Több szempontból is kiemelten fontos év lesz a magyar mezőgazdaság számára a 2020-as év a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Csongrád megyei elnöke szerint. Szél Istvánnal áttekintettük a gazdákat érintő jogszabályváltozásokat, és értékeltük a 2019-es agráresztendő történéseit, többek között a területi agrárgazdasági bizottságok és a falugazdászok munkáját, valamint a jégkármérséklő rendszer teljesítményét. Interjú!

 

– Miben tudja leginkább segíteni az agrárkamara a magyar gazdálkodókat, és hogy érzi, mennyire tudtak megfelelni 2019-ben az elvárásaiknak?

– A mezőgazdászok a gazdasági érdekérvényesítést, a bürokratikus akadályok csökkentését, a szabályozási környezet javítását, a versenyképesség feltételeinek megteremtését, valamint a falugazdász-hálózat folyamatos fejlesztését és továbbképzését várják tőlünk. Ennek jegyében kezdtük meg az 2019-es évben az Erősödő agrár- és élelmiszer-gazdaság, jólétben gyarapodó vidék című programunk megvalósítását. A NAK szolgáltatásainak alapsejtjét továbbra is a falugazdász-hálózat jelenti. Csongrád megyében 39 falugazdász működik: az 12 672 területalapú támogatásból 9697 darabot ők adtak be, összesen 103 ezer hektárra, és pótolhatatlan segítséget nyújtanak a közel 25 ezer megyei őstermelőnknek információnyújtással, illetve adatszolgáltatási kötelezettségeik teljesítésénél.

– A hírek szerint hamarosan újabb feladatokkal bővül a NAK repertoárja. Melyek ezek?

– Valóban, a várható jogszabályi felhatalmazás alapján jövőre újabb hatósági feladatokat vesz át a NAK a kormányhivataloktól. Ez azt jelenti, hogy a helyi falugazdászokhoz kerül a családi gazdaságok nyilvántartása, valamint a gázolaj jövedéki adójának visszaigénylését érintő ügyintézés, illetve a mezőőri szolgálat felügyeletek.

– Ami a termelést illeti, milyen éve volt idén Csongrád megyei mezőgazdaságnak?

– Röviden szólva: nem könnyű! Hiszen hiába a jófajta vetőmag, technika és gép, a siker önmagában még nem garantált, mert a Jóisten öntözi és locsolja a terményeinket. Az időjárás viszontagságaival idén is megküzdöttünk: az őszi búza átlagtermése 4600 kg, az őszi árpáé 5500 kg, a napraforgóé viszont 3000 kg, a szójáé 2500 kg, a repcéé 2300 kg lett hektáronként, vagyis akadnak jobb és kevésbé kedvező eredményeink is.

 

 

– Hogyan hatott megyénkre, a megyei földpiacra az új földforgalmi törvény?

– Elöljáróban szeretném leszögezni: a termőföld tulajdonának kérdése nemzetpolitikai fontosságú. Ennek tükrében az egyik legnagyobb feladat a termőföld magyar kézben tartása, a tulajdonjogi viszonyok rendezése, egy egészséges, stabil birtokszerkezet megteremtése. A 2019. január 11-én életbe lépett új földtörvény jelentősen megkönnyíti a földadásvételeket. Az idei évben 49 földbizottsági ülésünk volt a megyében, melyeken több mint 3000 állásfoglalást hoztunk, és csak 20 darab nem támogatott adásvételről tudok beszámolni. Sokkal több adásvétel történt 2019-ben, mit az előző évben. A földadásvételek tekintetében kiemelt szerepe van a területi agrárgazdasági bizottságok (TAB-ok) munkájának. A megyében 40 TAB működik, melynek tagságát, vezetőségét a helyi parasztok maguk közül választják ki. Ezek a testületek hoznak döntést első körben a földadásvételekről, vagyis ők ítélik meg, egy adott földdarab kinek eladó, illetve kinek nem, az ő döntésükre nyomja rá a végső pecsétet a megyei elnökség, majd folytatja le az ügyintézést a földhivatal. A helyi TAB-ok tehát adott esetben meg tudják akadályozni például, hogy az ország távoli részén székelő multinacionális cég tulajdonosa vagy egy külföldi érdekeltségű vállalkozás tulajdonosa tőkefelhalmozási céllal földet szerezzen a megyében.

– Ugyanígy kulcskérdés: milyen helyzetben van ma a magyar agrárium a munkavállalókat tekintve?

– A magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája a jó szakemberek hiánya. Egyre kevesebb diplomás agrárgazdász kerül ki az agrár-felsőoktatásból, nincs elegendő és megfelelő ember, aki egy 40 milliós traktort vezessen vagy egy 30 milliós vontatmányt és vetőgépet elhúzzon. Csongrád megyét is sújtja a munkaerőválság, nem nagyon találunk gépkezelő szakembereket vagy olyanokat, akik állattartó telepeket működtetnének. Sorra zárnak be a kertészek, fejezik be fóliás, üvegházas tevékenységüket, mert nem kapnak embert, aki elvégezné a mezőgazdasági munkákat, leszedné a zöldséget, gyümölcsöt. Szakképzési referenseink erejüket megfeszítve azon dolgoznak, hogy megismertessék és megszerettessék a fiatalokkal a mezőgazdaságot. 2019-ben 51 darab együttműködési megállapodás született a szakképző iskolák és a gazdálkodók között a tanulók gyakorlati foglalkoztatására vonatkozóan. Csak az őszi pályaorientációs programunkon a megye 7 szakképző iskolájában 508 általános iskolásnak mutattunk be 13 szakmát. Felhívjuk a figyelmüket, mekkora perspektíva áll ez előtt az életpálya előtt: Makón a Galamb József Mezőgazdasági Szakgimnáziumban például már a harmadikos gyerekeket 350 ezer forintos fizetéssel csábítják, a végzősöket pedig ösztöndíjjal segítik és szerződéssel várják a nagy mezőgazdasági cégek, vagyis megéri a mezőgazdaságot választani!

