Hírek Kiemelt hírek

Lázár: 2022-re nemzeti emlékhellyé válik a geszti kastély

A több mint 6 milliárdos beruházás már az idei évben megindul, és 2022 tavaszára teljes pompájában fogadhatja a látogatókat a Tiszák egykori kastélya. Lázár János kormánybiztos Orbán Viktor és a kormány megbízásából olyan beruházást vezényel le a békési településen, mely zarándokhelye lesz minden Kárpát-medencei magyarnak – írja a Promenad.

Nemzeti emlékhellyé varázsolja a magyar állam a Tiszák geszti kastélyát, mely nemcsak a Kárpát-medencei magyarság központja, de a reformátusok találkozóhelye is lesz a kormány tervei és szándékai szerint. Emellett az is cél, hogy a Békés megyei Geszt település új lendületet kapjon, valamennyi lakosa előreléphessen – minderről Lázár János beszélt hétfőn a helyi képviselő-testületnek. Az ülésen rengeteg érdeklődő vett részt. Az állami nagyberuházásért felelős kormánybiztos Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya megbízásából tájékoztatta a közösséget az idei évben kezdődő, több mint 6 milliárdos fejlesztés céljairól és részleteiről.

Lázár János országgyűlési képviselő, kormánybiztos Kovács József, a választókerület országgyűlési képviselőjének társaságában vett részt a geszti testület ülésén. A politikus leszögezte: számára és a kormányzatnak azért kiemelten fontos ennek a térségnek a sorsa és fejlesztése, mert álláspontjuk szerint a dél-alföldi, keleti karéj (Békés és Hajdú-Bihar megye keleti része, Csongrád megye, Bács-Kiskun, Baranya és Somogy megye déli része) jelenti Magyarország gazdasági-társadalmi tartalékát. Békés megye keleti felében jelenleg az országos átlagnál nagyobb a munkanélküliség, alacsonyabbak a bérek és a nyugdíjak, a cél, hogy jobbá tegyék az itt lakók életét. Arra is felhívta a figyelmet, a kormányzat segítő kezet nyújt a térségnek a fejlesztésekkel, de a helyi vezetőknek, így a geszti testületnek is az a feladata, hogy legyen partner a munkában: vegye számba a teendőket, a forrásokat és az eszközöket, és vázoljon fel öt-tízéves településfejlesztési elképzelést.

„1920 januárjában még ez volt az ország közepe, nyárra az ország széle lett. Egy politikai döntés hatására az itt élők a perifériára, a szélre sodródtak, és a helyzetük fizikai, lelki, szociális és gazdasági értelemben sem javult száz esztendő alatt. A következő évek és évtizedek feladata éppen ezért az, hogy a térség az elvesztett és elvesztegetett időszak után ismét központi szerepet kapjon a Kárpát-medencei magyarság életében. Ezt szolgálja a kormányzat azon döntése, hogy nemzeti emlékhellyé varázsoljuk a geszti Tisza-kastélyt” – jelentette be Lázár János.

 

 

 

A kormánybiztos kiemelte: a kormány tervei szerint két ilyen jellegű nemzeti kegyhelyet alakítanak ki. A felújított nagycenki kastély gróf Széchenyi Istvánnak, míg a korszerűsített és rendbe tett geszti kastély gróf Tisza Kálmánnak és gróf Tisza Istvánnak állít majd emléket az ország nyugati, illetve keleti részén. „A magyar fiataloknak az anyaországon belül két helyre kell elmenniük, hogy megértsék a 19. és 20. század magyar történelmét: Nagycenkre és Gesztre. Aki nem ismeri és nem bírja a múltját, az képtelen lesz ugyanis megnyerni a következő évtizedeket. A kormányzat azért mozgósít forrásokat, hogy Geszt a nemzeti emlékezetpolitika középpontjába kerüljön” – fogalmazott.

