzőleg párlatadójegyet vásárolt. A jegy ára hétszáz forint, s egy liter tömény ital elkészítésére jogosítja fel az érintettet. Tavaly 151 ezer adójegy talált gazdára – a darabszám több mint harminc százalékkal meghaladja az előző esztendőben rögzített mennyiséget. Ezek szerint 2019-ben igencsak megugrott a háznál készített pálinka iránti érdeklődés. A jegyekből az állam 105 millió forint bevételre tett szert.

 

 

Az államtitkár megjegyezte, hogy az otthoni főzés szabályainak megtartását az önkormányzati adóhatóságok ellenőrzik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ugyanakkor figyel arra, hogy a házi pálinkák ne kerüljenek kereskedelmi forgalomba. Az otthon készített ital ugyanis arra szolgál, hogy készítője és családja, vendégei fogyasszák el.

– A házipárlat-készítés szokása idehaza régi időkre nyúlik vissza, a pálinkafőzés így része életmódunknak, hagyományainknak, tulajdonképpen identitásunknak – fűzte a friss adatokhoz a pénzügyminiszter helyettese. Tállai András felidézte: a kormány 2010 után – bizonyos mennyiségig – jogszabályba foglalta az adómentes pálinkafőzés jogát, azonban az Európai Unió emiatt kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen.

– Kemény tárgyalások révén jutottunk el a mostani rendszer, a kedvezményes, hétszáz forintos adójegy bevezetéséhez – emlékeztetett az államtitkár, hozzátéve, hogy az adómentes pálinkafőzés témája tavaly újra az unió napirendjére került.

– A magyar kormány szeretné eltörölni ezt a csekély terhet is, ezért minden ilyen törekvést támogat – jegyezte meg a pénzügyminiszter-helyettes. Mint fogalmazott, a mai időkben szó szerint létkérdésnek számít, hogy egy-egy nép megtartsa, megtarthassa régi szokásait és hagyományait. Az adómentes pálinkafőzés szabadságáról ezért nem tett le a magyar kormány. Tállai András úgy vélekedett, az adómentes párlatkészítés lehetősége az Európai Unióban mindenkit megillethetne.