Hírek Külföld

Nem akar egységes minimálbért bevezetni az Európai Unió

Nemzeti hatáskörben marad a minimálbér megállapítása, amelyet elsősorban a szociális partnerek alkufolyamata kell hogy meghatározzon az Európai Bizottság most kiadott állásfoglalása szerint – írja a Magyar Nemzet. Magyarország a legtöbb, már most létező, kötelező legkisebb keresetre vonatkozó iránymutatásnak megfelel. A kormány bérpolitikája megegyezik, a baloldalé szembemegy az uniós elvárásokkal.

– Nem szerepel a tervek között egységes európai uniós minimálbér bevezetése. A tagállamok hagyományaihoz igazodva, saját hatáskörben, elsősorban a munkaadói és munkavállalói képviseletek alkufolyamata során kell meghatározni a méltányos minimálbér mértékét – hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt köve­tően, hogy konzultációt indított a méltányos kötelező legkisebb keresetek meghatározásának gyakorlatáról.

Kiemelte: a minimálbér összegének garantálnia kell a megfelelő megélhetést, szerepet kell vállalnia a szegénység felszámolásában, mindezt a versenyképesség és a munkaerőpiacok figyelembevételével.

Magyarország teljesíti a konzultációs anyagban foglalt, korábbi uniós iránymutatásokat is tartalmazó feltételek többségét. Hazánkban a szociális partnerek alkufolyamata határozza meg a kötelező legkisebb kereset összegét, amely vásárlóerőben meghaladja a környező államokét. A magyar kormány az egyeztetéseken következetesen ezt az álláspontot hangsúlyozza, ezért nem szólt bele az elmúlt években az alkufolyamatba.

A hazánkról alkotott nemzetközi összevetést nehezíti, hogy a minimálbér 2020-ban bruttó 161 ezer forintra emelkedő összege, azaz a havi 487 euró az unió egyik legalacsonyabb összegének számít, ám csak a munkavállalók elhanyagolható részét, hivatalosan öt százalékát érinti. A szociális partnerek rendszeresen arra figyelmeztetnek, az érintett 250 ezer fő kétharmada a valóságban több pénzt keres, feketén. Itthon ezért a jóval többeket érintő, középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimumot érdemes alapul venni, amely az EU középmezőnyében van bruttó 640 euróval, 210 600 forinttal.

A lap korábban elsőként számolt be arról, hogy az uniós országok között – Románia diplomás minimumával együtt – ritka két kötelező legkisebb kereseti összeg meghatározása. Egységesítve, az érintett munkavállalók számának figyelembevételével az összeg meghaladná a bruttó 620 eurót, elérné a 200 ezer forintot. Ezért a szociális partnerek tárgyalásokat fontolgatnak a minimálbérrendszer átalakításáról.

Habár a kisebb összegű minimálbér ténylegesen legfeljebb százezer főt érinthet, a hazai baloldal rendszeresen félrevezeti az állampolgárokat az összeg felértékelésével. Az ellenzéki pártok állítását ráadásul az Európai Bizottság is rendre megcáfolja.

A Demokratikus Koalíció legutóbbi közleményében Ursula von der Leyen bizottsági elnök szavaival szembemenve továbbra is azt hangsúlyozza, hogy az európai egységes minimálbér bevezetéséért harcol. Az MSZP pedig közleményében azt állítja: 1,1 millióan dolgoznak a 161 ezer forintos összegért, és szintén az egységes európai iránymutatást támogatná.

Európában eltérő, a gyakorlatban bevált módszerekkel határozzák meg a minimálbéreket, ezeket nem szeretnék egységesíteni a tagállamok. Nemzeti szintű minimálbér 22 tagállamban van meghatározva, eltérő feltételekhez kötve. Az itthon jellemző, EU által támogatott, szociális partnerek alkuján nyugvó megállapodás mellett kormányzati döntéssel, általános számítási képlettel vagy a vásárlói kosárhoz kötött emelési mértékkel lehet találkozni.

A nemzeti szintű minimálbért nem alkalmazó tagországok ágazati szinten határozták meg kollektív szerződésekben a kötelező legkisebb keresetet. Az összeg szinte sehol nem éri el az uniós ajánlást, tehát az átlagkereset mértékének hatvan százalékát.