Lázár János kiemelte: a két legendás miniszterelnök, Tisza Kálmán és fia, István a mai magyar politikusok számára is példaképül szolgálhatnak. Tisza Kálmán a kiegyezést követően, 1875 és 1890 között gazdasági, társadalmi, szociális és közigazgatási értelemben is létrehozta a modern Magyarországot, míg Tisza István a 20. század első két évtizedében tartotta kezében a magyar politika szálait. A kormánybiztos szerint számos történelmi párhuzam mutatkozik az akkori európai átalakulások, politikai viták, kiélezett bel- és külpolitikai viták, illetve a mai korszak között. Emlékeztetett, 1920-ban végül a trianoni diktátummal elveszett a Szent István-i Magyarország, mely a mai magyarság sorsát is meghatározza szerte a világban.

„Két világháborúban és a hidegháborúban is a vesztes oldalon álltunk, majd a rendszerváltás után is eltékozoltunk két évtizedet. Szent Istvántól az első világháború végéig a magyarság pozitív értelemben uralta a Kárpát-medencét, de az 1920 óta eltelt száz évben nem találjuk a helyünket. Nem lehet más a küldetésünk, minthogy a következő száz évben tudásunk és gazdaságunk révén visszaszerezzük régi szerepünket, és Kelet-Közép-Európa legerősebb közösségévé váljunk. Az 1900 és 1920 közötti korszak tanulságait minden magyarnak le kell vonnia, ennek a célnak az ügynek a szolgálatába állítjuk a geszti kastélyt mint a nemzeti emlékezet új központját” – vázolta fel.

 

 

Arról is beszámolt, hogy a kormány, illetve az Országgyűlés döntésének értelmében a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adták a geszti kastélyt és a környező telkeket, vagyis a reformátusok komoly szerepet kapnak abban, hogy tartalommal és tartással töltsék meg a beruházást. Ezzel egyrészt az előtt a szerep előtt tiszteleg az állam, amit a két Tisza a magyarországi reformáció életében betöltött, másrészt elismeri és kifejezi, hogy az életművükben elválaszthatatlanul összefonódott a politika és a református ideológia. A református egyháztól azt várják, hogy gondos gazdája legyen az épületnek, és a jövőben, a felújítás után nemcsak nemzeti emlékhelyként, de Kárpát-medencei református szellemi-lelki-közösségi találkozóhelyként is működtesse majd a kastélyt. A kormánybiztos szerint egyebek mellett lelki gyakorlatokat, továbbképzéseket, lelkészi találkozókat, teológiai összejöveteleket és képzéseket, konferenciákat, oktatási és tudományos műhelyeket lehet majd itt tartani.

Lázár János elmondta, a kastély felújítása már a 2020-as évben megkezdődik, és a tervek szerint 2022 tavaszára be is fejeződik. A beruházás ezen első üteme 6 milliárd forintba kerül: teljes pompájában varázsolják újjá a főépületet, illetve szálláshelyeket és étkezőt alakítanak ki a melléképületben, valamint rendezik a kastély környezetét. Emellett 500 millió forintból modernizálják a közeli geszti református templomot a hozzá kapcsolódó épületekkel. Ezt követően, a második ütemben az egyházzal egyeztetve a park területén új, négycsillagos, református tulajdonú szálláshely létesülhet, mely kiszolgálhatja a várhatóan megélénkülő geszti turizmus szállásigényeit. Ezzel Geszt Szeged, Makó, Gyula és Mezőhegyes mellé zárkózhat fel a kelet-magyarországi idegenforgalmi térképen – kormánybiztos ugyanis aláhúzta, a térség látványosságai és szolgáltatásai iránt elképesztő mértékben, több száz százalékkal nő az érdeklődés és a turisztikai kereslet mind Romániából és Szerbiából, mind pedig belföldről. A kormány természetesen magára Geszt településre is odafigyel: az utcák, járdák és parkolóhelyek rendbetételét kiemelt feladatnak tekinti. A kastélyberuházás, majd a nemzeti emlékhely működtetése pedig a lehetőségek széles tárházát nyitja majd meg a helyiek számára. A kormányzat célja, hogy Geszt minden polgára számára biztosítsa a fejlődés és az előrelépés lehetőségét – fejtette ki a kormánybiztos.

 

Forrás: Promenad