– A honi agrárium egyik friss sikertörténete a jégkármérséklő rendszer. Hogyan teljesített 2019-ben?

– Azt kell mondjam, remekül, nem véletlenül, hogy külföldi agrárvezetők és agrárszakemberek járnak hozzánk ellesni a magyar modellt. Az idei védelmi időszak 169 napot jelentett, Csongrád megyében 62-t: jelentősen vissza tudtuk szorítani a jégkár méretét és károkozását. Az Európában egyedülálló, a teljes országot lefedő, talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer (JÉGER) már az első másfél évben többszörösen kifizetődött az országnak, hiszen nemcsak milliárdos nagyságrendben csökkentek a Kárenyhítési Alap jégkárok után fizetett kiadásai, de ezen túlmenően jelentős károktól védte meg a gazdálkodókat, a lakossági, önkormányzati ingatlanokat, eszközöket és az ipari létesítményeket egyaránt. Ami a 2019-es évet illeti, a szélsőséges időjárás miatt az összes zivatarhoz tartozó kár jelentősen növekedett a tavalyihoz képest: 2018-ban 45,5 ezer hektár, 2019-ben pedig 85 ezer hektár volt. Ennek ellenére 2019-ben mindössze 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt a gazdák, ami nagyjából a fele a 2017-es, utolsó országos védekezés nélkül töltött év értékének. A jégkár aránya az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül 2018-ban és 2019-ben a JÉGER előtti 37 százalékról 12 százalékra esett vissza, ami több mint figyelemreméltó!

– Mi vár 2020-ban a magyar mezőgazdaságra?

– Több szempontból is kiemelten fontos év lesz a magyar agrárium számára. Először is az osztatlan közös tulajdonra rendezésére vonatkozó jogszabályi környezet mintegy száz jogszabály módosításával a tervek szerint tavaszra rendeződhet. Csongrád megyében egyébként már rendezik az osztatlan közöst, 2111 birtoktest van osztatlan közös tulajdonban, 1203-at befejezett a kormányhivatal, a többi folyamatban van, és a jogszabályi környezet finomhangolására vár. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárminisztérium emellett az öröklési rendszer átalakítására, az élők közötti gazdaságátadás módjának megteremtésére is javaslatot kíván tenni. Végül, de nem utolsósorban az adórendszer átalakítása is terítékre kerül, 2020 tavaszán tárgyalhatja a parlament.

– Mit jelenthet a változás a gazdák szempontjából?

– Olyan adórendszert kell kialakítani, mely az őstermelői adózást a valóban háztáji gazdálkodást folytatókra továbbra is fenntartja, a családi gazdaságokra vonatkozóan pedig megfelelő jogi és adózási ösztönzőket rendelve, a jelenlegi kedvezmények megtartásával, de transzparens módon támogatja a magyar kis és közepes méretű gazdaságokat. A NAK azon dolgozik, hogy az újfajta adózási rendszer semmiképp se jelentsen a jelenleginél nagyobb terhet a gazdálkodók számára – ellenkező esetben nem fogjuk folytatni és támogatni az adórendszert átalakítását, ezt bizton ígérhetem!

 

 

– Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény decemberben már elfogadta a parlament. Ez milyen távlatokat nyithat a magyar mezőgazdaság számára?

– Az új jogszabálynak köszönhetően jelentősen csökkennek az engedélyezési és eljárási idők, valamint költségek. Fontos döntés emellett, hogy 2020 és 2030 között a kormány évi 17 milliárd forintot különít el vízgazdálkodási beruházásokra, hogy emelkedjen az öntözött területek nagysága, bővüljön az öntözésbe bevont gazdálkodók száma, így emelkedjen a mezőgazdasági termelés hatékonysága. Lehet azon vitatkozni, hogy ez az összeg sok vagy kevés, de mindenképpen hatalmas fejleménynek tartom a magyar mezőgazdaság számára, hogy jövőre valami végre elkezdődik! Első körben a vízkínálat fejlesztését támogatják, hogy a csatornák a víz szállítására alkalmas állapotba kerüljenek. A házi fúrt kutak helyzetét pedig a törvény végrehajtási rendelete fogja tisztázni.

– Lassan véget ér a 2019-es esztendő. Melyek a NAK Csongrád megyei szervezetének legfontosabb tervei és vállalásai az új évre?

– Elkezdődtek hagyományos téli és tavaszi estéink, közel húsz fórumon tájékoztatjuk a megye gazdatársadalmát az agrárium aktualitásairól. Fontos feladatok jövőre, hogy több településen újjáalakítsuk a TAB-okat, illetve rendezzük a kedvezőtlenebb körülmények között dolgozó falugazdászok helyzetét. Januárban elindítjuk a helyi és országos mezőgazdasági híreket csokorba kötő megyei elektronikus, online hírlevelünket, az elnöknek pedig havonta rendszeresített fogadóórái lesznek megyeszerte. Ezúton szeretném megragadni az alkalmat: mindenkinek terményekben és termésben gazdag, sikeres, boldog új évet kívánok!

 

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on google
Google+
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest